Dennis MacAlistair Ritchie

Egy héttel élte túl Steve Jobs-ot, az Apple alapítóját, de nem kapott akkora figyelmet a médiában, mint Jobs, pedig életműve van annyira meghatározó, mint Jobs-é. Valahogy az emberek a hardvert mindig többre becsülték a szoftvernél. Egy kütyüért szívesen fizetik ki az árát, egy programot inkább igyekeznek ingyen megszerezni. Talán ez a magyarázata, hogy Ritchie munkássága sincs annyira középpontban. Ő ugyanis szoftveres volt, olyan alapvető programok készítése fűződik a nevéhez, mint a C-nyelv, és a UNIX operációs rendszer.

Dennis MacAlistair Ritchie Bronxville-ben (Now York) született 1941. szeptember 9-én. New Jersey-ben nőtt fel, ahol apja, Alistair Ritchie telefonközpontos mérnökként dolgozott a Bell Laboratories-nél. Dennis M. Ritchie a Harvard University hallgatója volt és fizikus diplomát szerzett 1963-ban.

Barátja, Kenneth Lane Thompson New Orleans-ban született, és a Berkeley Egyetemen szerzett Msc. Diplomát 1966-ban.

A 60-as évek végén együtt dolgoztak a Multics operációs rendszeren. Ez olyan operációs rendszerként készült világra jönni, mely a kötegelt feldolgozás metódusát hivatott leváltani, interaktív végrehajtást hozva a programfuttatás világába. Előbbi esetében a nehézkes, lyukkártyás kialakítás dominált, ahol a rendszer feletti ellenőrzés egyetlen operátor kezében összpontosult, míg utóbbinál maguk a programozók irányíthatták a rendszert. Eközben Thompson megalkotta a Bon programozási nyelvet (a feleségéről, Bonnie-ról nevezte el). Történetünk szempontjából ez azért érdekes, mert ez volt a B nyelv, aminek a továbbfejlesztése lett a C.

Amikor a projekt kezdett túlságosan összetetté válni, mindketten abbahagyták a Multics fejlesztését, de a tanultak alapján 1969-ben Thompson és Ritchie együtt fejlesztették ki a Bell Labs-nál a Unix operációs rendszert PDP-11/20 assembly nyelven.

Mindenképpen ki kell hangsúlyoznunk, hogy akkor még nem voltak univerzális szoftverek. Ha elkészült egy számítógép, akkor speciálisan arra írtak szoftvert. Az egyes gépek annyira eltérőek voltak, hogy még az sem volt egységes, hogy mekkora legyen egy bájt!!! A Unix volt az első általános operációs rendszer.

Magát a C nyelvet 1969 és 1973 között készítette Dennis M. Ritchie, és ez volt az első platform független programozási nyelv. Magas szintű volt, de mégis lehetett hardver közeli megszakításokat is használni. Olyan hatékony lett, hogy a más nyelven született programokat is átírták C-be, már 1973-ban a Unixot is.

A lelkes munka hangulatát jelzi az ebből az időből származó néhány idézet:

„Az egyik legtermékenyebb nap az volt, amikor el kellett dobnunk 1000 sornyi kódot.”

„Vannak állandó tárgyaink: fájloknak hívják őket.”

„Ha akarsz menni valahová, annak a legjobb módja a goto.”

(A „goto” a korai nyelvekben használatos parancs volt, egy programsorra, vagy egy címre ugratta a végrehajtást.)

Ritchie, és Brian Kerninghan 1978-ban írta meg „A C programozási nyelv” című könyvét, amely a programozók kötelező olvasmánya lett. Az ebben leírt C nyelv külön nevet kapott: K&R C-nek hívták. A nyelv később több változáson ment keresztül, de ha egy programozó azt akarta, hogy minden fordító boldoguljon a programjával, akkor a K&R szabványt követte.

A 70-es évek végén a C-t az IBM PC-re is átültették, amivel népszerűsége ugrásszerűen növekedett. Maga Ritchie így jellemezte művét: „A C bonyolult, elhibázott és elképesztően sikeres.”

Nem véletlen, hogy 1983-ban Ritchie Thompsonnal közösen megkapta a Turing-díjat.

Ken Thompson fejlesztette tovább a nyelvet objektum orientálttá, így született meg a C++, ami máig az egyik legnépszerűbb nyelv, de az eredeti C is fejlődött. ISO C, ANSI C, C99, mind egy - egy új verziója.

A C számos nyelv tervezőjét megihlette, a Java, a PHP és a C# ugyan mind eltérő alapokra épülnek, de érezhető rajtuk a C logikájának hatása.

A Unix alapjaira számos operációs rendszer épül, köztük a nyílt forráskódú Linux vagy az Apple OS X is.

Dennis M. Ritchie 40 év munka után a Bell Labstól ment nyugdíjba 2007-ben.

Élete során több jelentős kitüntetést is kapott. A fent említett Turing díj után 1990-ben szintén Thompsonnal közösen megkapta az IEEE Richard W. Hamming érmet, majd 1999-ben Bill Clinton elnök nyújtotta át a National Medal of Technology-t, ami az USA legnagyobb tudományos kitüntetésének számít. 2011-ben ugyancsak Thompsonnal közösen kaptak egy japán kitüntetést, a Japan Prize for Information and Communications-t.

Jeong Kim, az Alcatel-Lucent Bell Labs elnöke nyilatkozatban emlékezett meg Ritchie-ről: „Dennist nagyon szerették kollégái az Alcatel-Lucent Bell Labs-nél, személye nagyon hiányozni fog. Igazi inspirációt jelentett valamennyiünk számára és nem csupán teljesítménye miatt, de azért is, amit jelentett barátként, feltalálóként, alázatos és kegyes emberként. Legmélyebb együttérzésünket szeretnénk kifejeznie a Ritchie család felé és mindazok irányába, akiket Dennis valamiként érintett."

„His pointer has been cast to void *; his process has terminated with exit code 0.”

(C-beli szaknyelv. Az ő mutatója void* (nincs visszatérési érték), az ő folyamata leállt, kilépési kód 0. Ez a hibátlan végrehajtást jelzi.)