Az SAP érdekességei

„A precizitás azóta még jobban jellemzi a munkatársakat, és nincs is sok választási lehetőségük, hiszen a rendszer kikényszeríti mindenkiből a pontos, minden részletre kiterjedő munkát.”Makra Lászlóné gazdasági vezető Útvasút Szeged Kft. SAP ügyfél. A 70-es évek elején az IBM egyik kutatója Edgar H. Codd kidolgozta az adatok relációs adatbázisban való tárolását, majd nem sokkal ezután, ugyancsak az IBM megalkotta az SQL lekérdező nyelvet relációs adatbázisok kezeléséhez. Ezek után az IBM nem csinált semmit, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy mindezek gyakorlati alkalmazásához még nincs megfelelő technika. Így előzte meg a céget az SAP, és az Oracle is (másik cikk: Larry Ellison).

1972-ben Németországban öt korábbi IBM alkalmazott (Dietmar Hopp, Klaus Tschira, Hans-Werner Hector, Hasso Plattner és Claus Wellenreuther) hétvégéjét és éjszakáit feláldozva nekilátott egy valósidejű adatfeldolgozást megcélzó rendszer kifejlesztésének. Az ötlet is jó volt, és a megvalósítás is olyan jól sikerült, hogy még abban az évben bevezette a szoftvert az Imperial Chemical Industries, a cég első ügyfele.

A vállalat neve a Systemanalyse und Programmentwicklung (rendszerelemzés és programfejlesztés) rövidítése volt, ami azóta átalakult: Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung (rendszerek, alkalmazások, és termékek az adatfeldolgozásban)

Az SAP ma Európában a legnagyobb, a világon pedig a negyedik legnagyobb szoftvercég. Ha amerikai lenne, akkor sztorik tucatjai lennének elérhetőek róla és az azóta milliárdos alapítókról, így viszont mindezekről csak a száraz tények olvashatók.

Az alapítók közül kettőről találtam érdekességeket.

Dietmar Hopp (balra) a világ 700 leggazdagabb embereinek egyike, ma is az SAP egyik tulajdonosa. 2005-ig vállalt különböző tisztségeket a cégben. 2006-ban létrehozta Európa egyik legnagyobb alapítványát, amely sport, orvostudományi, oktatási, és szociális programokat támogat.

Hasso Platner 2003-ig az SAP elnöke volt, azóta a felügyelő bizottság elnöke. Ő a tudományos kutatás egyik legnagyobb magán szponzora. Megalapította a Hasso Platner Intézetet szoftver mérnökök számára 1998-ban.

2003-ban 10 millió eurót adott a Mannheimi Egyetem könyvtárának szanálására.

2005-ben a Hasso Plattner Institute of Design-t hozta létre a felhasználóbarát újítások kidolgozói részére.

Ugyanekkor 25 millió eurós kockázati tőkealapot különített el fiatal vállalkozók részére, akik ötleteiket piacképes termékekké alakítják.

Éppen a napokban (2011.03.15-én) nyilatkozott Neelie Kroes-szal az európai szoftvercégekkel kapcsolatban egy sajtótájékoztatón. Mindketten nagyon érdekes gondolatokat közöltek.

Hasso Platner: "Tudják, hogy mire kíváncsiak a mai fiatalok? Nem a technológiákról kérdeznek, mert azokról olvashatnak a könyvekben, hanem az érdekli őket, hogy miként lettem milliárdos. Az egyetemeken erre a kérdésre ritkán kapnak választ, a pénzkereset nálunk ugyanis valami rossz dolgot jelent. Ez a gondolkozás vet vissza minket."

Neelie Kroes elmondta, hogy találkozott az IT-ipar nagyágyúival, többek között Steve Ballmerrel, a Microsoft első emberével és Paul Otellinivel, az Intel vezetőjével. A piaci versenyre vonatkozó kérdések mellett kíváncsi volt arra is, hogy miként vélekednek ezek a meghatározó vezetők Európáról, a kontinensünk lehetőségeiről. Az egyöntetű vélemény a következő volt: "Európának jó szakemberei, kiváló kutatói és jó esélyei vannak, de néha túl lassúak vagytok, például a fiatal cégek finanszírozásakor." A Szilícium-völgyben nemcsak gyorsabban jut el az új vállalkozásokhoz a pénz, de Európának még azzal a problémával is meg kell küzdenie, hogy meg kell tanulnia jobban eladnia a termékeit, a kutatók munkájának a gyümölcseit.

De térjünk vissza az SAP-hez. A tartós siker azért is egyedülálló, mert végig ugyanazzal a termékkel érték el, amit természetesen folyamatosan fejlesztettek.

Milyen is volt ez a program, és milyen ma?

Az SAP R/1 korában (1972) nagy gépek, és buta terminálok működtek. A program is erre készült, assembly nyelven. Már ez az első verzió is egységes rendszerbe foglalta össze a vállalati adatokat, redundancia (ismétlődés) nélkül, egységes egészként. Kedvező is volt a szoftver fogadtatása.

Az SAP R/2 ugyancsak assembly nyelven készült 1979-ben, de konkrétan az akkor elterjedt mainframe-es rendszerekre optimalizálva. Még ma is működnek ilyen rendszerek, de a cég már nem nyújt hozzá támogatást. Az akkori integrált vállalat-irányítási rendszer elvei, felépítése, moduljai a mai termékekben is megtalálhatóak. Nagy siker volt a nagyvállalatok körében, a cég ezzel vált igazán naggyá és nemzetközivé.

Ekkor született az ABAP nyelv, az SAP újítása. Persze a felhasználókat (így a kedves Olvasót is) ez érdekli a legkevésbé, de én, programozóként feltétlenül ejtek erről néhány szót. Nézzék el nekem.

Az, hogy egy problémát meg akarok oldani, és ehhez keresek egy fejlesztői környezetet (praktikusan választok egy programnyelvet), teljesen köznapi. De az, hogy nekiállok egy hatékony nyelvet létrehozni a problémára, és ebben a nyelvben programozok utána, ez már valami teljesen egyedi, ehhez megszállottság kell.

Az ABAP pedig nagyon jól sikerült. Olyannyira, hogy a nagysikerű SAP R/3 óta a C-ben írt rendszermag kivételével minden ezzel készül. Ma már természetesen objektum orientált, és webes alkalmazások írására is alkalmas. Nagy előnye, hogy tartalmaz egy egyedi adattípust, a belső táblát, ami nagy mennyiségű adat hatékony kezelését biztosítja. Másik előnye, hogy független az adatbázis kezelőtől és az operációs rendszertől.

A fent említett SAP R/3 1992-ben jelent meg. A hármas szám a három jól elkülönített alkalmazás rétegre utal (az ábrán vonalakkal elválasztva):

Az adatbázis réteg tartalmazza az R/3 rendszer minden adatát. Az SAP ugyan rendelkezik saját adatbázis kezelővel, de megvalósított egy olyan belső interfészt, amivel szinte bármilyen adatbázis kezelővel együtt tud működni. Micsoda rugalmasság! Akár a nagy rivális Oracle is lehet az adatbázis kezelője!

Az alkalmazás réteg modul rendszerű. Nyugodtan állíthatjuk, hogy egy vállalat minden funkciójára létezik modul, de ez nem minden! Lehet egy modul az ügyfél régi ügyviteli programja is! Megint micsoda rugalmasság!

A prezentációs réteg tartja a kapcsolatot a felhasználóval (SAP gui a neve) fogadja a parancsokat, és megjeleníti az eredményt.

Az SAP R/3 óriási siker lett. A nagyvállalatok körében is, de ez a program jól skálázható, így a kis- és középvállalkozások számára is elérhető lett. Azóta a hardver eszközök, és a program is sokat fejlődött. A megjelenéskor tréfásan Sand-clock Activating Program (homokóra aktiváló program) –nak csúfolt szoftver mára villámgyorsan adja az eredményeket.

1998-ban (kicsit lemaradva) jelent meg az SAP Business Information Warehouse, vagyis adat tárház szolgáltatás, ami megint csak jól vizsgázott az éles versenyben.

2003-ban jelent meg az SAP NetWeaver, ettől kezdve Internetes fejlesztések is elérhetők.

Csak néhány tulajdonság, ami megdobogtatja egy vállalatvezető szívét:

• Egy nemzetközi cégnek annyi elváráshoz kell alkalmazkodnia, ahány országban jelen van. Például, ha egy európai vállalat a NY-i tőzsdén szerepel, közzé kell tennie a mérlegét USA szabályok szerint. Mindez az SAP-ben csak beállítás kérdése, nem kell kétszer dolgozni, mindkét mérleg elkészül egyidejűleg, csak le kell hívni.
• Mikor készülnek a kimutatások és a mérleg? Minden tranzakció után! Tehát a mindenkori aktuális összes beállított jelentés mindig készen van! A vállalat mindig átlátható, a pénzügyi események azonnal hatályba lépnek.
• A vállalati közös információk mindig gyorsan elérhetők.
• A modularitás miatt a program könnyen bővíthető, követheti a vállalat méretének változásait.
• Külön modul gondoskodik a vezetői munka támogatásáról.
• Lehetséges a cégen belüli integráció, SAP elemek és külső programok között, de az internet segítségével lehetséges a cégen kívüli integráció is, például a beszállító cégekkel.

Én a MOL RT-nél találkoztam a programmal, a raktári, HR és számlázási részt láttam működni. Valóban lenyűgöző. Az SAP referenciái között találtam néhány céget, amelyekkel annak idején kapcsolatom volt. Az ő véleményeikből szemezgetek az alábbiakban (az Útvasúté a mottóban van).

„Az SAP bevezetése után végre minden, a pénzügyi kalkulációk, az egyes projektek megtérülési számításai is az SAP-ban, egy igazán hasznos és nagyszerű rendszerben készülhetnek, ami hozzájárulhat a vállalatvezetés jobb munkájához és a tulajdonosi elvárások teljesítéséhez."

Várszegi Richárd, kontrolling vezető, Petrolszervíz kft.

„Tekintve, hogy ez a rendszer egy nagyon sarkos, átlátható adatbevitelt követel meg, mindent rögzíteni kell a meghatározott szabályok szerint. Itt nem lehetnek kallódó számlák, vagy előzmény nélküli megrendelések, mert minden lépés rögzítve van. Ez egy pozitív értelemben vett kényszerpálya.”

Tarsoly Gyula az Igazgatósági Tanács tagja, KVV Zrt.

Talán a vállalat főbb adatai maradtak ki eddig a cikkből. 120 ország, dollár milliárdok, dolgozók ezrei. Amire büszkék lehetünk, hogy hazánk azon kevés országok egyike, ahol SAP LAB van, vagyis fejlesztők is dolgoznak.