Közösségi hálózatok

Közzétéve: 2011.03.25.

Érdekességek
25 éves a CD lemezA 3D filmA 3D TVA billentyűzet fejlődése, történeteA böngészők fejlődéseA DOS rövid történeteA GPS rendszerA GSM rendszer működéseA Holdraszállás informatikai háttereA Linux történeteA műholdak szerepe az infomatikábanA rádióA smiley születéseA szuper, és a nagy számítógépekA táblagépek történeteA TV-k új generációiA videózás történeteA világ első számítógépeiA vonalkód és az RFIDA Windows rövid történeteAz adattárolás fejlődéseAz adattovábbítás módszereiAz első digitális fényképezőgépAz első számítógépes játékAz érintőképernyő (Touch screen) működéseAz Internet történeteFilekezelők, CommanderekHogyan működik a monitor?Hogyan működik a nyomtató?Hogyan működik a projektor?Informatika a légiközlekedésbenInformatika a zenébenIntelligens épületekIP ma és holnapKorai számítógépes játékokKözösségi hálózatokKözösségi hálózatok IIMagyarország Internetes InfrastruktúrájaMerevlemez históriaMilyen nyelven ért a számítógép? - A programozási nyelvek történeteMobiltelefon generációkScanner-ek Varázsszavak: processzor, órajel…Zenei fájlformátumok
KI-KICSODA az informatikában
Legendás IT cégek
Protokoll mindenkinek
Közösségi hálózatok

Közösségi hálózatok

Danah M. Boyd és Nicole B. Ellison 2007-ben publikálta dolgozatát Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship címmel, melyben a következő három kritériummal határozták meg a közösségi hálózatokat: lehetővé teszi az egyéneknek hogy (1) publikus vagy félpublikus profiloldalt hozzanak létre egy behatárolt rendszerben, (2) összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak (3) megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a rendszerben.

Ha valakinek a fentiek túl elvontnak tűnnek, ebben a cikkben a Facebook, Twitter, YuoTube, iWiW, és hasonló hálózatokról lesz szó. Pontosabban a felsorolt óriások egy külön cikket kapnak, ebben a cikkben a sok egyéb közösségi oldal között csak megemlítem őket.

Biztosan nem sokan gondolnák, hogy az első közösségi hálózat a 70-es évek végén született Bulletin Board System (BBS) volt. Telefonvonalon vagy terminálprogrammal lehetett elérni, és már lehetőséget biztosított a felhasználók közti eszmecserére Message Boardokon, üzenő falakon keresztül. Varázsa volt. Persze a telefon számla dagadt a használatakor, de megérte. Mivel az USA területén ingyenes a helyi hívás, a BBS is ott terjedt el jobban. A WWW születése megpecsételte a BBS sorsát, mivel a gyors, olcsó internet gyorsabb, és jobb szolgáltatást biztosított. 1995-ben tűnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, akár az óvodában, akár a gimnáziumban, akár a katonaságban ismerkedtek meg. Ez az oldal máig működik.

1996-ban a Harvardon és a MIT-en végzett egyetemisták hozták létre a PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai barátai között is kereshetett. A szolgáltatásnak utazástervező és -nyilvántartó funkciója is volt, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználóval bíró hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány funkcióját beépítve saját közösségi szolgáltatásai közé, sokak bánatára 2000-ben bezárta.

1997-ben indult el a SixDegrees.com közösségi hálózat. A "barátom barátja lehet, hogy a barátom" elven túl a felhasználók érdeklődési körük alapján is csoportokat alkottak. A személyes üzenetküldés mellett lehetséges volt faliújságokra írni. Az oldal 1 millió felhasználó és 4 év után zárt be. Bár az alapötlet jó volt, de nem fejlődött az oldal, és az egyre avuló szolgáltatások miatt a felhasználók elmaradoztak.

Ahogy közeledünk a 21. századhoz, úgy szaporodnak a közösségi hálózatok is. Az AsianAvenue (1997), a BlackPlanet (1999), illetve a MiGente (2000), rendre az ázsiai, az afroamerikai illetve a latin-amerikai közönséget célozták meg, lehetővé tették, hogy a felhasználók személyes, ismerkedős és szakmai profilt is létrehozzanak. A LiveJournal (1999) csak blogszolgáltatást kínált. 2000-ben indult még a koreai Cyworld és a svéd LunarStorm (melynek elődje a már 1996-ban működő StajlPlejs volt).

Amit a SixDegrees.com megszűnésének okaként írtam, az a többi, sokak számára ismeretlen oldalra is igaz. Az ötletek általában jók voltak, de vagy a technikai feltételek nem voltak adottak felhasználók tömegeinek a kiszolgálására, vagy a szolgáltatások nem haladtak a korral. Persze, ha most én indítanék egy közösségi oldalt, én is gondban lennék, hogy hány felhasználóra méretezzem. Van olyan oldal (Ryze.com), amelyik 10 év alatt csak negyed millió látogatóig jutott, van, amelyik fele ennyi idő alatt közelíti a milliárdot. Na, kövessük a közösségi szájtok történetét tovább! Most kezdődik a 21. század!

2001-ben indult a fent említett, újgenerációs közösségi oldal, a Ryze.com üzleti közösségi hálózat, mely egy karrierépítést és üzleti kapcsolatok építését támogató oldal. Bár indulását nagy médiafigyelem kísérte, létrejötte óta összesen 250.000 felhasználó regisztrált az oldalra.

Bár 50 millió regisztrált felhasználóval bír, mégis az internet történetének egyik legnagyobb csalódása a Friendster (2002). A szolgáltatás ugyanis, melyet 2003-ban még a Google is meg akart vásárolni 30 millió dollárért, jelenleg akkori értékének (melyet 57 millió dollárra tettek) alig egy huszadát éri. Az ok ismerős. Nem bírták kiszolgálni a felhasználók tömegeit, majd a fejlesztés helyett a felhasználókat korlátozták. Nem kellett volna.

2003-ban egymás után születtek a közösségi oldalak: a LinkedIn, a Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat, a Tribe.net, és ekkor hozta létre Tom Anderson többedmagával a MySpace-t. Az oldal mára már a 230 milliomodik felhasználón is túl van. Az ingyenes szolgáltatásban minden benne van: blog, kép-, zene-, videómegosztás és nem sokkal indulása után chatszolgáltatással bővült. Bár eredetileg nem zenekaroknak készült, népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott nem valódi személyt reprezentáló felhasználók, főleg indie-rock zenekarok tömegesen kezdtek regisztrálni az oldalon, és vitték magukkal a rajongóikat is. 2004-ben a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert az akár teljesen nyilvános profiloldal nagymértékben testre szabható, így személyes honlapként működő közösségi oldalként használható. A MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárért vette meg a News Corporation. Mára szinte minden zenésznek van MySpace profilja. Az oldalon naponta több százezer új felhasználó regisztrál, forgalma indulása óta folyamatosan növekszik. De nem annyira, mint a 2004-ben starolt Facebooknak.

Ahogy fentebb írtam, az óriásokról, mint a Facebook is, külön cikk készül, de itt is elpuffogtatok néhány megdöbbentő adatot. 2008 elején 70 millió regisztrált felhasználójuk volt, idén (2010) már 1.6 milliárd. És erre a szédületes növekedésre ők nem a felhasználók korlátozásával, hanem a szerverpark bővítésével válaszoltak. Nem akarom lelőni az összes poént, de a cég értéke is hasonló ütemben növekszik.

Az ember szociális lény, és a legtöbb dolgot közösségben csinálja, üzenetet küld, blogol a Twitteren (2006, külön cikkben), fényképeket oszt meg a Flickr oldalán, filmes adatbázist szerkeszt a Flixster-en, könyvkatalógust böngész a LibraryThing-en, vagy mindenfélét megoszt az imeem-en.

A megosztások közül is kiemelkedik a videomegosztás lehetősége. Nagy ötlet! Ma már az emberek kezében ott a felvevő, hiszen már a telefon is alkalmas eszköz, így szinte mindenről születhet film. 2005 februárjában három fiatalember, Steve Chen, Chad Hurley és Jawed Karim, a PayPal egykori alkalmazottai gondoltak egyet, s létrehoztak egy közösségi oldalt, állításuk szerint azzal a céllal, hogy ismerőseik és barátaik feltölthessék és megoszthassák egymással saját készítésű videóikat. Nos, ez a YouTube (külön cikk) nevű ingyenes videóletöltő (más néven videómegosztó) oldal, amelynek létrejöttét a Google egyik befektetője, a Sequoia Capital 11,5 millió dollárral támogatta, s amely egy év leforgása alatt olyan látogatottságot produkált, amely magasan lepipálta a MyScape-et, a Yahoo, az MSN és a Google hasonló oldalait. Nem csoda, hogy hamar fel is vásárolta a Google 16,5 milliárd dollárért!

Videómegosztásra szakosodott még a DailyMotion (szintén 2005-ös), és a jóval kevésbé elterjedt, de már 2004-ben is működő Vimeo. Egyébként több közösségi hálózat is rendelkezik saját videó megosztó alkalmazással is, például a Facebook és a MySpace is, de a YouTube sokkal népszerűbb, többek között azért, mert a lejátszója bárhová beilleszthető.

Érdekesek azok az oldalak is, amelyek, nem tudni miért, csak egy-egy országban lettek népszerűek. 2004-ben indult a Google közösségi szolgáltatása, az Orkut is. Az oldal nagy népszerűségre csak Brazíliában és Indiában tett szert. Japánban a jelenleg 18 millió felhasználóval bíró Mixi, Dániában a Hyves, Lengyelországban a Grono, Dél-Amerikában a hi5, az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon és Ausztráliában a Bebo lett sikeres. Vannak olyan oldalak is, amelyek célzottan egy-egy ország közönségére számítanak.

A magyar WiW 2002-ben indult, majd 2005-ben az új tulajdonossal iWiW-re változott a neve (külön cikk). A sok funkció egyikeként megjelent az e-mail értesítés üzenetekről, bejelölésekről, melynek hatására aktivizálódtak a régi, és soha nem látott sebességgel regisztráltak az új felhasználók. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményéből, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhető, a regisztrációra egyedüli módot jelentő meghívók számát. 2006-ban a Magyar Telekom felvásárolta az iWiW-et egymilliárd forintért. A szolgáltatás megbízhatatlansága és a fejlesztések lassú üteme (illetve rossz iránya) a 2007-es, Facebook-lázban telt évben közszájon forgott. Csak az év végén indult az oldalon a klub-rendszer, mely a felhasználók közösségekbe való szerveződését tette lehetővé - valódi közösségi oldallá formálva az iWiW-et.

A 2006-ban indult myVIP nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iWiW-re, például felhasználói korlátlan számú meghívót küldhetnek, akárhány képet és videót tölthetnek fel.

A baratikor.com 2004-ben indult Lettországban, 2006 óta elérhető magyarul is és még 25 nyelven. Ebből adódóan kisebb hangsúlyt fektet a magyar piacra, szolgáltatásai azonban a Facebook "alapszolgáltatásaival" vetekszenek.

A mutasd.be, egy igazán új koncepcióval próbálkozott: érdekesebb, izgalmasabb, és talán hitelesebb is, ha az embert nem saját maga, hanem a barátai mutatják be. A 2007-ben indult, 3 fiatal által kitalált és megvalósított szolgáltatás egyelőre szűk körben terjedt csak el.

Áttekintésnek ennyit gondoltam. Ahogy több helyen utaltam rá, a nagyobb közösségi hálózatokat a következő cikkben rövid történettel, érdekességekkel fűszerezve mutatom be, tehát kedves olvasók: Folytatása következik…

Vissza a listára