„Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok.” „Ha bolond is vagyok, legalább kételkedő; és senkitől sem irigylem a maga bizonyosságát.” Lord Byron

Ada Byron

Az első programozó

Rövid életrajza:

A fenti idézetek szerzője Ada Byron apja, a híres író, és az rögtön látható, hogy senkitől sem befolyásolható, öntörvényű ember, művei alapján zseni volt. Megszámlálhatatlan nőügye, és törvénytelen gyermeke közül féltestvérével folytatott vérfertőző viszonya még szabadelvű társaiból is tiltakozást váltott ki, ezért kénytelen-kelletlen megházasodott 1815-ben. Elvette Anne Isabella Milbanke-t a botrány elkerülésére. Felesége kitűnő matematikus volt - Byron csak „Paralelogramma hercegnőnek” hívta - és elég nehezen viselte férje teljesen zabolátlan életét. Ebből a frigyből született 1815. december 10-én Ada Byron, Byron egyetlen törvényes gyermeke. Anne egy hónapra rá tudomást szerzett férje vérfertőző kapcsolatáról, ezért elvált, és feljelentette Byront. A kis Ada nem is ismerte apját, ugyanis ezután Byron végleg elhagyta Angliát, és nem találkoztak.

Anne egyszerűen csak őrültnek tartotta Byront, és azért, nehogy lánya is hasonló életet éljen, amilyen korán csak lehetett, matematikára oktatta gyermekét. Ada (jobbra) a legjobb magántanároktól tanulta a matematikát és a természettudományokat. Már 15 éves korában kitűnt rendkívüli matematikai képességével. Később tagja volt a kékharisnya társaságnak is. (A mozgalom Franciaországból indult, és a művelt nők elismert klubja volt. Csak később kapott pejoratív jelentést: olyan nőt jelentett, aki elhanyagolja a háztartást, és a műveltségével hivalkodik.). Németül és franciául is kitűnően beszélt, és a legfelsőbb tudós körökben volt járatos.

1835-ben házasságot kötött William Kinggel, aki a 8. King báró és később, grófi rangra emelve, Lovelace első grófja lett. Három gyermekük született: Byron, Annabella és Ralph Gordon. A család Ockham Parkban élt a Surrey megyei Ockhamben. Ada teljes neve és címe házasságától Őméltósága Augusta Ada, Lovelace grófnője. Ma leginkább Ada Byron vagy Ada Lovelace néven ismert.

Életének a matematika szempontjából termékeny korszaka 1842-től kezdődött, erről alább részletesen írok.

Ada Lovelace-t 36 éves korában halálra véreztették orvosai, akik eret vágtak rajta, megpróbálva meggyógyítani méhrákját. Testét kérésére apja mellé temették, a hucknalli (Nottingham) Szent Mária Magdolna-templomba.

Adát tartjuk a világ első programozójának. Ahhoz viszont, hogy bemutassam zseniális tevékenységét, előbb be kell mutatnom a gépet, amire a programot készítette. Ez a gép egy másik zseni, Charles Babbage fejében született meg.

Charles Babbage

Most nem írom le a számolást segítő számtalan eszköz fejlődését az abakusztól kezdve. Az emberek hajlamosak a régi korok szülötteit kezdetlegesebbeknek gondolni azért, mert a technika kezdetlegesebb volt, mint ma. Ez teljesen téves! Amióta Homo Sapiens él a földön, azóta mesélnek az anyák a gyerekeiknek, gond van a zabolátlan fiatalokkal, zenék és festmények születnek, és mindig van, aki olyan dolgot készít, ami előtte nem létezett.

Babbage előtt már sokan készítettek mechanikus gépeket, amelyek a négy alapműveletet elvégezték. Ő arra jött rá, hogy kivonások és összeadások sorozatával logaritmusokat, és magasabb fokú hatványokat is ki lehet számolni. Matematika tanár lévén tudom, hogy a gyerekek a logaritmusnál azt hiszik, hogy ez már valami új, magasabb rendű dolog, és nagyon meglepődnek, amikor kiderül, hogy már az 1600-as években számoltak vele.

Nos, a logaritmus táblázatok nagyon hasznosak, mivel segítségükkel szinte korlátlanul, és majdnem a számológépek gyorsaságával lehet szorozni, osztani, hatványozni, gyököt vonni. Az egyetemen volt egy csoporttársam, aki egy logarléccel gyorsabb tudott lenni a számológépnél.

Ha Babbage mellett van egy jó kereskedő, aki a realitások talaján mozog, akkor óriási üzletet indíthattak volna be, de nem volt, és ő olyan merészen tervezett, ahogy csak a fantáziája engedte. A gép 20 jegyű számokkal, és 6 differenciával számolt volna, ha elkészül. Bár óriási költségeket emésztett fel (17470 font, egy gőzmozdony 1000 fontot ért), a gép nem készült el, mert meghaladta az akkori technikai lehetőségeket. Később csináltak egy példányt, ami 15 jeggyel számolt, és tökéletesen működött.

A tudósokra jellemző, hogy csaponganak. Még az előző gép sem készült el, de Babbage-nak már egy új ötlet járt a fejében: az analitikus gép. Ez gyökeresen különbözött az addig épített összes géptől. Akkor volt friss fejlesztés a szövőgép. Ez lyukkártyán tárolta a szövés mintázatát. Amilyen lyukkártyát kapott, olyan mintát szőtt. Ez adta az alapötletet.

Az analitikus gép két helyen fogadta volna a lyukkártyákat. Az egyik kártyacsomag az elvégzendő műveleteket tárolta volna, a másik az adatokat, amelyeken a műveleteket el kell végezni. Rájött, hogy az eredményes működéshez a gépnek a részeredményeket is tárolni kell. Sőt! Még egy elágazást is megvalósított: a számok előjelétől függően mást-mást csinált volna a gép. Képzeljék el! Csinálunk egy kártyacsomagot a másodfokú egyenlethez. Ezzel a gép akárhány másodfokú egyenletet megold, nekünk csak az egyenletben szereplő számokat kell megadnunk a másik kártyacsomagon.

Ezzel a találmánnyal is ugyanaz történt, mint az előzővel. Az ötlet zseniális volt, és ha kicsiben megcsinálja, a kor legfejlettebb gépét készíti el. Ő azonban még a jónál is jobbat akart! 200 részeredményt tárolt volna (Az első elektronikus gép az ENIAC is csak 20 számot volt képes tárolni!), itt is 20 jeggyel akart számolni, stb. A kormánytól kapott 17000 fonton felül a saját vagyonából is feláldozott 20000 fontot, és egész életében ezt csinálta, mégsem lett kész. Ha a gép elkészül, egy futballpályát foglalt volna el, és 5 gőzgép kellett volna a meghajtásához.

Ada Byron munkássága

Ott tartottunk Ada Byronnal kapcsolatban, hogy kiváló matematikus volt, és az 1840-es években volt a legtermékenyebb korszaka. Az, hogy valaki magába szívja a kor tudását valamely tárgyból, kevés ahhoz, hogy az utókor emlékezzen rá. Kell valami („egy varázslatos fehér kő” Omega), ami lázba hozza, amitől nem tud szabadulni, és amiről valami olyan jut eszébe, ami senki másnak a több milliárd ember közül. Ez Adának a Babbage féle analitikus gép volt!

A gép tervéről egy olasz mérnök, Luigi Menabrea írt francia nyelvű leírást, amit Ada kilenc hónap alatt lefordított angolra, és megjelentette a Scientific Memoirsban. A fordítást Babbage-nak is megmutatta, aki megkérdezte, miért nem ír inkább egy eredeti cikket. Lady Lovelace erre elkészítette a cikk bővített, az eredetinél háromszor hosszabb változatát. Ebben kijavított néhány komoly hibát is, amit Babbage elkövetett. Írásában összehasonlította a számológépet Jacquard 1801-es szövőszékével: “Ez algebrai mintákat sző, ugyanúgy, ahogy Jacquard szövőszéke virágokat és leveleket”. Részletesen leírta, hogyan lehetne Bernoulli számokat generálni a géppel, ugyancsak ő találta ki, hogy hogyan lehetne egy utasítás-sorozatot többször végrehajtatni (ciklus).

Ebből az ismeretségből aztán munkatársi viszony lett. Ada Lovelace javasolta Babbage-nak, hogy ne decimális, hanem bináris formában tárolja a számokat. (Itt hozzátenném, hogy bár ez nagyon korszerűnek tűnik ma, de a mechanikus géphez nem volt jó tanács. Mivel egy mechanikus gép számtárolásánál helyi értékenként kell egy fogaskerék, inkább nagyobb, 12-es, vagy 16-os számrendszer a hatékonyabb. A kettes számrendszer az elektronikus gépeknél ideális, mert itt nem számít, hány jegyű a szám, viszont a 0-1 jeleket könnyű előállítani.)

Babbage munkásságáról a legjobb, legteljesebb összefoglalót is Ada Byron írta.

Az utókor dicsérete

Korunkban Babbage gépe már csak egy érdekesség a múzeumban. Ada Byron műve azonban a világ első számítógépes programja. (Valamiben a világon az elsőnek lenni jó esély arra, hogy ne felejtsenek el. Ki tudja, hogy ki lépett másodiknak a Holdra? Senki. Pedig az is nagy teljesítmény lehetett. Csak az első neve íródik a történelemkönyvekbe.)

Az még emel a teljesítmény nagyságán, hogy ez a program egy nem létező gépre íródott, tehát a saját korában még kipróbálni sem lehetett, csak a következő évszázad termelte ki azokat a gépeket, amelyeken lefuttathatók Ada művei (persze kis aktualizálás után).

A 20. század nem is maradt adós az elismeréssel!

- 1980. december 15-én (Ada születésnapján) az USA védelmi minisztériuma elfogadta az új ADA programozási nyelvet. Katonai szabvány szerinti azonosítója: MIL STD 1815 melyben a szám Ada születési éve.

- Ada az egyik főszereplője A Gépezet című filmnek, melyben Babbage gépe elkészül, és a komputerek korszaka egy évszázaddal előbb indul.

- A Microsoft termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható (jobbra).

Végül engedjenek meg egy személyes megjegyzést.

Tanárként foglalkoztatott a zsenik élete. Lord Byron szinte nevelés nélkül nőtt fel, és teljesen kicsapongó életet élt, amellett, hogy közben zseniálisan, és rengeteget írt. Ada egy erős akaratú matematikus anya nevelésében nőtt fel. Élete, családja teljesen „szabályos” volt, de amikor megérintette az, ami igazán érdekelte, megszállottként nagyot alkotott. Úgy néz ki, hogy a nevelés szigorúsága nem fojtja meg a tehetség kibontakozását. Az a lényeg, hogy a gyereket sokféle hatás érje, hogy rá tudjon ismerni arra, ami az övé, amiben ő lesz a világon az első.