A Google történelem

"A Google olyan, mint az oxigén: biztosan szükséged van rá."

1995-ben, amikor Lerry Page és Sergey Brin (a képen) először találkoztak a Stanford egyetemen, már zajlott az Internet szédületes fejlődése, és természetesen keresők is működtek rajta, pl. a Yahoo. Ők ketten az első találkozáson szinte semmiben nem értettek egyet, de mindkettőjük szeretett volna megoldani egy problémát: Hogyan lehet egy adathalmazból fontos adatokat kiválasztani. A megoldást az Internetre alkalmazva megszületett egy máig titkos algoritmus, amelyre a megírt programot BackRub-nak (hátvakarás) nevezték el. Ez azóta is a világ legjobb kereső programja, aminek mai neve: Google.A kérdések persze azonnal felmerülnek: Mitől jobb ez, mint a többi? Hogyan lehet ezzel pénzt keresni, amikor a keresés ingyenes?

Nézzük az első kérdést. A kereső programok általában megkeresik azokat a weblapokat, amelyeken a kulcsszó szerepel. Mivel nem tesznek különbséget a lapok között, ezért a találatok sorrendje véletlenszerű. Mindannyian tudjuk, hogy hiába talál a kereső 2.167.332 találatot, mi ebből maximum 10-et nézünk át, és nagyon valószínű, hogy az nem az a 10, amire szükségünk lenne. A Google a következőt csinálja: Szabad idejében linkek sorozatán halad végig, és minden laphoz tárolja, hogy mely linkek mutatnak rá. Egy lap annál előkelőbb helyre kerül a keresés eredményében, minél több link mutat rá. Teljesen pontosan a rá mutató linkek is súlyozottak, tehát egy frekventáltabb weblap „szavazata” többet ér. Az olyan lapokat, amelyekre nem mutat link, hamar kiszórja a program.

Itt rögtön elkanyarodnék egy kicsit. Eszerint tehát, ha valaki azt akarja, hogy a weblapja benne legyen a Google találati listájában, akkor el kell intéznie, hogy egy (vagy több) lehetőleg közismert weblapról mutasson rá egy link. Fordítva: ha valakinek jó nevű weblapja van, akkor érdemes rajta pénzért árulni egy kis helyet, ahová bárki beteheti a linkjét.

Visszatérve, a Google a fenti keresési módszer miatt a legjobb. És hogy hogyan lehet ezzel pénzt keresni? Több módon is. Az egyik, hogy több kereső is a Google motort használja, persze nem ingyen. A másik: a reklámmal, de ennyire ne ugorjunk előre. Kövessük a történetet tovább.

Maga a program 1996-ra készült el, és az egyetem szerverein futott, amíg már túl nagy sávszélességet nem foglalt el. A "google" egyébként kitalált szó, de van értelme: elődjét, a "googol"-t Edward Kasner amerikai matematikus írta le először, és azt a számot jelöli, ami egy egyesből és az utána következő száz nullából áll - a névadók a neten található információ mennyiségére akartak vele utalni.

A vállalat születése

A Google.com domain regisztrációjára 1997-ben került sor, és 1998-ra „ért be” a program annyira, hogy cégalapításon kezdtek gondolkodni. Először a kollégiumi szobát rendezték be irodának, de belátták, hogy ez nem célravezető, így kiköltöztek Susan Wojcicki (ma a Google egyik alelnöke) garázsába.

A céghez azonban befektetőt kellett találniuk. A mára legendás történet szerint Andy Bechtolsheimhez, a Sun Microsystems egyik alapítójához fordultak, aki egy tízperces demófelvétel megtekintése után, idő hiányában azt mondta Larry-nek és Sergey-nek: A részletek megbeszélése helyett inkább írok nektek egy csekket. Így is tett, a százezer dolláros csekk azonban "Google Inc." névre szólt, ami akkor még nem is létezett, ezért Larry-ék családtagok és barátok (összesen közel egymillió dollár értékű) segítségével először megalapították a Google céget, majd beváltották a csekket és elkezdték a munkát. A Google akkor napi tízezer keresést bonyolított le. A sajtó gyorsan felfigyelt a kiemelkedő minőségű website-ra, és többek között az USA Today és a Le Monde is hírt adott róla. A Google egyre ismertebbé vált.

Olyan gyorsan kezdenek nőni, hogy 1999-ben kétszer is költözniük kellett. Az első helyszín Palo Alto, University Avenue-i új iroda volt (8 fő), majd elfoglalták végleges helyüket, és a Googleplexbe (a képen) költöztek, Mountain View, CA. (40 alkalmazott).

A Google működik

És nem csak a program, hanem maga a cég is, méghozzá nagyon jól! Először is a program valóban a világon a legjobb. A Netscape egyezséget kötött a Google-lel, és ezt a programot használta a későbbiekben. Másrészt az összes vezető egyetértett abban, hogy nem szabad ülni a babérokon, hanem állandóan fejleszteni kell. A munkatársakat kreativitás alapján vették fel, és feladatuk volt, hogy hetente egy napot saját „hobbijuk” fejlesztésével kellett tölteniük. Ez a szemléletmód sok eredeti ötlet megszületéséhez vezetett. A Googleplex egyébként a vállalati kultúrát is új színvonalra emelte, egymás után két évben is megkapta a legjobb munkahely kitüntető címet a Fortune Magazine-tól.

Nézzük az új innovációkat.

• Már a 2000-es évben elérhetővé tették a programot az angolon kívül franciául, németül, olaszul, svédül, finnül, spanyolul, portugálul, hollandul, norvégül, dánul, kínai, japán és koreai nyelven is.

• Bemutatkozik a Google Toolbar, ami a böngészőbe beépülve anélkül teszi lehetővé a keresést, hogy el kéne látogatni a Google weboldalára.

• Bejelentik a Google AdWords-t, kezdetben 350 felhasználóval.

Itt megint egy kis kitérő. Az AdWords talán a Google legnagyobb ötlete volt, amely teljesen új reklámozási módot vezetett be. A keresések eredményei mellett ugyanis csak a keresés témájához kapcsolódó reklámok jelentek meg, és a megrendelő a kattintások száma után fizetett. (A rendszer csak 2002-re lett teljesen kész.) Micsoda hatékonyság, és micsoda ötlet! A beruházás semmi, költség semmi, és milliárdokat hoz szinte magától! A Google nem engedélyezte felugró ablakokkal és Flash hirdetésekkel terhelni az oldalt, csak egyszerű reklámokat lehet használni, mivel kifejezett cél volt, hogy a felhasználó minél hamarabb megtalálja, amit keresett. Így aztán a Google talán az egyetlen cég, amelyik örül, ha hamar elhagyják az oldalát. 2000-ben a Google lett a világ legnagyobb keresőmotorja, indexének mérete meghaladta az egymilliárd URL-t, és napi 100 millió keresést hajtott végre.

2001-ben Dr. Eric E. Schmidt (a képen középen) lett a Google vezérigazgatója. Jól választottak. Előzőleg olyan cégeknél dolgozott, mint a Bell, Zilog, Xerox, Sun Microsystems, majd a Novell vezérigazgatói székéből ült át ide. Ő és a két alapító hármasban irányították tovább a Google-t. A fejlesztések csak most indultak el igazán!

Ebben az évben vezetik be a fájltípusra való keresést, megjelent a képkereső (250 millió képpel indult), és a katalógus kereső. Már 26 (köztük magyar) nyelven is elérhető volt az oldal, 2002-re 72 nyelven, a klingont(!) is beleértve lehetett keresni. Elindult a Google News, amely 4000 helyről gyűjti össze a híreket. A Google Labs-on a későbbi fejlesztéseket lehetett előre kipróbálni (persze nem mindent, mert a Google szereti a meglepetéseket).

Mindjárt folytatom a történetet, de itt kell egy kis kitérőt tenni. Aki kicsit foglalkozott a marketinggel, az tudja, hogy az egyik legjobb stratégia, ha a céget összekapcsoljuk egy szlogennel; minél rövidebb a szlogen, annál jobb. Dr. Eric E. Schmidt megjelenése után ezt a stratégiát alkalmazták, és a szlogen egyetlen szóra vékonyodott: keresés. Azt akarták, és el is érték, hogy a keresés szóról mindenkinek a Google jusson eszébe.

Már 2003-nál tartunk. Amellett, hogy apró kényelmi szolgáltatások is elérhetők lettek: pl. bárki beírhatja a keresőbe, hogy 9*(34+26), megkapja az eredményt, vagy a mértékváltás is működik: 100 miles in kilometers; szóval ezek mellett ekkor indult az AdSense. Ennek lényege, hogy bárki kitehet hirdetést az oldalára, amiért a Google fizet neki, természetesen kattintásokban mérve. Aki most rögtön pénzt akar ebből csinálni, az jó, ha tudja, hogy 100$ alatt nem fizetnek, ezért érdemes előtte a Google Analytics-szel mérni a várható bevételt.

2004-ben lett elérhető a Gmail, akkor egyedülállóan nagy: 1 GB tárhellyel, és a Google Blog. Az indexelt weboldalak mennyisége meghaladta a 8 milliárdot.

A Google elérte azt a határt, amikor elég nagy lett, hogy kisebb cégeket fel tudjon vásárolni. Ettől kezdve már nem csak a saját fejlesztések, hanem a vásárlások is bővítik a palettáját. Az újdonságok olyan sokan vannak, hogy csak felsorolás- szerűen mutatom be őket:

2005: Google Maps, Google Earth, Google Reader.

A Google Analytics megjelenésével lehetővé vált az online hirdetési és marketingkampányok minden eddiginél részletesebb és alaposabb mérése.

Google Talk mikrofon, és hangszóró segítségével ingyen beszélgetést tett lehetővé Gmail ügyfeleknek.

Az egyik munkatársuk „kötelező hobbija” egy újabb programot eredményezett. A technológia egyes főneveket, vagy összetett szavakat képes elemezni, és ahhoz kapcsolódó keresési ajánlatokat listáz a felhasználók számára.

A Google fölkerült a tőzsdére 2,7 milliárd dolláros részvénycsomaggal, és megérte vásárolni belőle. Ez a tény fölkeltette a cég titkait fürkészők figyelmét is. A Google ugyanis nem hajlandó elárulni a keresőszolgáltatás hardverigényét. A tőzsdei formanyomtatványon 250 millió dollárban határozta meg hardvereszközeinek értékét. Tristan Louis, a HSBC.com számítástechnikai szakértője az összeg és a piaci hardverárak alapján úgy számolt, hogy a Google szerverparkja közepes becslések szerint 60 000, egyenként két processzorral felszerelt számítógépet vonultatott fel. A gépek együttesen 250 gigahertzes számítási kapacitást képviseltek, 126 000 gigabájtos memóriával és 5000 terabájtos tárolókapacitással. 2005 óta már biztosan sokkal több, de ez továbbra is titok.

2006:

• Google Naptár, a megosztható napirendtervező szolgáltatás.

• Google Trends megmutatja a legnépszerűbb kereséseket.

• Megjelenik a Google Alkalmazások, a cég online irodai szoftvercsomagja.

• A YouTube felvásárlása. Ez a mai napig veszteséges, viszont nagyon népszerű. A cég 2009-től itt is megjelentet majd reklámokat, a felhasználó rögtön meg is vásárolhatja azt, ami érdekli, és úgy számolnak, hogy 2010-re már nyereségük lesz rajta.

• A magyar nyelvű Google átköltözött a Google.hu címre.

2007 a teljesség igénye nélkül:

• Magyarul is elérhetővé vált az iGoogle, a személyre szabható kezdőlap.

• A Google lett az Origo keresőjének, az OK.-hu-nak a keresőmotorja.

• A Google Hot Trends segítségével megnézhetjük, mire keresnek éppen most az emberek.

• Az Utcakép (Street View) debütált a Google Térképekben (Maps): öt amerikai város (New York, San Francisco, Las Vegas, Miami és Denver) utcait lehetett bejárni földközelből.

• Megjelent a Google Gears, egy nyílt forráskódú technológia, amellyel offline üzemmódban is használhatók a webes alkalmazások.

• 9212 napkollektor termel 1,6 megawatt áramot a Google Mountain View-i főhadiszállásán. (A klímaváltozás elleni harcban aktívan részt vesz a vállalat!)

2008 a teljesség igénye nélkül:

• Több mint 70 új téma jelent meg az iGoogle-ön, a témák tervezésében részt vett Dale Chihuly, Oscar de la Renta, Kwon Ki-Soo és Philippe Starck is.

• A magyarországi Google AdSense ügyfelek ettől a naptól kezdve már csekk helyett átutalással is megkaphatják hirdetési bevételüket.

• Hirdetési megállapodás a Yahoo!-val: kereséseik mellett Google hirdetések jelennek meg az Egyesült Államokban és Kanadában.

• Megjelenik és magyarul is letölthető a Google nyílt forráskódú böngészője, a Chrome.

Itt a válság. 2008 októberében már elbocsájtások voltak a cégnél, de még nem csökkent a profitja, viszont a 2009-es év első negyedéve már profit csökkenést hozott. Arról, hogy erre milyen intézkedéseket tett a Google, nem sikerült kiderítenem semmit, de júliusban már optimistán nyilatkoztak, és a profit csökkenése megállt.

2009,

Úgy látszik, a nehézsúlyúak csatáját hozza. Éppen az előző cikkemben írtam, hogy a Cisco nekitámadt a Microsoftnak, és a HP-nak, és a Google is éppen a Microsoft piacára tör. Ebben az évben dobta ugyanis piacra a Chrome OS-t, ami az operációs rendszerek piacából kíván kihasítani egy darabot. Steve Ballmer a Microsoft vezére amellett, hogy gúnyolódott az új versenytárson, rögtön ellentámadást indított, méghozzá két fronton is. Egyrészt a Bing nevű keresővel, másrészt bejelentette, hogy egy ingyenes online irodai csomaggal jelennek meg a közeljövőben. A Bingről úgy hírlik, hogy valamiképpen döntés előkészítést végez majd, tehát lesz valami plusz szolgáltatás a szimpla keresésen túl. Kíváncsian várjuk.

Visszatérve a Google-ra. Az egész vállalkozást az információra alapították. A 90-es évek előtt ez a termék maximum magánnyomozók vagy kémszervezetek számára hozhatott hasznot. Az Internet az, ami az információ óriási halmazát tartalmazza, és ez volt az, ami lehetőséget adott a kereső megalkotására, és az erre alapított vállalkozásra. Még egy fontos adalék. A Google születésekor már sok kereső működött, de az övék teljesen új módszerre épült, ezért tudott a legjobb lenni. Tehát be lehet törni lefedett piacra is, ha a termék valami teljesen új megoldást hordoz.