Az LG

A 90-es évek elején vettük meg az első „GoldStar” videónkat. Ez volt az a típus, amelyik a legtöbb szolgáltatást nyújtotta ugyanazért az árért. Ma, a gépteremben, ahol tanítok, lecserélték az összes monitort LG-re, mert ez volt a prémium kategória. Kevesen tudják, hogy ez a kettő ugyanazt a céget jelenti, az egyik legnépszerűbb elektronikai cikkeket gyártó koreai vállalatot.

Az alapítás

1957-ben Koo In-Hwoi éjszakáit rádióhallgatással töltötte. A rádió akkoriban a civilizáció szimbóluma volt, a legfejlettebb eszköz, amely híreket hozott a világról, de Koreában abban az időben még nem létezett a gyártásához szükséges technológia és szaktudás. "Nekünk is lehetne rádiónk" - hangzott el tőle egy nap az 1958-ban alapított GoldStar (később LG) történelmének talán legfontosabb mondata. Korea a háború után volt, hiányzott a technológia, elektronikai ipar tulajdonképpen nem létezett. Koo In-Hwoi viszont eltökélt volt:„Mindenképpen meg tudjuk oldani. Ha tanulnunk kell, külföldre megyünk és tanulunk; ha nem tudunk, külföldi technikai szakembereket hívunk magunkhoz.”

A legcélszerűbb lett volna pusztán import alkatrészekkel nekikezdeni a gyártásnak, mivel nagyon alacsony volt a technológia színvonala, de a GoldStar saját alkatrészek kifejlesztése mellett döntött. Így az 1959-es GoldStar rádió nemcsak az első koreai rádió volt, de ez volt az első olyan termék, amely több mint 60%-ban hazai alkatrészek felhasználásával készült. A dél-koreai vállalat volt az első, amely külföldi leányvállalatot, általános K+F és dizájn központot létesített, aki ügyfélszolgálatot hozott létre, illetve az első koreai szereplő, aki átlépte a 100 millió dolláros exportforgalmat.

1957-ben Koo In-Hwoi egy új üzleti vállalkozás lehetőségét látta maga előtt, ahogy egyre több lehetőség adódott az elektronikai iparban. Eltökélt szándéka volt, hogy kiaknázza a szívós úttörőszellemet, és behozza az elektronikai ipart Koreába.

Az első akadály

A GoldStar törekvése egybevágott a kormány modernizációs politikájával. Az 1960-as években kifejlesztették a második, immár tranzisztoros rádiómodellt, ezúttal a kor csúcstechnológiájának elérését tűzve ki célul. A modell értékesítésére tett kísérlet azonban súlyosan megbukott, és a kudarc a cég puszta létezését is kockára tette. A piaci kereslet nagyon alacsony volt, mivel a legtöbb embernek alacsony volt a jövedelme, akik pedig megengedhették maguknak a rádiót, azok a külföldi márkákat preferálták. 1961-ben komolyan felmerült a cég felszámolásának lehetősége.

180 fokos fordulat következett be azonban, amikor a katonai kormány bejelentette, hogy rádiókkal akarja felszerelni a vidéki gazdaságokat. Az 1960-as néhány ezres eladás egymillió fölé emelkedett 1961 során, 1962-ben 1.034.000-res eladási adatot jegyeztek. Ugyanebben az évben exportáltak először hazai gyártású rádiót. Az export jelentős bevételnövekedést okozott és a technológiában is nagymértékű fejlődéshez vezetett.

A sikeren felbuzdulva 1961-ben előállították az első hazai automata telefont. 1964-ben új üzemet alapítottak Pusanban. A GoldStar sikere az egész koreai elektronikai ipart fellendítette.

Koo In-Hwoi 1969. december 31-én meghalt. Az ő szellemiségét (az úttörő, vállalkozó szellemet) megőrizve próbálták halála után továbbvinni a céget.

Érdekességek a korszakból

• Az első mosógép, a „White Swan” (Fehér Hattyú) volt, amely gyökeresen megváltoztatta a háziasszonyok életét.
• Az első fekete-fehér tv: 1966. augusztus 1. A koreai gazdaság a valutaválság hatásaitól és az elektromos áramellátást érintő korlátozásoktól szenvedett, a kormány pedig nem engedélyezte külföldi alkatrészek importját, amelyek szükségesek lettek volna az új készülékek gyártásához. A GoldStar azonban nem hátrált meg: TV-részleget alapított 1965. júliusában, szeptemberben pedig együttműködést kötött a japán Hitachival a külföldi technológia átvételére. Amikor a kormány 1965. végén végre engedélyezte a televíziógyártást, a GoldStar már teljesen készen állt a gyártásra.
- Hasonló egyezményt kötött az amerikai General Electric-kel, mielőtt a légkondicionáló berendezés gyártását megkezdte volna 1968. márciusában.

1969. október 23: az agresszív terjeszkedésnek köszönhetően a GoldStar akkora méretűvé vált, hogy nem volt már hatékonyan vezethető egyetlen, központi menedzsment által, ezért három üzletágát elkülönítette, hogy azok önálló vállalatokként működjenek tovább: Háztartási gépek; Kommunikáció és Kábelezés.

Csak megjegyzésként: a Samsung (ugyanitt olvasható cikk) elektronikai részlege csak ebben az évben alakult.

1970-1979 „GoldStar, a technológia szimbóluma”

A koreai ipar ebben az időszakban szédületes, 9,7 %-os átlagos éves növekedést produkált. 1969-ben meghirdették az elektronikai ipar nyolcéves fejlesztési tervét, amely az iparág meredek növekedésének az alapjául szolgált. A kormány víziójára válaszképpen a GoldStar, a koreai elektronikai ipar résztvevői közül elsőként, részvénytársasággá alakult 1970-ben, Korea nemzeti vállalatává válva.

Többek között 3 új, nagyszabású üzemet alapítottak: Gumi, Changwon, Guro.

A GoldStar az 1970-es évek nehézségei (visszatérő olajválságok, gazdasági pangás, újabb vállalatok betörése a piacra) ellenére folyamatos növekedést produkált. Az ok: a hazai piaci versenyre válaszul berendezésekbe és technológiába fektettek, új termékeket fejlesztettek ki. Ezek mellett hatékony eladási technikákat sajátítottak el.

1973: Az első magnójuk nemcsak zene, de hangadatok, híradó interjúk felvételére is alkalmas volt, később minden-az-egyben modelleket is gyártottak, amelyben rádió, tv és magnó volt egybeépítve.

1975: A koreai privát cégek közül először alapítottak központi kutatólaboratóriumot, hogy a korábbi munkaerő-igényes gyártásról magas minőségű, automatizált gyártási technológiára térhessenek át. Ez növekedést eredményezett és megnövelte a globális színtéren való versenyképességet is.

1977: 10 évvel az első fekete-fehér tv gyártása után legyártották az első hazai színes televíziót. A fejlesztés már akkor elkezdődött, mikor még nem is volt biztos, hogy mikor indul a színes televíziós közvetítés az országban. Korábbi minta alapján technológiai egyezményt írtak alá, ezúttal az amerikai RCA-vel, azzal a feltétellel, hogy az egész árutételt exportra gyártják. 1977. augusztus 26-án készült el az első színes tv, 1980-tól adhatták el Koreában is. Mire a közvetítés beindult, a GoldStar már vezető termékeként pozícionálta a színes tévét.

Ebben az évben lépte át a cég a 100 milliárd vonos eladási küszöböt, majd 1978-ban a 100 millió dolláros exportküszöböt.

A globalizáció útján

A nyolcvanas évekből két fontos eseményt kell kiemelni:

1982 – GSAI (GoldStar America Inc.), ma: LGEAI alapítása. A helyi vállalat számára megnyílt a belső piac, így válaszoltak a protekcionizmusra.. A globális terjeszkedés lépcsőfokai később Észak-Amerika, Európa, Közép- és Dél-Amerika, Kína, India, Ázsia, Közel-Kelet, Afrika voltak.

1989 – addig példa nélküli méretű és hatású vita bontakozott ki az alkalmazottak és a vezetőség között. A GoldStar ebből a krízisből is megerősödve tudott kijutni. Megerősítették az alkalmazottak és a vezetőség közötti viszonyt. Példaértékűvé vált a munkás - menedzsment kapcsolat, követendő példa lett a többi koreai cég számára az új típusú, emberközpontú vezetési gyakorlat. Ennek a megújulásnak a neve: „Menedzsment terv a 21. század felé” volt.

Ebben az időszakban új laboratóriumok, kutatóhelyek épültek a csúcsminőségű termékek kifejlesztésére és tesztelésére, és ami a legmeglepőbb, nem a külső, hanem főként a belső (Koreán belüli) konkurencia miatt.

Érdemes végignézni, hogy a cég mai fontosabb vezetői hol is dolgoztak ekkor.

Yong Nam (ma a cég elnöke, a képen)1976-tól a tengerentúli üzleti tervezés részlegéhez került. Ennek keretében hét évet töltött az Egyesült Államokban a marketingre és eladásra fókuszáló vezetői pozíciókban, amely időszak nagyban segítette globális szemléletének kialakulását.

Simon Kang 1986-ban lépett be a vállalathoz Németországban, de dolgozott Kanadában, az Egyesült Államokban és Szöulban is.

Y. H. (Young Ha) Lee 1979-ben csatlakozott a céghez, Koreában és Japánban dolgozott.

B. B Hwang (jobbra a képen) 1977-ben kutatóként helyezkedett el a GoldStar Központi Kutatólaboratóriumban. 1984-ben megalapította a GoldStar első csúcstechnológiás kutatóközpontját a Szilikon-völgyben!

Dr. Woo Paik (a HDTV atyja, lent a képen) 1998 óta dolgozik az LG-nél. Villamos- és elektromérnöki szakon szerzett doktorátust a Massachusetts Institute of Technology intézetben (az USA egyik legjobb egyeteme). 1978-ban az M/A-COM vállalatnál dolgozott, ahol kifejlesztette a műholdas video-kódolási rendszert, amit pl. az HBO ma is használ. Ezután 1996-ig a Motorolánál dolgozott. Csapata fejlesztette ki a világ első teljes mértékben digitális HDTV-rendszerét. Ma a CTO szervezet igazgatója az LG Electronics székhelyén, amely 10 K+F intézetből áll, 3800 mérnököt foglalkoztat, és öt vállalati személyzeti szervezetet foglal magába. Szintén ő felelős a vállalat összes K+F tevékenységének összefogásáért, melynek keretében világszerte több mint 15 000 mérnök dolgozik.

Do Hyun Jung a pénzügyi igazgató. 1983 óta dolgozik a cégnél, és különösen válságok idején mutatja meg zsenialitását.

Az, hogy ma ezek a kiváló képességű emberek vezetik a vállalatot, mutatja a kreativitás és újító szellem fontosságát.

A 90-es évek

1995-ig Koreában felépült két újabb üzem, a világban pedig egy újabb terjeszkedési periódust hajtottak végre. Létesítmények épültek Nagy-Britanniában, Olaszországban, Írországban, Thaiföldön, Kínában és Egyiptomban.

1993 után hozták forgalomba a Fuzzy, és a Chaos mosógépeket, amelyek a ruhák súlyához, nedvszívó képességéhez igazítják a mosást, így tisztább ruhát eredményeznek víz-, energia-, és idő-megtakarítással.

1995 után a legfontosabb, hogy megszületik a GoldStar-ból az LG. Ez annak volt köszönhető, hogy a GoldStar fuzionált a kémiai eszközeiről és higiéniai termékeiről is híres Lucky vállalattal, és a két cég kezdőbetűjéből jött ki az LG rövidítés. Csak később „húzták rá” a „Life's Good” (az élet jó) szlogent.

Nagy vívmány volt 1996-ban a világ első 60 inch-es plazmatévé-készülékének kifejlesztése.

1999-ben pedig megalapították az LG Philips LCD-t, a Philips vállalattal közösen.

A teljes képhez tartozik, hogy a 90-es években a világ átalakult. Kiéleződött a verseny az indonéz és kínai piacokért, és lezajlott az ázsiai pénzügyi válság is.

Az LG az új névvel új megjelenést is kapott, és egész vállalati struktúráját átszervezte. Igazából már a 21. századra készült.

Itt kell megjegyezni, hogy a 2000-es évben a két Korea közötti viszony enyhülésekor az LG azonnal beruházásokat indított északon az olcsó munkaerő reményében. A politikai széljárás azonban hamar megfordult, így ez kidobott pénz maradt.

A 21. század már az új vezetői csapat irányításával kezdődött.

Alapelvek:

• Szigorú etikai és magatartás kódex. Tiszteleten alapuló vezetés.

- Folyamatos innováció. Ha belegondolunk, hogy 15000 mérnök dolgozik a fenti vezetéssel, félelmetes újító erőről van szó!

- Nem elég, hogy a világ legjobb termékei szülessenek meg, ugyanilyen fontos a formatervezés is. Komplett szobát és konyhát terveznek (a képeken), ahol az LG eszközök szinte nem is látszanak, mégis kiszolgálják az embert.

Néhány eredmény az utolsó évtizedből:

• Megjelent a világ első internetes mosógépe, légkondicionálója és mikrohullámú sütője.
• K+F központot alapítottak Kínában.
• Globális szinten a legnagyobb CDMA gyártó lett az LG.
• A mobiltelefonok piacán világszinten a negyedik legnagyobb forgalmazóvá lépett elő.
• Forgalomba hozta a 120 Hz Full HD LCD-tévékészüléket
• Bemutatta a világ első MIMO 4G-kompatibilis technológiáit 3G LTE rendszerrel
• Bemutatta a világ első Blu-ray hálózati tárolóját
• Kifejlesztették a világ első LTE mobil modem chipjét.
• Több mint 100 millió egység LG légkondicionálót adtak el.
• A világ első 8 mega-pixeles kamerával rendelkező, teljes érintőképernyős telefonja

2009-ben, a válság közepette is növelni tudták bevételeiket. Bár a profit csökkent, az eladások száma jobban nőtt.

2008-ban, az ötvenéves évfordulón így nyilatkoztak a jövőről:

"Ahhoz, hogy megbolygassuk a világ elektronikai piacát, volt bátorságunk kitolni határainkat a fejlődő piacokon túlra, kikísérletezni új technológiákat, és ezáltal trendeket indítani. 2008 indulópont az LG következő ötven évéhez. A vállalat rövidtávú stratégiai céljai között szerepel, hogy 2010-re a világ első három elektronikai vállalatának egyike legyen, hosszútávon pedig világelsővé kíván válni, megőrizve az LG számára kiemelt jelentőséggel bíró fogyasztói elégedettséget. Éppen ezért valljuk a »nagyszerű vállalat, nagyszerű emberek« filozófiát, melynek értelmében csak nagyszerű emberek tudnak nagyszerű vállalatot létrehozni."

A továbbfejlődéshez sok célt kitűztek, de amin a leginkább meglepődtem, hogy 30%-kal le akarják rövidíteni az időt az ötlettől a késztermékig. Ezzel akarják megelőzni versenytársaikat.

Eddig is hallottam már sokszor, hogy Kelet-Ázsia nagyon erős gazdaságilag. Amióta jobban megismertem ezeket az országokat, azóta ijesztően erősnek tartom őket. Valahogy egyre inkább úgy érzem, hogy mi itt (nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában) semmiségeken akadunk fönn, lényegtelen dolgokat túlszabályozunk, miközben a világ másik végén elrohan mellettünk a gazdasági és technikai fejlődés.

Visszatérve az LG-hez: A történetében már a kezdetektől voltak, sokszor a cég megszűnésével fenyegető problémák. Azt hiszem, a cég nagyságának a titka nem kis részben az, hogy ezeket mindig úgy oldotta meg, hogy az a jövő fejlődését szolgálta, hogy abból még erősebben jöjjön ki.

Tekintse meg webáruházunkban Acer termékeinket!