A táblagépek története

„A legjobb módja annak, hogy megjósold a jövőt, ha kitalálod azt.”

Alan Kay, a táblagépek megálmodója

A táblagépek története

A táblagépek történetét olvasgatva rá kellett jönnöm arra, hogy egy találmányhoz nemcsak az ötlet szükséges, de kell egy optimális időpont is, amikor a világ érett lesz rá. Az ötlet ugyanis már 1968-ban megszületett, de természetesen a szekrény méretű lyukkártyás számítógépek korában csak a sci-fi írók fantáziáját mozgatta meg. 2001-ben a Microsoft valósította meg először, de üzletileg bukás lett belőle. 2010-ben azonban az Apple robbantott az iPaddel.

Mi is a táblagép?

Már a nyolcvanas években megjelentek kézi számítógépek, amiket 1992-től PDA néven ismertünk (balra). Ezek zsebre vágható kis gépek voltak, hasznos programokkal ellátva, az emberek többsége notesz helyett használta őket.

Eközben a telefonok is átalakultak. Megnőtt a kijelző, színes lett, ikonok jelentek meg rajta, érintőképernyőn lehetett kezelni, szóval egyre inkább számítógépszerűvé alakult.

Talán ez a két fejlődési vonal egyesült, amikor a táblagép megszületett. A táblagép jelenleg a legnagyobb olyan kézben használható személyi számítógép, amely tényleges használat közben is mobilisnek tekinthető. Mérete leginkább 7–14 inch hasznos képátló közé tehető. Nyilván a mérettrend változhat idővel, de azért ennek rugalmassága behatárolt, hiszen a túl nagy készülék elveszíti a könnyen hordozhatóság előnyét, a kisebb méretet pedig értelmetlenné teszik a már jelenlévő okostelefonok.

Manapság az elvárt jellemzők közé a következő tulajdonságok tartoznak:

• Nincs beépített billentyűzet, helyette érintőképernyő virtuális klaviatúrával.

• Színes kijelző.

• Vezeték nélküli kapcsolat (rendszerint wi-fi).

• Minimális vezetékes ki- és bemenet (rendszerint audio kimenet és USB-port, ami ideális esetben töltőcsatlakozás is).

• Több órás üzemidő (a mobilitás érdekében).

• Médiafájlokat lejátszik és internetböngészésre alkalmas.

• GPS és beépített kamera.

Az ötlet

Vita van arról, hogy az ötlet kinek a fejében fogant meg először. Az időpont biztos: 1968.

Alan Kay ekkor állt elő a Dynabook nevű eszköz terveivel, amelynek rajza az ábrán látható. 9x12”-es méretűnek gondolta, és egér vagy touch pad még nem szerepelt rajta, csak egy billentyűzet. Kay egyébként oktatási célokra akarta felhasználni, szerinte ugyanis minden tanulót el kellett volna látni computerrel.

Mára ez a fejlett világban megvalósult, de akkor képtelenségnek hatott. Az első hordozható számítógép az 1981-ben megjelent Osborn 1. volt, 11kg tömeggel, bőröndnyi mérettel, és borsos árral.

A másik ember, aki esélyes az elsőségre, a sci-fi író Arthur C. Clark. Az általa írt 2001 Űrodisszeia című filmben látható először a mai táblagépnek megfelelő eszköz. A képen Dave parancsnok evés közben egy táblagépszerű eszközt használ (balra).

Az első próbálkozás

1989-ben a Grid Systems GRiDPAD-je nevezhető már táblagépnek. 10”-es monokróm kijelzőjéhez egy beépített toll tartozott az adatbevitelhez.

Ahogy már említettem, a Microsoft 2001-ben elkészült Tablet PC-je volt a következő ilyen termék, de kicsi volt a kereslet rá.

Ugyanígy járt a Samsung is a Q1-es modellel 2006-ban. Egy év alatt mindössze százezer darabot adtak el, ami alig negyede volt a vártnak. Előre menekültek, egy év múlva kijöttek a tökéletesített Q1 ultrával (lent), ami jobb eladást produkált.

Ebben az évben a Lenovo, majd 2008-ban a HP is új termékkel jelentkezett, de az igazi sikert az Apple iPad hozta meg. Szerintem külön tanulmányt kellene írni erről a marketingesek számára, ugyanis szinte érthetetlen az a lelkesedés a vásárlók részéről, ami az iPadet övezte.

A kirobbanó siker után az összes nagy gyártó megjelent a saját táblagépével, sokszor egyértelműen ellopva az Apple ötleteit, ami természetesen rengeteg szabadalmi perhez és az árak eséséhez vezetett.

2011-ben még az e-könyvek piacán ismert Amazon is előrukkolt egy saját modellel 200 dollár alatti árral (az eredeti iPad ára 500 dollárról indult).

De van táblagépe a Google-nek is, és persze a régi riválisok, a Microsoft, a HP, a Samsung is újabb és újabb termékekkel rukkolnak ki.

A Microsoft Surface és Surface Pro története

A cikk végén érdekességképpen bemutatom a Microsoft új táblagépeinek születését.

Ahogy már írtam, 2001-ben született az első Microsoft tablet. A sikertelenség fő oka, hogy a szoftver nem kezelte jól az érintőképernyőt. Később megszületett a Windows 7, amelyet már táblagépekre is terveztek.

A Microsoft nem hardvergyártó, ezért megkereste a HP-t, hogy készítse el a megfelelő „vasat” a szoftverhez. Az eredeti prototípust 2010 januárjában mutatta be Steve Ballmer a nagyközönségnek a CES-en, mintegy három héttel az eredeti iPad bejelentése előtt. A Windows 7-et futtató tablet kifejezetten innovatívnak számított, sikeres ipari formatervvel. A piacra dobásig eltelt néhány hónap azonban valóságos rémálomnak bizonyult. A microsoftos források szerint a HP súlyos hibákat vétett, amelyek teljesen tönkretették a végső terméket. A HP tabletje vastag és nehéz lett, a kiválasztott Intel processzor felforrósította a hátlapot, a szoftver és az érintőkijelző pedig nem működött együtt tökéletesen.

A HP szerint persze a termék kudarcáért a Microsoftot terheli a felelősség. A Windows 7 nem futott jól a szükségszerűen teljesítményhiányos hardveren, a rendszer csak késve reagált a felhasználó mozdulataira, ami teljesen tönkretette az élményt. Az érintős billentyűzet gyakorlatilag használhatatlannak bizonyult, az ikonok és a felületelemek pedig túl kicsik voltak az ujjal való használathoz.

Nem nehéz kitalálni, hogy a két cég útjai szétváltak. A HP egy év múlva lépett ki a piacra saját tabletjével, de a TouchPad semmilyen tekintetben nem volt versenyképes az iPaddel. Néhány hétig árulták csak.

A Microsoft más hardvergyártókkal is hasonló problémákba ütközött, így aztán úgy döntöttek, hogy a saját hardver divíziójukkal végeztetik el a feladatot. A céljuk nem is igazán az, hogy milliószámra adják el a surface-t (lent), inkább bebizonyítani a világnak, hogy a Windows 8 egy kiváló tabletes operációs rendszer.

Kemény a verseny, ez tisztán látszik, de mi ennek csak a haszonélvezői vagyunk. A tabletek egyre gyorsabbak, vékonyabbak, könnyebbek és olcsóbbak lesznek.

Lehet, hogy megnézem újra a sci-fi klasszikusokat, hátha meglátom a jövő számítógépeit.