A böngészők fejlődése

Ha valahol el szeretnék intézni valamit, első gondolatom a telefon, és már veszem is elő a telefonkönyvet, vagy a „Sárga oldalak”-at. A gyerekeim viszont azonnal az Internet elé ülnek, és rákeresnek. Ez utóbbi a célravezetőbb, mert sokszor az egész problémát el lehet intézni a neten. Ehhez a minőségileg más élethez nem lett volna elég a számítógépek fejlődése, sőt, még az Internet létrejötte sem. Ez a lehetőség a böngészőprogramok fejlettségének köszönhető. Mostani cikkem ezen programok villámgyors fejlődését tekinti át.

A böngészők fejlődése

A fenti bevezető után érthető, hogy nem az Internet fejlődésével kezdjük. Történetünk kezdetére, a 90-es évek elejére már a teljes neten működött a TCP/IP protokoll, ami a világ sok különböző hálózatának összekapcsolását lehetővé tette. Elvi újítás már nem történt, csak a gépek száma, és az összeköttetések gyorsasága nőtt folyamatosan.

A www születése

1991-ben a svájci CERN-ben (European Council for Nuclear Research) dolgozott Tim Berners-Lee egy információkezelő rendszeren, amelyben a szövegek hivatkozásokat tartalmazhattak más munkákra, így az olvasó könnyen átugorhatott egyik dokumentumról a másikra. Az ilyen, általa csak hiperszövegként elnevezett tartalmak megjelenítéséhez készített egy kiszolgálót is, amelyet WorldWideWeb-nek neveztek el. Kezelésére egy kezdetleges, csak szöveges felülettel rendelkező böngészőt használt, amelyet először www-nek hívott, később, hogy ne keveredjenek a fogalmak, a Nexus (balra) nevet kapta. Ez volt az első böngésző, ekkor azonban az Internet használata még nagyon zártkörű volt, így nem terjedt el.

1992-ben még csak a nagyobb egyetemek, és a legnagyobb vállalatok érték el az Internetet. Amerikában sokan a Gopher-t használták. Ez nem böngésző volt, inkább fájlkezelő, amely az Interneten tárolt fájlok letöltését is lehetővé tette. Böngészőből négy is született ebben az évben. Az Erwise, amely finn fejlesztés volt, a ViolaWWW (jobbra) és a MidasWWW, amelyek egyetemi berkekben születtek unix rendszerre, és egyik sem lett népszerű az egyetemek falain kívül. A negyedik a Lynx böngésző, amely máig létezik, egy nagyon szűk kör használatában.

1993. április 13-án a CERN szabadon hozzáférhetővé tette a WorldWideWeb forráskódját. Ugyanekkor készült el az Arena nevű böngésző. Ez volt az első, ami már meg tudott jeleníteni háttérképeket, táblázatokat vagy kép köré folyatott szöveget. Állítólag az Internet elsőszámú nyelvének, a HTML-nek a kidolgozói is az Arena-t használták kísérleti terepként.

Később, még ugyanebben az évben az NCSA (National Center for Supercomputing Applications) kiadott egy alkalmazást, amely egy webböngésző és egy Gopher kliens ötvözete volt, Mosaic névvel. Eredetileg csak Unix gépeken volt elérhető és csak forráskód szinten, de 1993. decemberében a Mosaic (a logo a képen) új verziója már Apple Macintosh és Microsoft Windows telepítőkkel érkezett. Ettől kezdve a web népszerűsége meredeken emelkedni kezdett.

Drasztikusan megnőtt a böngészők száma, sok egyetem és vállalat indított fejlesztési projekteket ebben az irányban, például a Telenor (egy norvég kommunikációs vállalat), amely 1994-ben elkészítette az Opera böngésző első verzióját. Nem voltak elég bátrak, csak 1996-ban léptek ki vele a nyilvánosság elé.

1994 egyértelműen a Netscape Navigator éve volt. Bár a teljes verzió fizetős volt, mégis szinte a teljes Internetező közösség ezt használta. Itt nem írok róla részletesen, mert egy korábbi cikk csak ezzel foglalkozik.

Ebben az évben egymás után születtek a böngészők:

• Chello. Ftp-t, Gophert és Usenetet is képes volt kezelni, és windows-os platformra írták.

• IBM Webexplorer. Ingyenes volt, és az IBM operációs rendszerekhez járt. Volt benne History szolgáltatás is.

• Slipknot azoknak, akik terminál segítségével kapcsolódtak a netre.

• Minuet kis erőforrású DOS-os gépekre.

Szorosan a történethez tartozik, hogy ebben az évben Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium), webes szabványok kidolgozására. A következő években a W3C több specifikációt is kiadott (amelyeket „ajánlásoknak” neveztek), mint például a HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója.

1995. Itt letáborozunk egy kicsit, ugyanis ez az Internet Explorer születési éve. Bár a Netscape-ről szóló cikkben sok minden olvasható róla, a főbb infókat itt is leírom.
Bill Gates-t nem érdekelte az Internet, nem látott benne lehetőséget, míg kollégái meg nem győzték ennek ellenkezőjéről. Akkor viszont minden követ megmozgatott a siker érdekében.
Amikor az IE megjelent, a Netscape uralta a böngészők piacát. A megjelenő IE nem volt ellenfél semmilyen tekintetben. A Microsoft két dolgot tett. Egyrészt gőzerővel fejlesztett, aminek következtében a 4.0-ás verzió már felvette a versenyt a Netscape 4.0-val, másrészt az egyeduralkodó Windows operációs rendszerrel együtt terjesztette a böngészőt. Ezzel az 1996-tól 2002-ig tartó böngésző háborút meg is nyerte. Ekkorra részesedése a böngészők piacán 95% lett. Kicsit előre megyek az IE vonalán, ugyanis csak 2 évig örülhetett a sikernek a Microsoft. 2004-től újabb böngésző háború kezdődött. A Netscape ekkor már marginális helyen volt, viszont megjelent három új, és dinamikusan fejlődő böngésző: az Opera, a Google Chrome, és a FireFox. Most (2009. november) úgy tűnik, ezt a háborút nem a Microsoft nyeri meg. Részesedése még 50% feletti, de szépen lassan csökken a versenytársak javára.

1996. Mint már említettem, ebben az évben lehetett megvásárolni először a norvég Opera böngészőt 2.1-es verzió számmal, mivel belső használatra már 1994 óta fejlesztették. Pontosan azt tudta, amit a „nagyok”, csak nem volt annyira népszerű. Bár minden böngészőnél leírhatnám, csak itt sorolom fel, mit is tud egy böngésző.

• Először is minden használatos operációs rendszeren működik.

• A 3.0-tól van benne JavaScript, és CSS támogatás (1997).

• A 4.0-ás verziótól van benne dinamikus HTML támogatás, SSL2/3, CSS1 és 2, XML, HTML 4.0, http 1.1, és mobiltelefonos WML.

• Az 5.0 2001-ben olyan újításokat tartalmazott, ami főleg a fejlesztőket hozta lázba, a felhasználók viszont ettől kezdve ingyen tölthették le a programot. A bevételt a reklámok jelentették. Sokakat bosszantott is a kikapcsolhatatlan reklám sáv.

• Innen a mai 10.0-ás verzióig hosszasan sorolhatnám az újabb fejlesztéseket. A lényeg, hogy a program mindig gyorsabb, jobb, biztonságosabb lett, és minden szabványt teljesít.

Ebben az időben keletkezett még az Archane DOS alapú, de grafikus böngésző, az Amaya, amelyet a W3C készített, hogy bemutassa, milyennek kellene lenni egy szabványkövető böngészőnek (állítólag tesztelésre még használják), és a Konqueror, amely a Linuxos KDE része, böngésző és fájlkezelő egyszerre. Ez utóbbi oldalmegjelenítő motorját használja az Apple Safari böngészője is.

1998. A Mozilla (Firefox) születése. A Mozilla projekt a Netscape-ből indult, amikor az előd nyílt forráskódúvá tette a böngészőjét és felszabadította a kódját. A Mozilla első éveiben kiemelt szerepet kapott a Netscape fejlesztésében. 2003. július 15-én indították a Mozilla Alapítványt, amely több név- és szervezeti változtatás után ma is létezik. 2002-ben jelentek meg egy Netscape-től különböző böngészővel, a Phoenix 0.1 –el, ami a mai Firefox elődjének tekinthető. Több fejlesztés után 2003-ban Firebird, 2004-ben Firefox lett a böngésző új neve. Bár talán ez a legismertebb, a Mozilla alapítvány 13 különböző szoftver tulajdonosa.

A Firefox az Operához hasonlóan minden szolgáltatással rendelkezik, amivel egy böngészőnek kell, és dinamikusan fejlődik. Idén októberben jelent meg a Windows 7-hez fejlesztett biztonsági frissítés, 3.5.4-es verzió számmal, de 2010 októberére tervezik a 4.0-ást megújított motorral, és megújított felülettel.

A Firefox volt az első böngésző, ami jelentősen megszorongatta a babérjain ücsörgő Microsoftot, aki a nyomás hatására végül előállt (2006-ban) az Internet Explorer 7-es verziójával, amibe a Microsoft igyekezett minden firefoxos újdonságot átvenni, pl. az RSS - megjelenítést vagy a füleket (amit először az Opera vezetett be).
Amellett, hogy valóban jó böngésző, elévülhetetlen érdemei vannak a szabványosabb Internet megteremtésében.

2003. Az Apple kiadta a Safarit, amit 2007-ben Windowsra is elérhetővé tett. Szabványkövető, viszonylag gyors böngésző, ami nem tudott a Mac-ek világán sikeresen átlépni.

2008. Az addig keresőjével befutott Google megjelent a Chrome böngészővel. A precíz munkára jellemző adat, hogy a böngészők teljesítményét tesztelő Acid1 és Acid2 teszteken a Chrome remekül teljesített (78/100), ami jobb volt mint a konkurens Internet Exlorer 7-es, illetve a Firefox 3-as eredménye, ám gyengébb volt mint az Opera 84/100-as teljesítménye.

Az eredeti Chrome-verzió nem teljesítette a legnehezebb Acid3-as tesztet, viszont a 2009. augusztus 7-én megjelent új verzió már 100%-ot ért el. A 2009. szeptember 15-én piacra dobott 3-as verziószámú program több újítást tartalmazott, melyek jelentősen befolyásolják a HTML 5-ös verziójának (videotag, audiotag, Ogg-Theora videó, Ogg Vorbis audio, H.264-videó, AAC és MP3-audió) elfogadását, illetve felgyorsítását. A böngésző célja hármas: biztonság, sebesség és stabilitás. Fontos, hogy a Google keresőjéhez hasonlóan a Chrome-nak is minimalista kezelőfelülete van; ez pedig nem megszokott a mai böngészők esetén. A Chrome egyik erőssége a dokumentumok, illetve a JavaScript alkalmazások (V8-as JavaScript motor) kezelési sebességének drasztikus felgyorsítása. A böngésző megbízhatóságát (biztonságát) erősíti két „fekete” listája: az adathalászat, illetve a kéretlen küldeményeket kiszűrő lista. Ha a böngésző egy feketelistás oldalra téved, akkor a felhasználó a kért oldal helyett csak egy figyelmeztetést kap. A Chrome szintén alkalmas a máshol is bevált „privát” módra, azaz a böngésző semmilyen adatot nem fog tárolni a felhasználóról.

Bejelentették a Google Chrome operációs rendszert is, amely minimális gépi erőforrást igényel, mivel felhő-alapú számítási módszeren alapul, és a hírek szerint nagyon gyors lesz.

És a fejlődés nem, hogy folytatódik, de egyre gyorsul…

Eddig tartott az összefoglaló. Ha most visszanéznek, 18 év az egész. A legidősebb böngésző éppen hogy nagykorú, és a programcsalád az egész Föld mindennapi életét teljesen megváltoztatta. Nem csoda, hogy én még a telefonhoz nyúlok. Ki tudja követni ezt a sebességet? A gyerekeim ezzel nőttek fel, nekik ez természetes, de valószínűleg már létezik az a dolog, ami hasonlóan rövid idő alatt megint felforgatja az emberek életét. Remélem, utódaink felveszik a változások ritmusát.