Atanasoff és Berry

Közzétéve: 2007.06.24.

Atanasoff és Berry

John Vincent Atanasoff és Clifford E. Berry

A múlt alkalommal a többi számítógéphez képest elég hosszasan foglalkoztunk az ABC-vel, mint a számítástechnika történetének egyik igen homályos pontjával. Végkövetkeztetésként pedig arra jutottunk, hogy az ABC nem lehet a világ első olyan számítógépe, amely döntő hatást gyakorolt a technika további fejlődésére, hiszen egyetlen egy példány sem működött belőle. Mielőtt ezzel a problémával foglalkoznánk (hiszen immár bírósági ítélet született arról, hogy kié az első számítógép feltalálásának joga!) röviden nézzük meg, ki is volt a két tudós, akik összeállították és nevüket adták az ABC-hez.

John Atanasoff

John Vincent Atanasoff 1903-ban született bolgár bevándorlók gyermekeként New York mellett. Édesapja nevét a bevándorlási hivatal változtatta meg (lehet, hogy nem tudatosan…) Iván Atanaszovról. Mindkét szülő matematikai érdeklődésű volt – édesanyja tanárként, édesapja mérnökként dolgozott. Érdekes, hogy JV nem mutatott túlzott érdeklődést a matematika iránt, csak akkor szeretett bele a tudomány ezen ágába, amikor édesapja logarlécet vásárolt, és a kis JV-t elkezdte érdekelni, hogyan működik ez az analóg számítógép. Kilenc éves korában azonban túljutott azon a szinten, ahol édesanyja még segíteni tudott volna – a legenda azonban nem folytatódott, minden további tudományos fokozatát a maga idejében szerezte meg. Baccalaureus fokozata megszerzése után az Iowa State University-n tanított, a mesterfokozatot 1926-ban itt szerezte meg, majd nem sokkal később feleségül vette az egyetemi évek alatt megismert Lura Meeks-et.

1930-ban nyerte el Madisonban a Ph. D. fokozatot, a rövid kitérő után ismét az Iowa State University-n tanított. Itt fogott hozzá a számítóeszközök komolyabb tanulmányozásához, ugyanis doktori értekezésének elkészítése során rengeteg kellett számolnia és ez vezette rá arra, hogy olyan gépet hozzon létre, amely segít a bonyolult számítások elvégzésében. 1937-ben, mint arról legutóbb is volt szó, papírra vetett egy gépet, azonban nem volt megelégedve vele, így el sem kezdte megépíteni. A legenda szerint 300 kilométernyi céltalan száguldozás valamint némi whisky után világosodott meg, és kezdte el a majdani ABC tervezését. Pénz híján azonban nem tudott a kutatásokkal előrébb jutni, csak 1939 márciusában kapott ösztöndíjat, és ezután fogott hozzá a komoly fejlesztéshez. A munkába bevonta az egyetem egyik hallgatóját, Clifford Berry-t is. A számítógéppel kapcsolatos tervezgetések, kutatások és fejlesztések két éven át tartottak, bár Atanasoff 1939 szeptemberben kormánymegbízást kapott, elköltözött Iowa-ból és csak igen ritkán járt haza. A prototípust 1939 decemberben mutatták be szűk körben, majd megindították a szabadalmazási eljárást, amelyet azonban sosem fejeztek be. A háború alatt egyik tervező sem tartózkodott Iowa-ban. Atanasoff csak 1948-ban kezdett érdeklődni gépe után, és ekkor tudta meg, hogy az ABC-t szétszedték, és senki sem tudja, hova lettek a darabjai. Clifford Berry szintén nem tudott róla, hogy mi történt a géppel.

Atanasoff az ötvenes években részint az amerikai hadiiparnak dolgozott, részint saját mérnöki irodájában vitte az ügyeket, 1961-ben vonult vissza végleg a munkától. Az ABC elkészítéséről szóló film (1982) azonban jól mutatja, hogy hírneve nem kopott meg, sőt, nyugdíjas éveiben folyt a per is, amellyel a későbbiekben még foglalkozunk. Hosszas betegség után igen magas kort megérve 1995-ben hunyt el.

Clifford Berry

Clifford Edward Berry 1918-ban született Iowa államban. Édesapja műszaki érdeklődésű ember volt, lakóhelyén, Gladbrookban övé volt az első rádió, amelynek mindenhonnan csodájára jártak. Az apa körül sürgő fiú érdeklődése természetesen szintén az elektronika felé fordult. CE igen tehetséges gyerek volt, az általános iskolában átugrott egy osztályt, és minden további iskolájában is a legkiválóbb tanulók közt foglalt helyet. Nem véletlen tehát, hogy amikor egyik egyetemi tanárát bizonyos John Vincent Atanasoff megkereste, hogy egy kiválóan képzett matematikus hallgatót ajánljon neki, Anderson professzor rögtön Berry-t nevezte meg, aki éppen akkor szerezte meg baccalaureus fokozatát elektromérnök szakon.

A két kiváló tudós 1939-ben fogott hozzá az elektromos digitális számítógép megépítéséhez. Az 1939 decemberi bemutatón valamiféle proto-számítógép üzemelt, azonban ezt Berry és Atanasoff csak arra használta, hogy pénzt kapjon további kutatásokhoz. A munka 1939 karácsony után folytatódott, cél egy olyan számítógép építése volt, amely egyenletrendszereket tud megoldani. A gépre szabadalmi kérvényt nyújtottak be, azonban sem Berry, sem Atanasoff nem tértek többé vissza a háborúban kapott állásukból Iowa-ba, így a gépet sem építették meg, és – valószínűleg ennek hiányában – a szabadalmi eljárást sem fejezték be. Berry mérnökként dolgozott Pasadenában, majd New York államban, és 1963-ban váratlanul hunyt el.

És mi a helyzet a géppel – kérdezhetjük. Bizony nem egyszerű a probléma. A fentiekből látszik, hogy Atanasoff és Berry egyáltalán nem érdeklődött az ABC iránt, előbbi 1948-ban kérdezett rá először volt munkahelyén, hogy hol lehet a számítógép, márpedig ez mindennél beszédesebb tény. Atanasoff tanú volt a számítógép elsőségéért folytatott perben, nem felperes, ez is elég sokat elárul. 1939 szeptemberben Atanasoff elhagyta Iowa-t, így az ABC fejlesztése igen csak akadozhatott. Az 1939 decemberben bemutatott prototípuson kívül soha nem készült több ABC – és hogy az a gép mit csinált pontosan, sosem tudjuk meg. Viszont a bíróság 1973. október 19-én kimondta, hogy Atanasoffot illeti a számítógép feltalálásának joga. Hogy miért? Mert valószínűleg tényleg így volt. Noha Atanasoff és Berry rövidlátását minősíti, hogy nem is érdeklődtek a számítógépek iránt, akkor sem, amikor azok már minden komoly vállalatnál, laboratóriumban és kutatási központban óriási szolgálatokat tettek, mégis, a számukra csupán egy rövid kitérőt jelentő ABC volt az ENIAC-ot inspiráló számítógép.

John Mauchly

John V. Mauchly, aki évtizedeken keresztül a szó szoros értelmében ünnepeltette magát, mint a számítógép feltalálója, valahogy mindig elfelejtette megemlíteni, hogy Atanasoffot közelről ismerte, látta az ABC prototípusát, elolvasta a szabadalmat is, amely minden későbbi technikai találmányt magában foglalt, sőt, amikor meglátogatta Atanasoffékat, mind Berryvel, mind Atanasoff-fal napokon át beszélgetett az ABC-ről. Mauchly persze nem volt kezdő a számítástechnikában, hiszen maga is végzett kutatásokat, azonban bizonyára nem véletlen, hogy az ABC-szabadalomban fellelhető elemekből megépített ENIAC tervezésével csak 1943-ban kezdtek el foglalkozni az addig más utakon járó Mauchlyék. Ismételten beleütköztünk a megoldhatatlan problémába: valaki megtervezett valamit, de nem építette meg, mások az ötletet megvalósították, és hatalmas munkával átültették a gyakorlatba a papíron levő gépet. A döntést az olvasóra bízzuk.

Vissza a listára