Egy héttel élte túl
Steve Jobs-ot, az Apple alapítóját, de nem kapott akkora figyelmet a médiában,
mint Jobs, pedig életműve van annyira meghatározó, mint Jobs-é. Valahogy az
emberek a hardvert mindig többre becsülték a szoftvernél. Egy kütyüért szívesen
fizetik ki az árát, egy programot inkább igyekeznek ingyen megszerezni. Talán
ez a magyarázata, hogy Ritchie munkássága sincs annyira középpontban. Ő ugyanis
szoftveres volt, olyan alapvető programok készítése fűződik a nevéhez, mint a
C-nyelv, és a UNIX operációs rendszer.
Dennis MacAlistair Ritchie
Bronxville-ben (Now York) született 1941. szeptember 9-én. New Jersey-ben nőtt
fel, ahol apja, Alistair Ritchie telefonközpontos mérnökként dolgozott a Bell
Laboratories-nél. Dennis M. Ritchie a Harvard University hallgatója volt és
fizikus diplomát szerzett 1963-ban.
Barátja, Kenneth Lane Thompson New
Orleans-ban született, és a Berkeley Egyetemen szerzett Msc. Diplomát
1966-ban.
A 60-as évek végén
együtt dolgoztak a Multics operációs rendszeren. Ez olyan operációs rendszerként
készült világra jönni, mely a kötegelt feldolgozás metódusát hivatott
leváltani, interaktív végrehajtást hozva a programfuttatás világába. Előbbi
esetében a nehézkes, lyukkártyás kialakítás dominált, ahol a rendszer feletti
ellenőrzés egyetlen operátor kezében összpontosult, míg utóbbinál maguk a
programozók irányíthatták a rendszert. Eközben Thompson megalkotta a Bon
programozási nyelvet (a feleségéről, Bonnie-ról nevezte el). Történetünk
szempontjából ez azért érdekes, mert ez volt a B nyelv, aminek a
továbbfejlesztése lett a C.
Amikor a
projekt kezdett túlságosan összetetté válni, mindketten abbahagyták a Multics
fejlesztését, de a tanultak alapján 1969-ben
Thompson és Ritchie együtt fejlesztették ki a Bell Labs-nál a Unix operációs
rendszert PDP-11/20 assembly nyelven.
Mindenképpen
ki kell hangsúlyoznunk, hogy akkor még nem voltak univerzális szoftverek. Ha
elkészült egy számítógép, akkor speciálisan arra írtak szoftvert. Az egyes
gépek annyira eltérőek voltak, hogy még
az sem volt egységes, hogy mekkora legyen egy bájt!!! A Unix volt az első
általános operációs rendszer.
Magát a C nyelvet 1969 és 1973 között
készítette Dennis M. Ritchie, és ez volt az első platform független
programozási nyelv. Magas szintű volt, de mégis lehetett hardver közeli
megszakításokat is használni. Olyan hatékony lett, hogy a más nyelven született
programokat is átírták C-be, már 1973-ban a Unixot is.
A lelkes
munka hangulatát jelzi az ebből az időből származó néhány idézet:
„Az egyik
legtermékenyebb nap az volt, amikor el kellett dobnunk 1000 sornyi kódot.”
„Vannak
állandó tárgyaink: fájloknak hívják őket.”
„Ha akarsz menni valahová, annak
a legjobb módja a goto.”
(A „goto” a
korai nyelvekben használatos parancs volt, egy programsorra, vagy egy címre
ugratta a végrehajtást.)
Ritchie, és Brian
Kerninghan 1978-ban írta meg „A C programozási nyelv” című könyvét, amely a
programozók kötelező olvasmánya lett. Az ebben leírt C nyelv külön nevet kapott:
K&R C-nek hívták. A nyelv később
több változáson ment keresztül, de ha egy programozó azt akarta, hogy minden
fordító boldoguljon a programjával, akkor a K&R szabványt követte.
A 70-es évek
végén a C-t az IBM PC-re is átültették, amivel népszerűsége ugrásszerűen
növekedett. Maga Ritchie így jellemezte művét: „A C bonyolult, elhibázott és
elképesztően sikeres.”
Nem véletlen, hogy 1983-ban Ritchie
Thompsonnal közösen megkapta a Turing-díjat.
Ken Thompson
fejlesztette tovább a nyelvet objektum orientálttá, így született meg a C++, ami máig az egyik legnépszerűbb nyelv, de az eredeti C is fejlődött. ISO C, ANSI C, C99, mind egy - egy új
verziója.
A C számos nyelv
tervezőjét megihlette, a Java, a PHP és
a C# ugyan mind eltérő alapokra épülnek, de érezhető rajtuk a C logikájának
hatása.
A Unix alapjaira számos operációs
rendszer épül, köztük a nyílt forráskódú Linux
vagy az Apple OS X is.
Dennis M.
Ritchie 40 év munka után a Bell Labstól ment nyugdíjba 2007-ben.
Élete során
több jelentős kitüntetést is kapott. A fent említett Turing díj után 1990-ben szintén Thompsonnal közösen megkapta az IEEE Richard W. Hamming érmet, majd
1999-ben Bill Clinton elnök nyújtotta át a National
Medal of Technology-t, ami az USA legnagyobb tudományos kitüntetésének
számít. 2011-ben ugyancsak Thompsonnal közösen kaptak egy japán kitüntetést, a Japan Prize for Information and
Communications-t.

Jeong Kim,
az Alcatel-Lucent Bell Labs elnöke nyilatkozatban emlékezett meg Ritchie-ről:
„Dennist nagyon szerették kollégái az Alcatel-Lucent Bell Labs-nél, személye
nagyon hiányozni fog. Igazi inspirációt jelentett valamennyiünk számára és nem
csupán teljesítménye miatt, de azért is, amit jelentett barátként,
feltalálóként, alázatos és kegyes emberként. Legmélyebb együttérzésünket
szeretnénk kifejeznie a Ritchie család felé és mindazok irányába, akiket Dennis
valamiként érintett."
„His pointer has been cast to
void *; his process has terminated with exit code 0.”
(C-beli szaknyelv. Az ő
mutatója void* (nincs visszatérési érték), az ő folyamata leállt, kilépési kód
0. Ez a hibátlan végrehajtást jelzi.)
