A Linux története

A Linux, ugyanúgy, mint a Windows, operációs rendszer. Olyan program, amely egyszerűen csak működteti a gépet. A kettő között mégis óriási különbség van, és ez a különbség főleg származásukból ered. Bill Gates és csapata a Windows-t üzleti céllal, a PC vásárlók piacát megcélozva, és az Apple Lisa nevű programját „nézegetve” fejlesztette ki.

Linus Torvalds a Minix nevű ingyenes, szabad forrású operációs rendszerből indult ki, és diákos lendülettel nekilátott, hogy jobbat csináljon.

Az első Windows lassú volt, drága, és tele volt hibával. Az első Linux, ami felkerült a netre, épphogy működött, egy lemezmeghajtót kezelt, tele volt hibával, de ingyen volt, és az írója felkért mindenkit, hogy ha akarja, fejlessze tovább, persze továbbra is ingyen. Ma a Windows még mindig drága, de jól használható, és csak a Linux hívei szerint van tele hibával. A Linux szervereken verhetetlen, stabil, még mindig ingyenes, szabadon felhasználható és fejleszthető.

Érdekességek a Linux világából

A születés körülményei

A Minix-et Andrew Tanenbaum professzor oktatási célokkal fejlesztette ki, ezért bárki megnézhette a forráskódot, hogy tanulhasson belőle. Ennél akart jobbat készíteni Linus.

Tőle távol, Amerikában a Massachusetts Institute of Technology-nél dolgozott Richard M. Stalmann (jobbra), aki ugyancsak a szabad szoftverek híve volt. Véletlenül úgy alakult, hogy Linus egy rendszermagot készített, Richard pedig egy héjat (ami a rendszermag kiegészítője), amit ő GNU-nak nevezett. Linus a kettőből hozta létre a Linuxot, amit így helyesen GNU/Linux-nak kellene hívni. 1991-ben tette fel az Internetre, hogy mások is dolgozhassanak rajta, és ilyenek az idő múlásával egyre többen akadtak.

A fontosabb állomások

Bár a program viharosan fejlődött, 1994 előtt Linus nem engedte egyik új változatot sem 1.0-nak hívni, mert úgy látta, hogy még nem teljesítik a POSIX (UNIX szabvány) elvárásait. 1994-ben jött ki az 1.0.0-ás verzió, és ettől kezdve minden verziót 3 szám jelöl. Az első a nagyobb fejlesztéseket takarja, a második, ha páros, akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztés alatt álló rendszert jelöl, a harmadik az apróbb változásokat jelenti. Így elérték, hogy mindenki a neki megfelelő verzióhoz jusson: aki használni akarta, az páros, aki fejleszteni, az páratlan középső számút töltött le.

1996-tól a Linux modul rendszerűvé vált. Ennek az volt a lényege, hogy a rendszer kis terjedelmű modulokra volt szétdarabolva, és mindig csak az a rész töltődött be a memóriába, amelyikre szükség volt. Így, bár a Linux egyre terebélyesedett, mégis gyorsabb lett, és kisebb memória igényű, mint az előző verziók.

Az ekkor szárnyait bontogató internetes ipar hamar felfedezte magának a Linuxot: ez pedig jelentős részben az Apache webkiszolgáló alkalmazásnak köszönhető. Az Apache első publikus kiadása 1995. áprilisában jelent meg, és egy év sem kellett ahhoz, hogy piacvezető szerepet szerezzen, amelyet azóta is őriz. Szintén 1995-ben indult el a MySQL fejlesztése, amely a legkedveltebb adatbázis-kezelő alkalmazás a webes felhasználás területén. A Linux, Apache és MySQL alkotta kombináció (LAMP) pedig hamarosan fogalommá vált.

A 90-es évek második felétől a szervereken szinte kizárólag UNIX, ezen belül is főleg Linux futott. A kérdés az volt, hogy a személyi számítógépek területén lesz-e kihívója a Microsoftnak?

Ekkoriban indult el talán a két legfontosabb projekt, ami közelebb hozta ezt a célt: a Gnome és KDE fejlesztése Ezek sok-sok kényelmi, és esztétikai elemmel gazdagították a Linuxot. 1996. februárjában megjelent a Gnome-hoz sok szálon kötődő Gimp grafikai program első kiadása, 1998 januárjában megnyitották a Netscape forráskódját (ami a mai Firefox alapjául szolgált), 2000-ben kiadták a StarOffice forráskódját (amiből később az OpenOffice.org lett), a korábban vezető szerepet betöltő, magyar gyökerekkel rendelkező MPlayer multimédia lejátszó fejlesztése szintén 2000-ben kezdődött meg.

A Linux ekkoriban (2000-2004) a kísérletező kedvű, lelkes felhasználók operációs rendszere volt. Már nem igényelt különösebb előképzettséget, az azonban elkerülhetetlen volt, hogy a felhasználó időnként elmerüljön a konzol (A DOS ablakhoz hasonló parancssoros felület. Brrrr) rejtelmeiben. Így menet közben rengeteget lehetett tanulni - aki azonban nem volt erre hajlandó, az nem igazán boldogult a rendszerrel.

2004. októberében jelent meg az Ubuntu első kiadása. Az Ubuntu így fogalmazta meg célját: "Linux emberi lények számára". Vagyis a cél az volt, hogy egy olyan operációs rendszert alkossanak, amivel azok is boldogulnak, akik egyszerűen csak használni szeretnék a számítógépet, de egyáltalán nem áll szándékukban különösebben elmélyedni a működésének rejtelmeiben.

Linusra visszatérve még annyit, hogy máig ő fogja össze és koordinálja a fejlesztéseket. Amikor a 0.01-et megírta, biztosan nem gondolta, hogy a programozási munka eltörpül majd a lelkes programozók munkái tömegének feldolgozásához képest.

Disztribúciók

Ez a szó tulajdonképpen szétosztást jelent magyarra fordítva, itt a Linuxban pedig talán a fajta a legkifejezőbb. Mindegyik Linux, mindegyik stabil, de mindegyik kicsit más.

A legismertebb disztribúciók: SuSe, Red Hat, Debian, Slackware. Akit érdekel, kimerítő leírást talál róluk a következő címen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux-disztribúciók

Itt tart ma a Linux, a Windowsról valószínűleg mindenki tud, (még sok az XP, de már terjed a Vista), ezek alapján talán érdemes összehasonlítani őket.

Linux kontra Windows

1. A fő különbség a licensz. A Windows kiköti, hogy hány gépre lehet telepíteni a megvásárolt terméket, és visszafejteni még hibajavítás címén is tilos. Ezzel szemben a Linux szabadon letölthető, korlátlanul telepíthető és fejleszthető.

2. Telepítés és használat. A Windows minden szempontból a nem szakértő felhasználók tömegeit célozta meg. A telepítéskor mindent fölismer, beállít, az ember már unja a sok „Tovább” gombot nyomogatni. A felhasználás hasonlóképpen egyszerű, és a Vista ebben még felül is múlja az XP-t. A Linux sokáig a számítógép guruk területe volt, akik rangon alulinak tartották Windows-on dolgozni. A kevésbé szakértők egy telepítésnél bizony sokszor megakadtak, és a használat közben is széttárták a karjukat egy ilyen tanácstól: „megy az a CD meghajtó, csak föl kell mountolni!”.

3. Stabilitás: Ez a Linux hívők vesszőparipája. Kb. a Windows98-ig teljesen igazuk volt. A Linux sokkal stabilabb volt a Windows-nál. Saját tapasztalatból mondom, azóta nem sok különbséget látok a kettő között. Nekem az XP is megbízható, és a feleségem a SuSe 9.0-át is le tudta fagyasztani (fogalmam sincs, hogy csinálta!).

4. Szerverek, és munkaállomások: Tény, hogy a Linux szervereken nagyon erős, és az is tény, hogy a Windows a kliens gépeken egyeduralkodó. Manapság a kettő konvergál: A Linux megpróbál PC-n is kényelmes és jó lenni, a Windows pedig szeretne minél nagyobbat szakítani a szerverek tortájából is. Mai szemmel, ez utóbbira nem sok esélyt látok. Az, hogy a Linux ingyenes, és tökéletesen működik, a legjobb szerver operációs rendszerré teszi. Az Internet gerincét adó webszerverek túlnyomó többsége Linuxos, de a munkahelyeken, irodákban is a legtöbb kiszolgáló, (amiről a dolgozók sokszor nem is tudnak) Linuxot használ.

5. Biztonság: A programhibák javítása terén a Linux sokkal jobb, és ez a szisztémából következik. Ahogy fölmerül egy hiba, a nyílt forráskód és a rengeteg fejlesztő biztosítja a hiba gyors kijavítását (maximum hetek alatt). A Windows nehézkesebb és a programozói csapat sem akkora, mint a Linuxnál. Ők 6-12 havonta adnak ki egy-egy szerviz packot, közben néha egy-egy frissítést.

A fájlrendszer sem egyforma, a Linux védettebb. Ott minden fájlnak van létrehozója, tulajdonosa, csoportja, és persze vannak a többiek. Be lehet állítani, hogy ki mire kap jogosultságot. A Windowsnál ilyen nincs. Amit látok, azt akár törölhetem is, legfeljebb figyelmeztet, hogy írásvédett, de a végén megcsinálja. Kevesen tudják, hogy a Linux éppen ezért védettebb a vírusok ellen is, mivel a vírusnak egyáltalán nincs írási joga a fájlokhoz.

6. Frissítés: A fő különbség, hogy a Windows az Update funkcióval csak a Microsoft-os programokat frissíti, míg a Linux az összes telepített programot is. (Mennyivel kényelmesebb!)

Végül szeretnék néhány igazán fontos Linux felhasználást említeni, hogy a kitartó olvasó, aki megemésztette az eddigieket, egy kis desszerthez is hozzájusson. (Persze lehetne a Windows-ról is hasonlót csinálni, de ez a cikk a Linuxról szól).

Google

Az egyik legnagyobb és legismertebb Internetes keresőoldal technikai hátterét Linux alapú szerverek tízezrei adják. Egy komoly és jól működő Internetes keresőrendszer kiépítése hatalmas technikai kihívás, és ilyen mennyiségű szerver esetében egyrészt szükség van arra, hogy a használt operációs rendszer kiemelkedő stabilitású legyen, másrészt arra, hogy szükség esetén bármely része módosítható, testreszabható legyen. Természetesen ilyen nagyságrendben már a licenszdíj is igen komoly faktor, amiben a Linuxnál olcsóbb alternatíva nehezen képzelhető el.

CERN

A világ legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma a Svájcban, Genf városában található CERN. A hatalmas épületkomplexumban (mely alatt többek közt egy 27 kilométeres, óriási részecskegyorsító is található) alapvető jelentőségű kutatások zajlanak, és számos ma használatos technológiát itt fejlesztettek ki - többek közt a World Wide Webet. A részecskefizikai kutatások során hatalmas mennyiségű adat keletkezik (nagyságrendileg percenként 10 DVD lemez kapacitásának megfelelő), melyeket tárolni és kezelni igen komoly információtechnológiai kihívás. A hetvenes és nyolcvanas években erre a munkára CDC, IBM és Cray majd DEC szuperszámítógépeket alkalmaztak. Azonban a szuperszámítógépek esetén mind a beszerzési, mind az üzemeltetési költség igen magas, ezért a CERN-ben folyamatosan keresték az új megoldásokat, ez vezetett oda, hogy a kilencvenes évek elején UNIX rendszert futtató HP munkaállomásokból álló fürtöt helyeztek üzembe. A következő, és máig alkalmazott megoldás pedig az volt, hogy "hétköznapi" (bár igen jó minőségű) PC-kből építették a fürtöket - és egyben lecserélték az operációs rendszert Linuxra. A váltást természetesen hosszas tanulmányok előzték meg a megfelelő platform kiválasztásához, és meg kell jegyezzük, a Windows mint reális alternatíva (mint a tudományos világban általában) a magas költségek és a stabilitási problémák, valamint a zárt forráskód miatt szóba sem került.

Industrial Light & Magic

A közismert animációs stúdió (mely többek közt a Star Wars 2, a Terminator 2, a Jurassic Park, a Harry Potter 2 és számos más film speciális effektusait készítette) 2001-ben állította át számítógépes parkját IRIX rendszerről Linuxra (az IRIX a Silicon Graphics nevű cég kereskedelmi Unix rendszere). Jelenleg több ezer processzoros szerverfarmmal rendelkezik a cég, és nem csak ezen, de a munkaállomásokon is Linux fut. A cég az eddigi tapasztalatok alapján elégedett a váltással, hiszen nem csak a szoftverlicenszek révén sikerült a költségeket csökkenteni, de lehetővé vált a drága SGI hardverek lecserélése lényegesen olcsóbb és hasonló teljesítményt nyújtó PC alapú rendszerekre.

NASA Mars Spirit expedícó

A 2004-es Mars expedícióban (MER: Mars Exploration Rover), mely során a Spirit és Opportunity nevű Mars járművek három hónapos felfedezőutat tettek a vörös bolygón, szintén fontos szerep jutott a Linuxnak. Korábban is használtak már Linuxot az űrkutatási programokban, a MER során azonban gyakorlatilag minden fázisban, a magas szintű tudományos tervezésről az alacsonyszintű parancs-előállítási műveletekig, valamint megjelenítésre és szimulációra egyaránt alkalmaztak Linuxos gépeket. Az ILM-hez hasonlóan egyébként itt is az IRIX platformról váltottak Linuxra. Feltételezhetően ez esetben nem annyira az alacsonyabb költség volt a döntő tényező, hanem hogy a nyílt forráskód segítségével a kutatók igen gyorsan tudták rendszerüket adaptálni és fejleszteni a munka során felmerülő újabb igényeknek megfelelően.

Ez a cikk nem azért született, hogy beleavatkozzon a Linux-Windows párharcba. Egyéni véleményem az, hogy mindegyiknek megvan a maga helye, ahol jobb, mint a másik, és ott kell alkalmazni. Ennek a cikknek is, mint a többinek az ismeretterjesztés, és a szórakoztatás volt az elsődleges célja. Remélem, sikerült.