2007
április 7-én este a bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátották az orosz Szojuz
TMA–10-es űrhajót fedélzetén Charles Simonyi magyar származású amerikai
űrturistával. Az akkor 58 éves Simonyi az amerikai Microsoft
szoftverfejlesztő cég egyik alapítója, milliárdos, a Microsoft Word és Excel
kifejlesztőinek vezetője. A Forbes magazin a négyszáz leggazdagabb amerikai
közé sorolja, 25 millió dollárt fizetett a 12 napos űrkalandért. Ő volt a
világon az ötödik űrturista.
Charles Simonyi - A Word és az Excel atyja
Eredetileg apja után Simonyi Károlyként látta meg a napvilágot 1948-ban.
Utólag elmondható, a középiskolás évek meghatározóak voltak számára, már
kamaszként egy számítógépes laboratóriumban dolgozott - éjjeliőrként! Az
őrködés unalmát és tudásszomját a laboratórium egyik mérnökének köszönhetően
némi programozási elmélettel csillapította, ami a 60-as évek elején
világviszonylatban is kuriózumnak számított. A különleges tudásszomj azonban
családi vonás a Simonyi famíliában. A magyarországi atomfizikai kutatás
alapjait megteremtő, az első magyar részecskegyorsítót megépítő apa, akinek
a fizikát népszerűsítő, „A fizika kultúrtörténete” című könyvét több nyelvre
is lefordították, jó alapot adott az ifjú elme kibontakozásához.

A
kis Károly már gyermekként is rajongott az űrkutatásért. Meghatározó élmény
volt, amikor 1963-ban nyert az akkori keleti blokk egyik ifjúsági versenyén,
a Fiatal Kozmonaután. Így kijutott Moszkvába, és személyesen találkozhatott
az első szovjet űrhajósokkal is, akikre akkoriban az egész világ hősként
tekintett. Gimnáziumi tanulmányait még Budapesten végezte, de már 17 évesen
Dániában kapott programozói állást. A Kalifornia Egyetemen, Berkeleyben
szerzett diplomát alkalmazott matematikából, majd a Stanford Egyetemen
doktorált számítástudományból. 1972 és 1980 között a Xerox Palo Alto
Kutatóközpontjában dolgozott. Itt született meg többek közt a Macintoshról
és a Windowsból is ismert, egérrel kezelhető, ablakokat használó grafikus
kezelői felület, Simonyi nevéhez azonban nem
ez, hanem az első, úgynevezett alakhű (WYSIWYG) szövegszerkesztő, a Bravo
megalkotása fűződik. Az újítás lényege, hogy a felhasználó ugyanazt látja
a dokumentum szerkesztése közben, mint ami a végeredmény lesz. (Mai szemmel
ez természetes, de a régi szövegszerkesztők legidegtépőbb művelete a
nyomtatás volt, mert 5-6 próbálkozás is kellett ahhoz, hogy a beírt szöveg
megfelelően jelenjen meg a papíron!)

A programozó 1981-ben csatlakozott a pár évvel korábban megalakult
Microsofthoz. A cégnél két évtizedet töltött, és itteni tevékenységével
alapozta meg körülbelül egymilliárd dolláros vagyonát is. Simonyi változatos
vezető fejlesztői pozíciókat töltött be, többek közt ő állt a Microsoft Word
szövegszerkesztőt és az Excel táblázatkezelőt megalkotó csoportok élén. Ez
utóbbinak elődjét, a Multiplant is ő fejlesztette ki, amelyet az MS-DOS és a
PC-k elterjedését megelőző kor körülményei között - egy programozói
bravúrnak köszönhetően - könnyedén át lehetett ültetni bármilyen irodai
számítógépre.
A cégnél ő vezette be a programozás újfajta, úgynevezett objektumorientált
módszerét, amely hatékonyabbá tette a fejlesztői munkát. Ezt a módszert
Simonyi még a Xeroxnál sajátította el, azonban újított is rajta az
úgynevezett "magyar jelölés" bevezetésével. Az azóta szabványossá vált
jelölésrendszerben a programozók egy adatok kezelésére létrehozott objektum
mellett feltüntetik annak típusát és használatának célját is, átláthatóbbá
téve ezzel a kódot.
Bár Simonyi a Microsoft egyik leginkább megbecsült fejlesztője volt,
2002-ben váratlanul úgy döntött, elhagyja a redmondi óriást, és
üzlettársával, Gregor Kiczalessel, a British Columbia Egyetem professzorával
közösen megalapította az Intentional Software nevű céget. Ez a vállalkozás
az úgynevezett intentional programming megoldásainak értékesítésével
foglalkozik, melyet még a Microsoft kutatási részlegén belül fejlesztett ki.
Ebben először nem a feladatot oldják meg a programozók, hanem az annak
megoldásához szükséges eszközöket, majd a szoftver viselkedését írják le,
hogy végül ezek alapján egy automatizált rendszer generálja le a kész
megoldást.
A tudomány támogatója
Simonyi filantróp tevékenységéről is ismert. Az Oxfordi Egyetemen
professzori pozíciót alapított a tudományos kutatók támogatására (Oxford's
Simonyi Professor for the Public Understanding of Science), amelyet elsőként
Richard Dawkins etológus és evolúciókutató foglalhatott el.

Magyarországon két díjat alapított az alkotó elmék elismerésére, a Charles
Simonyi kutatói ösztöndíjat, és édesapja emlékére a Simonyi Károly-díjat,
amelyet a tudományos vagy a tudományos és az oktatási munkában kiemelkedő
teljesítményt nyújtó fizikusnak, illetve mérnöknek ítélnek oda évente.
2000-ben 25 millió forintot ajánlott fel a tudományos kutatások
támogatására. A Magyar Tudományos Akadémia 2004-ben választotta külső tagjai
sorába.
2004-ben Amerikában 50 millió dolláros alapítványt hozott létre a
művészetek, a tudomány és az oktatás támogatására. A nevét viselő új
tudományos és művészeti alapítvány az egyik legnagyobb a területet támogató
alapítványok között Washington államban. Az új alapítvány minden évben
alaptőkéjének 10 százalékát osztja szét olyan szervezetek között, melyek
tevékenységükkel valamilyen módon kitűnnek a művészetek, a tudomány és az
oktatás területén. Simonyi rajong a komolyzenéért, és modern műalkotásokat
is gyűjt. Véleménye szerint a tudomány és a kultúra a két legerősebb
közösségformáló terület, így ezek érdemesek leginkább támogatásra.
– Azáltal szeretnék maradandót létrehozni, hogy másokat juttatok kiváló
lehetőségekhez. Mindenki számára elérhetővé kell tenni az oktatást, a
művészetet és a nagyszerű zenét, az ezeket biztosító intézményeket pedig
folyamatosan támogatni kell – mondta Simonyi.
Válasszon a következő webes olvasók közül: