Tel : +36 1 468 3073
info@rentit.hu
Kapcsolat
ÁSZF
Szolgáltatásaink
eventcloud.hu
Hosszútávú iT bérleti szolgáltatások
Rendezvény internet szolgáltatás
Rendezvény technológia koncepció tervezés
Rendezvény technológia project management
Rendezvény Wifi hálózat építés
Szoftverfejlesztés
Vezetékes hálózat építés rendezvényekre
Bérelhető eszközök
3D és LED TV
Állvány
Asztali számítógép
Érintőképernyő
Fényképezőgép bérlés
Fénymásoló bérlés
Fotónyomtató bérlés
Hostess robot
iPad, Tablet
Iratmegsemmisítő bérlés
Játékkonzol bérlés
Kamera
Kioszk
Konferencia rendszer
Laptop bérlés, notebook bérlés
Levegőfertőtlenítő készülék
MacBook, iMac
Microsoft HoloLens bérlés
Monitor
Multimédia
Nyomtató és multifunkciós készülék
Okostelefon, iPhone
Projektor bérlés
Rendezvény beléptető rendszer
Rendezvénykellék
Szavazógép
Szkenner bérlés
Vászon
Vonalkód, QR kód, NFC olvasó, aláírópad bérlés
VR szemüveg bérlés, Virtuális valóság
Megoldásaink
360video selfie rendszer
3D nyomtatás rendezvényen
Badge és tag készítés
Egyedi prezentációtechnika
E-poszter
Fizetési és pontgyűjtő megoldások
Hostess robot
Interaktív iPad, tablet kvíz, szavazás
Interaktív táncparkett
Internetes közvetítés
iPad fal, Tablet fal
iPad, tablet kérdőív, adatgyűjtés
Kérdések válaszok (Q&A) konferencia alkalmazás
Konferencia alkalmazás
Liquid Galaxy
MEET! - időpont foglalás
Online rendezvény regisztráció, beléptetés
Panoráma vetítés
Prezentáció management
QR kód, NFC, RFID
Rendezvény minisite
Sajtóközpont
Signage, Információs és eligazító rendszerek
Slide Check Room
Szállásfoglalási megoldások
Tablet timer, iPad timer
Virtuális rendezvény platform
Virtuális valóság rendezvény aktivitás
Webkonferencia
Főoldal
A 3D TV
Főoldal
Cikkeink
A 3D TV
A 3D TV
A 3D TV
Moholy-Nagy László
a kétdimenziós mozgóképet mindvégig csak egyfajta átmeneti állapotnak tartotta a fotográfia és a többdimenziós mozgókép között. Úgy tűnik, az idő őt igazolja.
A 3D TV
Amióta ember él a Földön, megpróbálja az eseményeket, dolgokat megörökíteni a jövő számára. A barlangi ember rajzolt, sőt árnyékot adott rajzaihoz. Később a tehetősebbek festményeken szerepelhettek. A középkori művészet forradalmi változáson ment keresztül a perspektíva megértésével a korai reneszánsz idejében. A fotózás megint csak a gazdagok kiváltsága volt a 19. században. Ekkor azonban már elindult a tudomány, és a technika forradalma, ami addig lehetetlennek tartott dolgokat valósított meg. Megszületett a film, és szinte azonnal a 3 dimenziós film gondolata is.
Miért látjuk térben a dolgokat? Azért, mert a két szemünk előre tekint, és ugyanazt a dolgot kicsit különböző irányból érzékeli. (A két fülünk is hasonló elven biztosítja a térbeli hangzást, amit a sztereo hang tud visszaadni.). Minél közelebb van a tárgy, annál nagyobb a különbség, így annál jobban látjuk mélységében a testeket. Az 50 méternél távolabbi testek közötti távolságot már kevéssé tudjuk észrevenni.
Kézenfekvő volt a gondolat, hogy a filmeket két filmfelvevővel kell felvenni. Két szemünk távolsága átlagosan 6,35 cm, így a két felvevő lencséinek is ilyen távolságra kellett lenniük (a képen egy mai kamera látható). Eddig minden rendben. De hogyan érjük el, hogy az egyik szemünk csak az egyik, a másik szemünk csak a másik felvevő által készített filmet lássa lejátszáskor? Igen, ehhez speciális vetítők, speciális mozi, és speciális szemüveg kell. Ez a magyarázata annak, hogy – bár már
Auguste Lumiere
az első mozgókép atyja is elkészítette a Vonat érkezése című kisfilmjének 3D-s változatát – ez az élmény csak napjainkban elérhető.
Érdekes egyébként, hogy a 3D-s film ötlete kb. 30 évenként került előtérbe. A húszas, az ötvenes és a nyolcvanas években is új lendületet kapott. Az '50-es évektől kezdve mindenki egészen biztos volt abban, hogy a hang és a színek megjelenését követő újabb nagy, technikai alapú megújulást a harmadik dimenzió vászonra varázsolásától várhatjuk.
Alfred Hitchcock
is elkészítette
Gyilkosság telefonhívásra
című krimijének háromdimenziós változatát, de a premier alkalmas vetítőtermek híján elsikkadt. Érdekes motívuma a háromdimenziós mozgókép történetének, hogy az első nagyobb költségvetésű 3D-filmet (
Viaszbabák háza
, 1953) a makói születésű
André de Tóth
rendezte, aki egyik szemére vak volt, tehát a térbeli effektusok érzékelésére képtelenül készítette el háromdimenziós filmjét. (Az '50-es években egy másik magyar filmrendező,
Bodrossy Félix
, itthon folytatott jelentős kísérleteket a térhatású film és mozi kifejlesztésére.)
Úgy tűnik, a 3D-s film most már tényleg elterjed.
Steven Spielberg
cége, a Dreamworks 2009-ben az összes projektjét – mintegy tizenötöt – háromdimenziós technikával készítette, sőt tavalyi legjobbjuk, a
Madagaszkár 2
(fent) már elsősorban a 3D-s vetítésre specializált IMAX-mozikban aratta sikereit. (Az IMAX a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején kifejlesztett mozi technika, óriási vászonnal, és speciális projektorokkal.) Bár a költségek még mindig jóval magasabbak, mint egy hagyományos technikával készített film esetében, a digitális technikának köszönhetően lényegesen kisebbek, mint például a '80-as években voltak.
A mozi hívőknek nem túl jó hír, hogy a mozik válságát a 3D sem biztos, hogy megszünteti, ugyanis egyre terjed a 3D-t a lakásban megvalósító TV, és házimozi rendszer.
Nézzük, hogyan vagyunk képesek más-más filmet nézni a két szemünkkel?
A legelső, máig használt megoldás a vörös, zöld lencséjű szemüveg (jobbra). Mivel ez a két szín kioltja egymást, ezért, amit az egyik lencsén látunk, azt nem látjuk a másikon. Aki szédült már 3D-s moziban, az ismeri ennek a módszernek az élettani hatásait. Emellett a színszűrők miatt a film színei sem tökéletesek.
A másik elég olcsó módszer a polarizált fény alkalmazása. Anélkül, hogy belemennék a fény fizikájába, elég annyit tudni róla, hogy az egy irányba polarizált fény csak ilyen fényt áteresztő üvegen tud áthaladni, más irányba polarizált üvegen nem. A szemüveg két lencséje másképp polarizált, így lehetővé válik a két kép más-más szemmel való nézése. Ez nem okoz szédülést, és kiválóak a színei. Hátránya viszont, hogy a TV nem tudja minőségromlás nélkül sugározni a képeket.
A harmadik az aktív záras szemüveg (fent). Ebben folyadékkristály van, amely feszültség hatására hol átlátszatlan, hol átlátszó. Összeköttetésben áll a TV-vel. A Tv felváltva vetíti a jobb, és bal szem számára a képeket, a szemüveg meg ugyanígy válik átlátszóvá, vagy sötétül el. Ennél a megoldásnál a legkisebb a szemek terhelése.
A negyedik módszernél nem is kell szemüveg. Ennek a neve: Autosztereoszkóp. Itt a TV speciális felülete prizmákból, és lencsékből áll, és a két képet a két szemünk irányába vetíti. Ennek az a hátránya, hogy, ha nem megfelelő helyről nézzük a képet, rossz a minőség, és ez is szédülést okoz.
Nagyon valószínű, hogy nem lesz robbanásszerű a 3D TV-k elterjedése. Ehhez ugyanis 3D-s filmeket kell gyártani (ez még elég ritka), és a TV adásoknak is 3D-seknek kell lenniük (ez is lassú folyamat). Nagyon valószínű azonban, hogy a fejlődés nem áll meg, és néhány év, vagy évtized múlva már általánossá válik ez a technika.
Cikkeink
Vissza az archívumba