Larry Ellison

„Amikor te vagy az első ember, aki mást hisz, mint a többiek, akkor azt mondod: Nekem van igazam, és mindenki más téved. Ez egy nagyon kellemetlen helyzet.”

A világ 4. leggazdagabb embere, az Oracle vezérigazgatója, és a fenti idézet teljesen jellemzi:

Larry Ellison

Nem mindennapi ember. Munkahelyén senki sem közömbös iránta. Vagy szeretik, vagy gyűlölik. Sok tehetséges vezető hagyta ott az Oracle-t miatta. Szórja a pénzt. Övé Amerika legnagyobb luxus jachtja (a világon a második), kaliforniai háza köré 9 évig készült a japán kert. Magánélete is mozgalmas volt, négyszer nősült (most éppen nős), és 5 gyermek apja. Jelenleg a válságra való tekintettel 1 dollár az éves fizetése, de valószínűleg idén sem fog éhezni, tavaly 192 millió dolláros jövedelemre tett szert, és a hírek szerint ennek csupán 1,2 százaléka volt az Oracle-től felvett fizetése. Azt hiszem, érdemes végig követni ennek az embernek az életét, és közben az általa alapított Oracle történetét is.

1944. augusztus 17-én született Bronxban, New York-ban. Anyja Florence Spellman, 19 éves hajadon zsidó lány volt, aki örökbe adta őt 9 hónapos korában, hogy megfelelő körülmények közt nőjön fel. Nevelő szülei anyja Chicago-i nagynénje és nagybátyja voltak. Vér szerinti anyját csak 48 éves korában ismerte meg, apját pedig egyáltalán nem ismeri.

Örökbe fogadó anyja meleg volt, és szeretetteljes, de apja tartózkodó, és rideg. Nem hitt Larry tehetségében, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Larry vágyott a sikerre és az elismerésre. Az Ellison név egyébként azért lett a család neve, mert az orosz bevándorló család Ellis Island-nál lépett amerikai földre.

Érettségi után beiratkozott az Illinoisi egyetemre, de másodév végén abbahagyta, amikor anyja meghalt rákban. Azután beiratkozott a Chicago-i egyetemre fizika-matematika szakra, de újra végzettség nélkül távozott. Az egyetemen az volt a vélemény róla, hogy figyelme rövidtávú, hiányzik belőle a fegyelem és a tisztelet.

Az egyetemi évek életre szóló tudást adtak Larry-nek, ott tanult meg programozni. Az egyetem után programozási munkákat vállalt, és ebben megtalálta azt az életstílust, amire vágyott. Így beszél erről: „A rövidtávú figyelmem nem akadályozott a munkában, mert nagyon gyorsan tudtam programot írni. Így elég sok pénzt tudtam keresni, pedig csak pár napot dolgoztam egy héten. Móka volt, nem volt nehéz. És senkit sem érdekelt, hogy doktor vagyok-e a MIT-en, vagy még az érettségit sem szereztem meg.” 1966-ban Kaliforniába költözött, és továbbra is programozást vállalt, de mindig más vállalathoz ment dolgozni. A fő vezérelv az volt, hogy elég pénzt keressen a sziklamászó és egyéb túrákhoz a Yosemite völgyben. Közben lezajlott első házassága is Adda Quinnel, 1967-től 1974-ig tartott.

Miközben Larry nagyjából semmivel sem törődött, az IBM egyik kutatója Edgar H. Codd közzétett egy írást, melyben kidolgozta az adatok relációs adatbázisban való tárolását. A cikket Larry olvasta. Nem sokkal ezután, ugyancsak az IBM megalkotta az SQL lekérdező nyelvet relációs adatbázisok kezeléséhez. Larry erről is tudott. Bár mindezzel az IBM rukkolt elő, nem csináltak működő adatbázist, méghozzá azért nem, mert az volt az általános vélekedés, hogy ez csak elméletileg lehetséges, az akkori technikai lehetőségek nem elegendőek hozzá. Itt lépett be Larry, aki ezt nem hitte el.

1976-ban egy kis cégnek, a Precision Instrumentsnek dolgozott, amelyben ő volt a kutatás-fejlesztésért felelős aligazgató. A témája nagy adattömegek tárolása volt. Voltak ötletei, de nem hozakodott velük elő, mert úgy látta, hogy sokkal jobban tudna dolgozni, ha a maga ura lehetne. Rábeszélte két kollégáját, Edward A. Oates-t és Robert N. Miner-t, hogy lépjenek ki és alapítsanak új céget. Így alakult meg 2000 dollár alaptőkével 1977-ben az Oracle elődje, a Software Development Laboratories. A fenti képen Larry látható az alapításkor.

A relációs adatbázis-kezelők megjelenésével párhuzamosan, az 1970-es évek elején a CIA egy projektet indított el annak reményében, hogy olyan tudásbázist hoz létre, amelynek segítségével úgymond „valamennyi kérdésére megkaphatja a választ”. A „Kinyilatkoztatás, prófécia” kódnevet adták neki, azaz „Oracle”-re keresztelték el. A projekt forráshiány miatt abbamaradt (így szól a történet, bár én ezt a CIA-nál nem tudom elképzelni), éppen akkor, amikor az új cég megalakult. Nem baj, Larry (szerintem egyedül ő az USA-ban), hitt benne, hogy az ötlet megvalósítható. Vesztenivalója nem volt, ezért teljes erővel dolgoztak az adatbázison. Persze, kellett egy kis bevétel is, ezért eleinte szaktanácsadással is foglalkoztak.

Az Oracle V1-es 1978-ban készült el, assembly nyelven íródott, PDP-11 mikroszámítógépen, RSX rendszer alatt, 128 KB memóriával működött. Ez akkoriban soknak számított, de elérhető volt. Az Oracle V1-et hivatalosan sohasem adták ki. 1979-ben megjelent az Oracle V2-es verziója, az első, kereskedelmi forgalomban kapható SQL relációs adatbázis-kezelő rendszer. A cég ekkor váltott át a Relational Software Inc. (RSI) névre. Az első vevő a CIA volt, és őket számos más hírszerző ügynökség követte. Megcsinálták! A relációs adatbázis üzletet elvették az IBM orra elől. A piac óriási volt, ugyanis nagyon sok vállalat várt már kereskedelmi forgalomban kapható kész adatbázis kezelőre. Az Oracle lett a cég legsikeresebb terméke. 1983-ban az egész vállalat nevet változtatott, és megszületett az Oracle cég.

Nem tudom, mennyi ideje volt Larry-nek eközben a magánéletére, de valószínűleg nem sok, mert 1977-ben Nancy Wheeler Jenkins-szel kötött házassága 1978-ban már véget is ért.

1983-ban újra megházasodott Barbara Boothe–tal (a képen), és akkor már talán kiszámíthatóbb évek jöttek (persze pihenésről szó sem volt), mert ez a házassága 3 évig tartott, és két gyermekük született, David és Megan.

Miután 1986-ban újra elvált, valószínűleg elege lett a házasságból, mert 17 évig egyedül élt. Egyedül? Ott volt neki az Oracle! És azt tökélyre fejlesztette!

Ebben az időben Larry fanatikusan teljes energiájával a program népszerűsítésén dolgozott. Nem elégedett meg azzal, hogy vevőt szerzett. Meg akart győzni mindenkit, hogy a jövő a relációs adatbázisoké. Maga a termék, az Oracle sem volt mentes a gyermekbetegségektől, a programhibáktól, de Larry folyamatosan eltúlozta a program képességeit. És nem csak a vevőket, de az egész számítógépes ipar összes résztvevőjét meg akarta győzni. Így, bár a vásárlók panaszkodtak a be nem tartott ígéretekre, a késedelmes szállításokra, az agresszív értékesítési stratégia működött.

1986. március 15-én, közel egy évtizeddel megalapítását követően az Oracle első, 2,1 millió darabos, nyilvánosan jegyezhető részvénycsomagjával megjelent a NASDAQ-on. Induláskor 15 dollár volt egy részvény, a nap végén 20,75$. 1987-ben a bevétele 131 millió $ volt, és Ellison a világ legnagyobb szoftver cégévé akarta tenni az Oracle-t. Ekkor annak érdekében, hogy minél több vevőt szerezzen, hihetetlen árengedményeket adott, nem létező licenceket adott el előre, ami ahhoz vezetett, hogy teljesen felborult és átláthatatlan lett a vállalat könyvelése, és perek sorozata indult ellenük. 1990-ben 31 millió $ veszteségük lett, el kellett bocsájtaniuk 400 embert, és egy hajszálon múlott, hogy megmaradt a cég.

Az IBM eközben megcélozta a mainframe piacot az általa kidolgozott DB2 adatbázis kezelővel és itt azóta is egyeduralkodó. Meghagyta a többieknek a közepes és mikroszámítógépek piacát. Ezért akkor 3 cég versenyzett: a Sybase, az Oracle, és az Informix, és ezek közül a Sybase fejlődött a legdinamikusabban. Az Oracle talpra állt. Larrynek meg kellett tanulni figyelembe venni olyan dolgokat, amelyek felett átsiklott. Külön pénzügyi vezetőket alkalmazott Jeffrey O. Henley és Raymond J. Lane személyében. Meg kellett tanulnia, hogy az üzleti életben is csak a profizmusnak van jövője. 1994-re már ők uralták az adatbázis piacot.

Ennek ellenére Ellison még messze volt eredeti céljától, hogy az Oracle legyen a világ legnagyobb szoftvercége. A Microsoft utcahosszal vezetett. Larry ekkor stratégiát váltott. Egyrészt nem az egyedi, vagy LAN-ba kötött gépek piacára összpontosított, hanem az Internetre. Másrészt a többi szoftvercéggel ellentétben, amelyek az üzleti élet egy-egy szegmensét próbálták kiaknázni, ő teljes e-Business megoldást kínált. Ez megint nagy előrelátásról árulkodik, ugyanis két olyan dologról van szó, amiben megint egyedül ő hitt, a környezetében mindenki lehetetlennek, nevetségesnek tartotta.. A 90-es évek közepén Internetes szoftverrel előállni nagy merészség volt, de végül a valóság őt igazolta. Ahogy David J. Roux, az Oracle volt igazgatója magyarázta a Fortune-ban: "Ő egy nagyszerű műszaki szakember? Nem, 100 olyan jó szakember van a Szilikon-völgyben, mint ő. Jó igazgató? Nem, de elég okos ahhoz, hogy megszerezze őket (mármint a jó igazgatókat, és szakembereket.). Ő valójában egy nagyszerű vezető. Hatalmas ereje abban rejlik, hogy eléri, hogy a kivételes dolgozók megcsinálják a lehetetlent."

A Oracle volt az első olyan szoftvercég, amely teljes termékválasztékára kifejlesztette és bevezette a száz százalékban Internet-alapú vállalati szoftvereket, az adatbázistól az alkalmazásszervereken keresztül a vállalati ügyviteli alkalmazásokig, valamint az alkalmazásfejlesztési és döntéstámogató eszközökig.

Ellison a cégen belül teljes szerkezet-átalakítást hajtott végre, hogy áttérjenek az e-business-re. Ez valóban növelte a vállalat hatékonyságát, de a vezetést teljesen központosította Ellison kezében, és sok jó vezető távozásához is vezetett. A 2000-2003 közötti időszak nehéz volt az Oracle életében. Az egész IT iparban visszaesés volt, amit tetézett a 2001. szeptember 11-i terror támadás. A céget Ellison egy személyben vezette, és nem osztotta meg a hatalmat vezetői teamjével, ami irányítási vákuumot eredményezett. Ráadásul 2002-ben szokásos lazaságával hónapokra eltűnt Új-Zélandra vitorlás versenyre, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Ez az időszak nem volt veszteséges, mint a 90-es évekbeli, de csökkent a nyereség.

2003-ban újra megnősült. Új felesége Melanie Craft író (a képen), és ebből a házasságából 3 gyermek született. Talán azóta elmondható róla, hogy kiegyensúlyozott a családi élete. Persze, a munka nem állt meg.

Ellison továbbra is az internetes alkalmazások piacán akart egyeduralkodó lenni, de ettől kezdve jelentős felvásárlásokat hajtott végre, egyrészt a termékkínálat bővítése, másrészt a versenytársak eltüntetése céljából. Az első áldozat a PeopleSoft volt 2003-ban. A vállalat-irányítási szoftverek piacán akkor 3 szereplő volt, az Oracle-ön kívül az SAP, és a PeopleSoft. (Nem is ment simán a vásárlás, a PeopleSoft vezetője azzal vádolta Larry-t, hogy csak tönkre akarja tenni őket, és a versenyhivatal sem engedélyezte azonnal a vásárlást.) A PeopleSoft vezető szoftvere, a JD Edwards ma is a termékkínálat része, természetesen integrálva a teljes szoftvercsomagba.

A korábban kizárólag elsőszámú adatbázis-szállító cégként ismert Oracle Corporation termékkínálatát vállalatirányítási, döntéstámogató, ügyfélkapcsolat-kezelő szoftverekkel bővítette.

Már csak egy igazán nagy versenytársa volt, az SAP. És Ellison őket is le akarta győzni. Az egyik fegyvertény a nyílt szabványokra való áttérés volt. 2006-ban Charles Phillips, az Oracle elnöke így nyilatkozott:

"A tények magukért beszélnek. Az Oracle gyorsabban növekedik, mint az SAP. Mára sikerült elérnünk az igazi fordulópontot. A gyártó-specifikus alkalmazások kora lassan a végéhez közeleg. Az Oracle felkészült erre, és új beruházásaival már a nyílt szabványokra történő elkerülhetetlen átállást biztosítja. A szoftverpiac számára döntő fontosságú nyílt szabványok közé tartoznak a web-szolgáltatások, a Java, a Linux és az XML. Az ABAP és a NetWeaver azonban nem volt képes közéjük kerülni. Mára az SAP maradt az egyetlen szoftverszállító, amely alkalmazásait ABAP nyelven írja, illetve a NetWeaver platformra fejleszti.”

A következő lépés az OFF SAP="Oracle Fusiont a SAP helyett" program: Az OFF SAP keretében az SAP-licencekkel rendelkező ügyfelek licenceit 100%-os mértékben beszámítják az Oracle Alkalmazásokra való átállásuk során. Az SAP-ügyfelek nagy része a rendszer régebbi verzióit használja, amelyek támogatása megszűnt 2007. decemberében. Mivel az SAP a frissítésekért külön díjat számol fel, az ügyfelek igyekeznek alternatív megoldásokat találni.

A több ezer más alkalmazásfejlesztő céghez hasonlóan az Oracle is támogatja az IBM WebSphere, a DB2, az SQL Server, az Oracle adatbázis-kezelő és az Oracle Fusion Middleware köztes-szoftvercsalád alapjaira épülő nagyvállalati alkalmazásokat. Az Oracle emellett kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő generációs Oracle Fusion alkalmazásokban is támogatja a WebSphere platformot.

Nézzük az Oracle-t ma:

• 145 országban van jelen

• 74 000 munkatárs

• 14 000 fejlesztő

• 18 milliárd dollár bevétel

• 275 000 ügyfél

• 19 500 üzleti partner

• első számú adatbázis szállító világszerte

• első számú üzleti alkalmazás szállító Észak-Amerikában, második világszerte

2009-ig az Oracle több mint 50 vállalatot vásárolt fel, az egyik legújabb szerzemény a Sun Microsystems, a tranzakció azonban az Európai Bizottság trösztellenes aggodalmai miatt még nem zárult le. Azt hiszem, ez lesz Ellison tervének betetőzése: A teljes rendszert kínálja, nem csak a szoftvert, hanem a hardvert is.

Larry Ellison élete szorosan összefügg az Oracle-lel, de természetesen nem csak dolgozik. Szereti költeni a pénzt. Ahogy az elején írtam, övé Amerika legnagyobb yachtja (a neve: Felkelő Nap), de amellett, hogy a legnagyobb, expedíciós felszereltségű is, így akár egy Föld körüli útra is alkalmas.

Nagyon szeret vitorlázni, részt vesz a nagyobb versenyeken.

Sok autója van, és ezek is egzotikusak. Audi R8, Mc Laren F1, stb.

Több magánrepülője is van, köztük egy sugárhajtású vadászgép, amivel rendszeresen megsértette a környező légtereket.

Szerte az Egyesült Államokban vannak birtokai, bennük az elképzelhető legnagyobb luxussal, ezekről egy külön cikket lehetne írni.

Ellison élete maga az amerikai álom. Kiindulni egy ötletből, vállalkozást alapítani és meggazdagodni. Persze ez nem mindenkinek sikerül. Egy interjúban Larry elmondta, hogy szerinte több ezer vállalkozás fog tönkremenni a Szilikon-völgyben, mert csak a nagyon hatékonyak maradnak életben. De azt is mondta, hogy ma is a Szilikon-völgy a legjobb hely arra, hogy elinduljon egy vállalkozás.

Ha Önöknek van használható ötletük, két dolgot ajánlok:

1. Tartsanak ki mellette, mint Larry

2. Lehet, hogy érdemes a Szilikon-völgybe költözni.