Az Apple 2008.12.16-án bejelentette, hogy a 2009-es Macworld lesz az utolsó,
amin részt vesz, de már azon sem jelenik meg Steve Jobs, helyette Phil Schiller
vezeti majd a showt.
Hogy értsük miről van szó: a rendezvényt 1985 óta minden
évben megtartották, 1998 óta Steve Jobs előadása volt a Macworld csúcspontja,
one more thingek és boomok közepette olyan termékeket jelentett be itt a vezér,
mint az első iMac, az OS X Aqua felülete, az iTunes, a bólogatós iMac, a Safari,
a Mac mini, az inteles Mac, az iPhone vagy a MacBook Air. Macworld ugyan
továbbra is lesz, de azon már nem vesz részt az Apple, és Steve Jobs. Nem túlzás
azt állítani, hogy egy korszak véget ért. Akik követték az Apple történetét,
tudják, milyen fontos volt ez a rendezvény a társaság életében.
Steve Jobs
Steven Paul Jobs az informatika modernkori történetének egyik legérdekesebb
alakja.1955. február 24-én született San Franciscoban, Kaliforniában. Mindkét
szülője diák volt, így sem anyja, sem apja, aki szíriai származású vendégdiák
volt, nem tudta vállalni a nevelését. Egy éves kora előtt örökbe fogadta egy
gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet.
Steve a mai napig őket tekinti szüleinek, jóllehet a minimális szintű
kapcsolatot fenntartja valódi szüleivel. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a
városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez.
Egy iskolai szervezésű látogatás révén jutott el először a
Hewlett-Packard cég
kaliforniai Palo Alto városában működő kutatóközpontjába, aminek a világa
azonnal megragadta. Tizenhárom éves korában, elsőéves középiskolásként itt
vállalt nyári munkát, elektronikai lapkákat szerelt össze.
Tizenhat éves korában találkozott Steve Wozniakkal, aki szintén a
Hewlett-Packardnál dolgozott, és később az egyik legjobb barátja, és üzleti
partnere lett. Akkor együtt üzleteltek az illegális "kék dobozok"-kal, amelyek
használatával ingyen lehetett telefonálni.
A középiskola elvégzése után, 1972-ben Jobs filozófiát és üzleti kultúrát
kezdett tanulni a portlandi Reed Főiskolán, Oregonban. Az első év után otthagyta
a főiskolát, hogy karriert csináljon az elektronikai iparban, mint kis
videojátékok tervezője az Atarinál. Ekkor jött rá, hogy az ő hivatása a
számítógép programozás.
A főiskola rövidsége dacára meghatározó lett: az itt elvégzett szépírás kurzus
nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan
ritkított betűtípusai - nyilatkozta egyszer Jobs.
A cég
Az Atarinál vállalt technikusi állás monoton munka volt, egyre kevésbé kötötte
le. A kor szavának engedelmeskedve spirituális megtisztulásért és feltöltődésért
elvonult egy időre Indiába. Visszatérve folytatta a munkáját az Atarinál. Egy
játékchip kifejlesztésén dolgozott újra együtt Wozniakkal. A lehetetlennek tűnő
munkát el is végezték, de a beígért díjazás töredékét kapták csak meg, emiatt
mindketten szakítottak a céggel.
Jobs és Wozniak
Az ekkor huszonegy éves Jobs megtudta, hogy Wozniak tervezett egy gépet saját
használatra. Amint megismerte, meggyőzte Wozniaket, hogy alapítsanak egy
vállalatot, és vigyék piacra a számítógépet. Az Apple Computer Co.-t 1976.
április 1-jén társulásként alapították meg. Bár kezdetben csak nyomtatott
áramköri kártyák gyártását és eladását tervezték, végül mégis egy teljes gépet
alkottak meg, és így azzal léptek be a PC-üzletbe. Az első, az Apple I néven
forgalmazott gépet 666,66 $-os áron kínálták, mivel Wozniak szerette a
számjegyeket ismételni, főleg ha fáradtabb volt.
Apple I.
A gép sikert aratott, és a munkához az 1976-ban a Xerox kutatóközpontjában tett
látogatás is újabb lökést adott. Steve ekkor jött rá, hogy a jövő
számítógépeinek kisebbeknek, olcsóbbaknak és könnyebben kezelhetőknek kell
lenniük. Azonnal meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI)
és az egérben, mellyel a bemutató alkalmával találkozott először.
Egy évvel később továbbfejlesztve az első gépüket, elkészítették az Apple II-t,
amely már beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére, amitől
gyorsabb, kisebb, olcsóbb és könnyebben kezelhető volt, mint az elődje és sok
más korabeli modell.
Apple II.
Felismerték, hogy merre halad a számítástechnika, és azt is, hogy fel kell
venniük a versenyt a gyorsan fejlődő Microsofttal, ha a piac meghatározó
szereplői akarnak lenni.
Az egyre növő céghez tapasztalt vezető is kellett, ezért 1983-ban Jobs a céghez
csábította John Sculleyt a Pepsi-Colától, hogy az Apple ügyvezető igazgatójaként
dolgozzon. Az általa meghonosodó üzletvitel jót tett az eladásoknak, de számos
későbbi probléma forrása lett, mert Sculley szemében a termék eladása fontosabb
volt, mint a valódi értékei.

1984-ben Jobs és Wozniak megépítették az addigi legjobb gépet, a Macintosht. Ez
a modell volt a mai gyors és felhasználóbarát számítógépek őse. A Macintosh az
Apple Computerst a számítógépipar csúcsára juttatta.
Sok követőjük akadt, akik a jövő látóját, egyfajta prófétát láttak Steve-ben,
akinek tetszett is ez a szerep. Hajlamos volt kinyilatkoztatásszerű
megnyilvánulásokra, és néha úgy viselkedett, mintha a jövőbe látna. A cég gyors
és meglepő sikerei ezt sokak szemében alá is támasztották.
A gyorsan jött siker nem tett jót Steve-nek. A fejlesztőgárdáját megosztotta,
felesleges rivalizálásra sarkallta a munkatársakat. A cég egyre jobb befektetés
lett, viszont a növekedéshez tőkét adó részvényesek képviselői nem szívlelték a
bemutatók vadul lelkesedő közönségét, és azt a - nemritkán agresszív -
reklámkampányt, amit főleg a nagy kék
IBM ellen folytattak. Egyre több szakmai
harcban is alulmaradt Jobs, az átcsábított fejlesztőkkel szakmailag nem tudta
felvenni a versenyt, például Jef Raskin lett a valódi szakmai irányító.
A NeXT
Amikor az eladások kissé visszaestek, az okokat feltáró megbeszélések során
1985-ben a cég igazgatótanácsával szemben elvesztett hatalmi harc után lemondott
az Apple elnöki tisztjéről. Öt másik programozóval otthagyták a céget, és
alapítottak egy új high tech vállalatot, a NeXT-et. Egy éven belül Jobs és a
társai olyan fejlesztésekkel rukkoltak ki, melyekkel a
programozási idő a
töredékére csökkent. Ez volt az egyik legforradalmibb újítás a számítástechnikai
piacon, mely lehetővé tette a gyorsabb, megbízhatóbb, könnyebben karbantartható
és hatékonyabb programozást, mely jelentős anyagi megtakarítást tett lehetővé,
és a NeXT-et a leggyorsabban fejlődő vállalattá tette. Az igen fejlett
rendszerek viszont nem voltak piacképesek, mivel jóval megelőzték a kor
igényeit. A NeXT e-mail-t, beágyazott grafikai és audió lehetőségeket is kínált.
A relatíve drága NeXT először alig fogyott, nagy lökést adott viszont, hogy a
Tim Berners-Lee által fejlesztett
World Wide Web rendszer a CERN-ben egy NeXT
munkaállomáson futott.
A visszatérés
A rossz belső vezetés miatt az Apple a 90-es évek közepére csőd közeli állapotba
került. Az Apple részvényeseinek egy szűk köre a NeXT-tel való közös
fejlesztésekben látta a kiutat. Egy puccsnak is beillő vezetőségi ülésen
gyakorlatilag száműzték az aktuális vezetést, és Jobsot kérték fel az ügyvezető
igazgatói munkákra. A feladata nem volt egyszerű: a végveszélyben lévő cég
fejlesztéseiről kellett döntenie, mit folytassanak, mit állítsanak le. A
munkatársak állandó rettegésben voltak, nem lehetett tudni, hogy másnaptól kire
nincs szükség. Jobs ritkán hozott azonnali döntéseket, és egy maroknyi áldozat
elég volt ahhoz, hogy rettegésben tartsa az egész vállalatot.
Jobs révén a NeXT korábbi fejlesztései, technológiájának nagy része az Apple
termékekben éltek tovább. Ez a vállalatnak jelentősen növelt eladásokat hozott,
és a talpraállás után már az új termékek kifejlesztését és megjelentetését is
eredményezte. Ezekkel tovább erősödött a cég; és évekig újra igen innovatívnak
tartották az Apple-t
Jó ötlet volt a zenei piacra való belépés. Az új termék, az iPod, nemcsak
divatcikk lett, hanem a teljes zenei piac átalakulását eredményezte.
Persze a siker nem jár következmények nélkül: évekig próbálták Jobsra
rábizonyítani rosszakarói, hogy a piaci érték alatt jutott az Apple 7,5 millió
részvényéhez, és ezzel adóveszteséget okozott az államnak. A pert 2006 végén
zárták csak le.
Pixar és Disney
1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő The Graphics Groupot, ami
Pixar Animation Studios névre átkeresztelve vált ismertté, és ő lett a cég
elnök-vezérigazgatója. A Pixar kreatív főnöke John Lasseter, akinek vezetése
alatt jelent meg elsőként a Toy Story, majd számos egész estés rajzfilm. Az igen
eredményes vállalkozásból is megpróbálták kitúrni Jobsot, de ez nem sikerült.
Hosszas tárgyalások után 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe
részvényeket kapott a Walt Disney Companyben, amivel ő lett a Disney legnagyobb
egyéni részvényese.
A magánélet
Jobs első gyermeke az 1978. május 17-én született Lisa Brennan-Jobs, akinek
édesanyjával ugyan nem kötött házasságot, de a kapcsolatot ápolták. Ma már nehéz
eldönteni, de valószínűleg Lisa lett az ugyanekkor debütáló Apple gép névadója,
és Steve úgy is tekintett a gépre, mint második gyermekére.
Steve jelenleg házasságban él, három gyereke van.
Lelkes Beatles rajongó, de emellett kedveli Bachot és más klasszikus zenét.
Jobs szigorúan véve nem vegetáriánus, bár nem eszik szárnyas vagy emlős húst,
viszont fogyaszt halat. A visszafogottabb élet részben a 2004-ben ismertté vált,
hasnyálmirigyében talált rosszindulatú daganattal való küzdelmével is
magyarázható. Szerencsére ezt a ritka, kevésbé agresszív típusú daganatot 2004.
július 31-én el tudták távolítani, és nem igényelt kemoterápiát vagy
sugárterápiát. Ennek ellenére kisebb tőzsdei vihart kavart vékony, sovány
megjelenése és szokatlanul közömbös hangja a 2006-os Apple Worldwide Developers
konferencián, ahol megint felröppentek a betegségéről szóló híresztelések.
A cikk bevezető híre mögött is Jobs megrendült egészségi állapotát sejtik.
Ezek szerint ő is visszavonul Bill Gates-hez hasonlóan. Egyenlőre nem
szivárogtak ki hírek további terveiről. Igazából mindegy is, hogy mit tesz
ezután, én személy szerint csak egészséget kívánok neki. Amit eddig tett, az
viszont egyértelműen formálta a világot.
Az általunk forgalmazott Apple termékek megtekintéséhez kérem kattintson ide!
Válasszon a következő webes olvasók közül: