„Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok.” „Ha bolond is
vagyok, legalább kételkedő; és senkitől sem irigylem a maga bizonyosságát.”
Lord Byron
Ada Byron
Az első
programozó
Rövid életrajza:
A fenti idézetek
szerzője Ada Byron apja, a híres író, és az rögtön látható, hogy senkitől sem
befolyásolható, öntörvényű ember, művei alapján zseni volt. Megszámlálhatatlan
nőügye, és törvénytelen gyermeke közül féltestvérével folytatott vérfertőző
viszonya még szabadelvű társaiból is tiltakozást váltott ki, ezért
kénytelen-kelletlen megházasodott 1815-ben. Elvette Anne Isabella Milbanke-t a
botrány elkerülésére. Felesége kitűnő matematikus volt - Byron csak
„Paralelogramma hercegnőnek” hívta - és elég nehezen viselte férje teljesen
zabolátlan életét. Ebből a frigyből született 1815. december 10-én Ada Byron,
Byron egyetlen törvényes gyermeke. Anne egy hónapra rá tudomást szerzett férje
vérfertőző kapcsolatáról, ezért elvált, és feljelentette Byront. A kis Ada nem
is ismerte apját, ugyanis ezután Byron végleg elhagyta Angliát, és nem
találkoztak.
Anne egyszerűen csak
őrültnek tartotta Byront, és azért, nehogy lánya is hasonló életet éljen,
amilyen korán csak lehetett, matematikára oktatta gyermekét. Ada (jobbra) a
legjobb magántanároktól tanulta a matematikát és a természettudományokat. Már
15 éves korában kitűnt rendkívüli matematikai képességével. Később tagja volt a
kékharisnya társaságnak is. (A mozgalom Franciaországból indult, és a művelt
nők elismert klubja volt. Csak később kapott pejoratív jelentést: olyan nőt
jelentett, aki elhanyagolja a háztartást, és a műveltségével hivalkodik.).
Németül és franciául is kitűnően beszélt, és a legfelsőbb tudós körökben volt
járatos.
1835-ben házasságot
kötött William Kinggel, aki a 8. King báró és később, grófi rangra emelve,
Lovelace első grófja lett. Három gyermekük született: Byron, Annabella és Ralph
Gordon. A család Ockham Parkban élt a Surrey megyei Ockhamben. Ada teljes neve
és címe házasságától Őméltósága Augusta Ada, Lovelace grófnője. Ma
leginkább Ada Byron vagy Ada Lovelace néven ismert.
Életének a
matematika szempontjából termékeny korszaka 1842-től kezdődött, erről alább
részletesen írok.
Ada
Lovelace-t 36 éves korában halálra véreztették orvosai, akik eret vágtak rajta,
megpróbálva meggyógyítani méhrákját. Testét kérésére apja mellé temették, a
hucknalli (Nottingham) Szent Mária Magdolna-templomba.
Adát tartjuk
a világ első programozójának. Ahhoz viszont, hogy bemutassam zseniális
tevékenységét, előbb be kell mutatnom a gépet, amire a programot készítette. Ez
a gép egy másik zseni, Charles Babbage fejében született meg.
Charles Babbage
Most nem írom le a
számolást segítő számtalan eszköz fejlődését az abakusztól kezdve. Az emberek
hajlamosak a régi korok szülötteit kezdetlegesebbeknek gondolni azért, mert a
technika kezdetlegesebb volt, mint ma. Ez teljesen téves! Amióta Homo Sapiens
él a földön, azóta mesélnek az anyák a gyerekeiknek, gond van a zabolátlan
fiatalokkal, zenék és festmények születnek, és mindig van, aki olyan dolgot
készít, ami előtte nem létezett.
Babbage előtt már sokan
készítettek mechanikus gépeket, amelyek a négy alapműveletet elvégezték. Ő arra
jött rá, hogy kivonások és összeadások sorozatával logaritmusokat, és magasabb
fokú hatványokat is ki lehet számolni. Matematika tanár lévén tudom, hogy a
gyerekek a logaritmusnál azt hiszik, hogy ez már valami új, magasabb rendű
dolog, és nagyon meglepődnek, amikor kiderül, hogy már az 1600-as években
számoltak vele.
Nos, a
logaritmus táblázatok nagyon hasznosak, mivel segítségükkel szinte korlátlanul,
és majdnem a számológépek gyorsaságával lehet szorozni, osztani, hatványozni,
gyököt vonni. Az egyetemen volt egy csoporttársam, aki egy logarléccel gyorsabb
tudott lenni a számológépnél.
Ha Babbage mellett van
egy jó kereskedő, aki a realitások
talaján mozog, akkor óriási üzletet indíthattak volna be, de nem volt, és ő
olyan merészen tervezett, ahogy csak a fantáziája engedte. A gép 20 jegyű
számokkal, és 6 differenciával számolt volna, ha elkészül. Bár óriási
költségeket emésztett fel (17470
font, egy gőzmozdony 1000 fontot ért), a gép nem készült
el, mert meghaladta az akkori technikai lehetőségeket. Később csináltak egy
példányt, ami 15 jeggyel számolt, és tökéletesen működött.
A tudósokra
jellemző, hogy csaponganak. Még az előző gép sem készült el, de Babbage-nak már
egy új ötlet járt a fejében: az analitikus gép. Ez gyökeresen különbözött az
addig épített összes géptől. Akkor volt friss fejlesztés a szövőgép. Ez
lyukkártyán tárolta a szövés mintázatát. Amilyen lyukkártyát kapott, olyan mintát
szőtt. Ez adta az alapötletet.
Az
analitikus gép két helyen fogadta volna a lyukkártyákat. Az egyik kártyacsomag
az elvégzendő műveleteket tárolta volna, a másik az adatokat, amelyeken a
műveleteket el kell végezni. Rájött,
hogy az eredményes működéshez a gépnek a részeredményeket is tárolni kell. Sőt!
Még egy elágazást is megvalósított: a számok előjelétől függően mást-mást
csinált volna a gép. Képzeljék el! Csinálunk egy kártyacsomagot a másodfokú
egyenlethez. Ezzel a gép akárhány másodfokú egyenletet megold, nekünk csak az
egyenletben szereplő számokat kell megadnunk a másik kártyacsomagon.
Ezzel a
találmánnyal is ugyanaz történt, mint az előzővel. Az ötlet zseniális volt, és
ha kicsiben megcsinálja, a kor legfejlettebb gépét készíti el. Ő azonban még a
jónál is jobbat akart! 200 részeredményt tárolt volna (Az első elektronikus gép
az ENIAC is csak 20 számot volt képes tárolni!), itt is 20 jeggyel akart
számolni, stb. A kormánytól kapott 17000 fonton felül a saját vagyonából is
feláldozott 20000 fontot, és egész életében ezt csinálta, mégsem lett kész. Ha
a gép elkészül, egy futballpályát foglalt volna el, és 5 gőzgép kellett volna a
meghajtásához.
Ada Byron munkássága
Ott tartottunk Ada
Byronnal kapcsolatban, hogy kiváló matematikus volt, és az 1840-es években volt
a legtermékenyebb korszaka. Az, hogy valaki magába szívja a kor tudását
valamely tárgyból, kevés ahhoz, hogy az utókor emlékezzen rá. Kell valami („egy
varázslatos fehér kő” Omega), ami lázba hozza, amitől nem tud szabadulni, és
amiről valami olyan jut eszébe, ami senki másnak a több milliárd ember közül.
Ez Adának a Babbage féle analitikus gép volt!
A gép
tervéről egy olasz mérnök, Luigi Menabrea írt francia nyelvű leírást, amit Ada
kilenc hónap alatt lefordított angolra, és megjelentette a Scientific
Memoirsban. A fordítást Babbage-nak is megmutatta, aki megkérdezte, miért nem
ír inkább egy eredeti cikket. Lady Lovelace erre elkészítette a cikk bővített,
az eredetinél háromszor hosszabb változatát. Ebben kijavított néhány komoly
hibát is, amit Babbage elkövetett. Írásában összehasonlította a számológépet
Jacquard 1801-es szövőszékével: “Ez algebrai mintákat sző, ugyanúgy, ahogy
Jacquard szövőszéke virágokat és leveleket”. Részletesen leírta, hogyan lehetne
Bernoulli számokat generálni a géppel, ugyancsak ő találta ki, hogy hogyan
lehetne egy utasítás-sorozatot többször végrehajtatni (ciklus).
Ebből az
ismeretségből aztán munkatársi viszony lett. Ada Lovelace javasolta
Babbage-nak, hogy ne decimális, hanem bináris formában tárolja a számokat. (Itt
hozzátenném, hogy bár ez nagyon korszerűnek tűnik ma, de a mechanikus géphez
nem volt jó tanács. Mivel egy mechanikus gép számtárolásánál helyi értékenként
kell egy fogaskerék, inkább nagyobb, 12-es, vagy 16-os számrendszer a
hatékonyabb. A kettes számrendszer az elektronikus gépeknél ideális, mert itt
nem számít, hány jegyű a szám, viszont a 0-1 jeleket könnyű előállítani.)
Babbage
munkásságáról a legjobb, legteljesebb összefoglalót is Ada Byron írta.
Az utókor dicsérete
Korunkban
Babbage gépe már csak egy érdekesség a múzeumban. Ada Byron műve azonban a
világ első számítógépes programja. (Valamiben a világon az elsőnek lenni jó
esély arra, hogy ne felejtsenek el. Ki tudja, hogy ki lépett másodiknak a Holdra? Senki. Pedig az is
nagy teljesítmény lehetett. Csak az első neve íródik a történelemkönyvekbe.)
Az még emel
a teljesítmény nagyságán, hogy ez a
program egy nem létező gépre íródott, tehát a saját korában még kipróbálni
sem lehetett, csak a következő évszázad termelte ki azokat a gépeket, amelyeken
lefuttathatók Ada művei (persze kis aktualizálás után).

A 20. század nem is maradt adós az
elismeréssel!
- 1980. december 15-én
(Ada születésnapján) az USA védelmi minisztériuma elfogadta az új ADA
programozási nyelvet. Katonai szabvány szerinti azonosítója: MIL STD 1815
melyben a szám Ada születési éve.
- Ada az
egyik főszereplője A Gépezet című filmnek, melyben Babbage gépe elkészül, és a
komputerek korszaka egy évszázaddal előbb indul.
- A
Microsoft termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható (jobbra).
Végül
engedjenek meg egy személyes megjegyzést.
Tanárként
foglalkoztatott a zsenik élete. Lord Byron szinte nevelés nélkül nőtt fel, és
teljesen kicsapongó életet élt, amellett, hogy közben zseniálisan, és
rengeteget írt. Ada egy erős akaratú matematikus anya nevelésében nőtt fel.
Élete, családja teljesen „szabályos” volt, de amikor megérintette az, ami
igazán érdekelte, megszállottként nagyot alkotott. Úgy néz ki, hogy a nevelés
szigorúsága nem fojtja meg a tehetség kibontakozását. Az a lényeg, hogy a
gyereket sokféle hatás érje, hogy rá tudjon ismerni arra, ami az övé, amiben ő
lesz a világon az első.
