Steve Jobs

Az Apple 2008.12.16-án bejelentette, hogy a 2009-es Macworld lesz az utolsó, amin részt vesz, de már azon sem jelenik meg Steve Jobs, helyette Phil Schiller vezeti majd a showt.

Hogy értsük miről van szó: a rendezvényt 1985 óta minden évben megtartották, 1998 óta Steve Jobs előadása volt a Macworld csúcspontja, one more thingek és boomok közepette olyan termékeket jelentett be itt a vezér, mint az első iMac, az OS X Aqua felülete, az iTunes, a bólogatós iMac, a Safari, a Mac mini, az inteles Mac, az iPhone vagy a MacBook Air. Macworld ugyan továbbra is lesz, de azon már nem vesz részt az Apple, és Steve Jobs. Nem túlzás azt állítani, hogy egy korszak véget ért. Akik követték az Apple történetét, tudják, milyen fontos volt ez a rendezvény a társaság életében.

Steve Jobs Steven Paul Jobs az informatika modernkori történetének egyik legérdekesebb alakja.1955. február 24-én született San Franciscoban, Kaliforniában. Mindkét szülője diák volt, így sem anyja, sem apja, aki szíriai származású vendégdiák volt, nem tudta vállalni a nevelését. Egy éves kora előtt örökbe fogadta egy gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet. Steve a mai napig őket tekinti szüleinek, jóllehet a minimális szintű kapcsolatot fenntartja valódi szüleivel. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez. Egy iskolai szervezésű látogatás révén jutott el először a Hewlett-Packard cég kaliforniai Palo Alto városában működő kutatóközpontjába, aminek a világa azonnal megragadta. Tizenhárom éves korában, elsőéves középiskolásként itt vállalt nyári munkát, elektronikai lapkákat szerelt össze.

Tizenhat éves korában találkozott Steve Wozniakkal, aki szintén a Hewlett-Packardnál dolgozott, és később az egyik legjobb barátja, és üzleti partnere lett. Akkor együtt üzleteltek az illegális "kék dobozok"-kal, amelyek használatával ingyen lehetett telefonálni.

A középiskola elvégzése után, 1972-ben Jobs filozófiát és üzleti kultúrát kezdett tanulni a portlandi Reed Főiskolán, Oregonban. Az első év után otthagyta a főiskolát, hogy karriert csináljon az elektronikai iparban, mint kis videojátékok tervezője az Atarinál. Ekkor jött rá, hogy az ő hivatása a számítógép programozás.

A főiskola rövidsége dacára meghatározó lett: az itt elvégzett szépírás kurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai - nyilatkozta egyszer Jobs.

A cég

Az Atarinál vállalt technikusi állás monoton munka volt, egyre kevésbé kötötte le. A kor szavának engedelmeskedve spirituális megtisztulásért és feltöltődésért elvonult egy időre Indiába. Visszatérve folytatta a munkáját az Atarinál. Egy játékchip kifejlesztésén dolgozott újra együtt Wozniakkal. A lehetetlennek tűnő munkát el is végezték, de a beígért díjazás töredékét kapták csak meg, emiatt mindketten szakítottak a céggel.

Jobs és Wozniak

Az ekkor huszonegy éves Jobs megtudta, hogy Wozniak tervezett egy gépet saját használatra. Amint megismerte, meggyőzte Wozniaket, hogy alapítsanak egy vállalatot, és vigyék piacra a számítógépet. Az Apple Computer Co.-t 1976. április 1-jén társulásként alapították meg. Bár kezdetben csak nyomtatott áramköri kártyák gyártását és eladását tervezték, végül mégis egy teljes gépet alkottak meg, és így azzal léptek be a PC-üzletbe. Az első, az Apple I néven forgalmazott gépet 666,66 $-os áron kínálták, mivel Wozniak szerette a számjegyeket ismételni, főleg ha fáradtabb volt.

Apple I.

A gép sikert aratott, és a munkához az 1976-ban a Xerox kutatóközpontjában tett látogatás is újabb lökést adott. Steve ekkor jött rá, hogy a jövő számítógépeinek kisebbeknek, olcsóbbaknak és könnyebben kezelhetőknek kell lenniük. Azonnal meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, mellyel a bemutató alkalmával találkozott először.Egy évvel később továbbfejlesztve az első gépüket, elkészítették az Apple II-t, amely már beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére, amitől gyorsabb, kisebb, olcsóbb és könnyebben kezelhető volt, mint az elődje és sok más korabeli modell.

Apple II.

Felismerték, hogy merre halad a számítástechnika, és azt is, hogy fel kell venniük a versenyt a gyorsan fejlődő Microsofttal, ha a piac meghatározó szereplői akarnak lenni.

Az egyre növő céghez tapasztalt vezető is kellett, ezért 1983-ban Jobs a céghez csábította John Sculleyt a Pepsi-Colától, hogy az Apple ügyvezető igazgatójaként dolgozzon. Az általa meghonosodó üzletvitel jót tett az eladásoknak, de számos későbbi probléma forrása lett, mert Sculley szemében a termék eladása fontosabb volt, mint a valódi értékei.

1984-ben Jobs és Wozniak megépítették az addigi legjobb gépet, a Macintosht. Ez a modell volt a mai gyors és felhasználóbarát számítógépek őse. A Macintosh az Apple Computerst a számítógépipar csúcsára juttatta.

Sok követőjük akadt, akik a jövő látóját, egyfajta prófétát láttak Steve-ben, akinek tetszett is ez a szerep. Hajlamos volt kinyilatkoztatásszerű megnyilvánulásokra, és néha úgy viselkedett, mintha a jövőbe látna. A cég gyors és meglepő sikerei ezt sokak szemében alá is támasztották.

A gyorsan jött siker nem tett jót Steve-nek. A fejlesztőgárdáját megosztotta, felesleges rivalizálásra sarkallta a munkatársakat. A cég egyre jobb befektetés lett, viszont a növekedéshez tőkét adó részvényesek képviselői nem szívlelték a bemutatók vadul lelkesedő közönségét, és azt a - nemritkán agresszív - reklámkampányt, amit főleg a nagy kék IBM ellen folytattak. Egyre több szakmai harcban is alulmaradt Jobs, az átcsábított fejlesztőkkel szakmailag nem tudta felvenni a versenyt, például Jef Raskin lett a valódi szakmai irányító.

A NeXT

Amikor az eladások kissé visszaestek, az okokat feltáró megbeszélések során 1985-ben a cég igazgatótanácsával szemben elvesztett hatalmi harc után lemondott az Apple elnöki tisztjéről. Öt másik programozóval otthagyták a céget, és alapítottak egy új high tech vállalatot, a NeXT-et. Egy éven belül Jobs és a társai olyan fejlesztésekkel rukkoltak ki, melyekkel a programozási idő a töredékére csökkent. Ez volt az egyik legforradalmibb újítás a számítástechnikai piacon, mely lehetővé tette a gyorsabb, megbízhatóbb, könnyebben karbantartható és hatékonyabb programozást, mely jelentős anyagi megtakarítást tett lehetővé, és a NeXT-et a leggyorsabban fejlődő vállalattá tette. Az igen fejlett rendszerek viszont nem voltak piacképesek, mivel jóval megelőzték a kor igényeit. A NeXT e-mail-t, beágyazott grafikai és audió lehetőségeket is kínált. A relatíve drága NeXT először alig fogyott, nagy lökést adott viszont, hogy a Tim Berners-Lee által fejlesztett World Wide Web rendszer a CERN-ben egy NeXT munkaállomáson futott.

A visszatérés

A rossz belső vezetés miatt az Apple a 90-es évek közepére csőd közeli állapotba került. Az Apple részvényeseinek egy szűk köre a NeXT-tel való közös fejlesztésekben látta a kiutat. Egy puccsnak is beillő vezetőségi ülésen gyakorlatilag száműzték az aktuális vezetést, és Jobsot kérték fel az ügyvezető igazgatói munkákra. A feladata nem volt egyszerű: a végveszélyben lévő cég fejlesztéseiről kellett döntenie, mit folytassanak, mit állítsanak le. A munkatársak állandó rettegésben voltak, nem lehetett tudni, hogy másnaptól kire nincs szükség. Jobs ritkán hozott azonnali döntéseket, és egy maroknyi áldozat elég volt ahhoz, hogy rettegésben tartsa az egész vállalatot. Jobs révén a NeXT korábbi fejlesztései, technológiájának nagy része az Apple termékekben éltek tovább. Ez a vállalatnak jelentősen növelt eladásokat hozott, és a talpraállás után már az új termékek kifejlesztését és megjelentetését is eredményezte. Ezekkel tovább erősödött a cég; és évekig újra igen innovatívnak tartották az Apple-t

Jó ötlet volt a zenei piacra való belépés. Az új termék, az iPod, nemcsak divatcikk lett, hanem a teljes zenei piac átalakulását eredményezte.

Persze a siker nem jár következmények nélkül: évekig próbálták Jobsra rábizonyítani rosszakarói, hogy a piaci érték alatt jutott az Apple 7,5 millió részvényéhez, és ezzel adóveszteséget okozott az államnak. A pert 2006 végén zárták csak le.

Pixar és Disney

1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő The Graphics Groupot, ami Pixar Animation Studios névre átkeresztelve vált ismertté, és ő lett a cég elnök-vezérigazgatója. A Pixar kreatív főnöke John Lasseter, akinek vezetése alatt jelent meg elsőként a Toy Story, majd számos egész estés rajzfilm. Az igen eredményes vállalkozásból is megpróbálták kitúrni Jobsot, de ez nem sikerült. Hosszas tárgyalások után 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe részvényeket kapott a Walt Disney Companyben, amivel ő lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese.

A magánélet

Jobs első gyermeke az 1978. május 17-én született Lisa Brennan-Jobs, akinek édesanyjával ugyan nem kötött házasságot, de a kapcsolatot ápolták. Ma már nehéz eldönteni, de valószínűleg Lisa lett az ugyanekkor debütáló Apple gép névadója, és Steve úgy is tekintett a gépre, mint második gyermekére. Steve jelenleg házasságban él, három gyereke van.

Lelkes Beatles rajongó, de emellett kedveli Bachot és más klasszikus zenét.

Jobs szigorúan véve nem vegetáriánus, bár nem eszik szárnyas vagy emlős húst, viszont fogyaszt halat. A visszafogottabb élet részben a 2004-ben ismertté vált, hasnyálmirigyében talált rosszindulatú daganattal való küzdelmével is magyarázható. Szerencsére ezt a ritka, kevésbé agresszív típusú daganatot 2004. július 31-én el tudták távolítani, és nem igényelt kemoterápiát vagy sugárterápiát. Ennek ellenére kisebb tőzsdei vihart kavart vékony, sovány megjelenése és szokatlanul közömbös hangja a 2006-os Apple Worldwide Developers konferencián, ahol megint felröppentek a betegségéről szóló híresztelések.

A cikk bevezető híre mögött is Jobs megrendült egészségi állapotát sejtik.

Ezek szerint ő is visszavonul Bill Gates-hez hasonlóan. Egyenlőre nem szivárogtak ki hírek további terveiről. Igazából mindegy is, hogy mit tesz ezután, én személy szerint csak egészséget kívánok neki. Amit eddig tett, az viszont egyértelműen formálta a világot.

Az általunk forgalmazott Apple termékek megtekintéséhez kérem kattintson ide!