Scanner-ek

Ahogy a billentyűzetek történetét a régi irodáknál kellett kezdeni, úgy a szkennerek története is itt kezdődik. Édesapám irodában dolgozott, és pontosan emlékszem, hogy egy irat másolása csak újbóli legépelésével volt lehetséges, aztán lebélyegezték, és ráírták: „A másolat hiteles.”.

Ahogy egyre többen tapasztalták a számítógépbe bevitt adatokkal való munka kényelmét, egyre nagyobb igény keletkezett arra, hogy minden információt digitalizáljunk. A gépben tárolt adatok ugyanis bármikor papírra nyomtathatók, a Földön bárhova pillanatok alatt eljuttathatók, nem sérülnek, nem kopnak, gyorsan visszakereshető belőlük a kívánt adat és a másolat, ami régen fáradságos munkával készült, ma néhány kattintás. Már csak azt kellett megoldani, hogy a papíron tárolt információ bevitelét hogyan lehet gépesíteni. Ezt a problémát oldották meg a szkennerek, magyarul lapolvasók.

A szkennerek

A szkennerek története az1960-as években kezdődött. Térképek digitalizálására fejlesztették ki őket, ezért nagyok voltak (az 1m-nél nagyobb térképek is kezelhetőek voltak), és már az első változatok is nagyon precíz képet adtak. Sokáig a térképet egy dobról tekerték le, és a szenzor a dob előtt mozgott, úgy olvasott. A síkágyas szkennerek csak a 80-as években jelentek meg, de az érzékelő még ebben is pontokat olvasott, és külön mechanika vitte soronként jobbra-balra. A 90-es évekre kifejlesztették a sorszenzort, és ekkorra tömeges igény jelentkezett a szkennerek iránt főleg az Internet elterjedése miatt. A lapszkennerek még drágák voltak, de kézi szkennert már elérhető áron lehetett venni. A fejlődés ettől kezdve főleg az árak drasztikus csökkenését hozta, ezzel párhuzamosan a szkennerek szinte a háztartások részeivé váltak.Mit is csinál a szkenner? Nagyon egyszerű: A papíron (filmen, dián) lévő információt pontról-pontra leolvassa, és ebből egy képet készít. Itt kell megemlíteni, hogy éppen emiatt a szövegeket is képként viszi a gépbe, tehát nem lehet pl.: belejavítani, vagy rákeresni egy szóra. Természetesen minden szkennerhez adnak egy karakter felismerő programot (OCR), amelyet lefuttatva a szöveg egyszerű Word-dokumentummá alakul. A szkennerek legfontosabb adata a felbontás és a gyorsaság. Az előbbit dpi-ben (Dot Per Inch) mérik, az utóbbit lap/perc-ben. Gondolom, a gyorsaságot nem kell tovább magyarázni. A felbontás annyit jelent, hogy egy inch-en (kb.: 2,5 cm) ennyi képpontot tud megkülönböztetni a gép. Hogy még bonyolultabb legyen, van optikai, és szoftveresen javított felbontás. Az optikai az érzékelők által ténylegesen megkülönböztethető pontokat jelenti, de léteznek programok, amelyek ezen tovább tudnak javítani, ez a szoftveres.

A lapolvasók működése a felhasználói igények sokféleségét követve többféle lett.

Roll szkenner: A beolvasandó papír, fólia, film mozog az érzékelő előtt.

Kézi szkenner: Az érzékelőt kézben fogva lassan végig kell húzni a papír előtt. Erről csak rossz tapasztalataim voltak. Olcsósága miatt először ilyet vettem (na, talán az ára az egyetlen pozitívuma), de sok baj volt vele. Ha túl gyorsan húztam, az volt a baj. Ha két húzás között hely volt a papíron, az nem látszott. A felbontása pedig kb.: 400 dpi, ami elég kevés.

Síkágyas szkenner: A beolvasandó lapot egy üveglapra kell helyezni, és ez előtt mozog az érzékelő. Otthonra ideális. Nem túl gyors, de nagyon szépen dolgozik. Optikai felbontása általában eléri a 2200x4800 dpi-t, és minimum 16 millió színt érzékel.Diaszkenner: Csak dia és fotónegatív beolvasására használható. Ha egy ezzel a rendszerrel működő számítógéphez még egy színes fotónyomtatót is csatlakoztatunk, akkor olcsón készíthetünk színes nagyításokat diáról vagy a negatívról. Az optikai felbontása 1800x1800 dpi (4,2 millió pixel), de szoftveresen akár 19200x19200 dpi-vel is elboldogul. Így egy-egy diáról vagy filmről igen jó minőségben készíthetünk digitális másolatot. Beolvasási sebessége 10-35 másodperc. Negatív beolvasásakor használni kell a szkennerhez kapott diafeltétet, amin van egy sötétebb ablak a dia helyén kívül. A szkenner ezen a sötétebb ablakon állítja be a színeket, ezért ha nem használjuk a feltétet (csak rányomjuk a negatívot), akkor rosszabb minőségű színeket kapunk.Dokumentum szkenner: Ez a nagyágyú. Fejlesztésének a célja a gyorsaság volt. A mai szkennerek elérik a 200 lap / perc sebességet is! Ezeknél általában a lap mozog, sőt saját magának adagolja a papírt, és, mint a fénymásoló, dobja ki a másik oldalon.Könyv szkennerek: Újabb igény – újabb megoldás. Az igény az volt, hogy könyveket (igazából egész könyvtárakat) kellene digitalizálni, de úgy, hogy a könyv ne sérüljön! Egy több száz éves könyvet nem lehet laponként erősen széthajtani, és rányomni az üveglapra, mert szétesik! A mérnökök természetesen ezt is megoldották. Általában 45 vagy 60 fokban kell lefektetni a könyvet, a gép automatikusan lapoz és szkennel. Egyetlen óra alatt egy 2500 oldalas könyvet is beolvas!

Mint mindig, most is szeretnék egy kis csemegével szolgálni a végére. A konkrét típust nem írom, ez nem reklám, csak azt, hogy mit tud:

Felismeri a papír alakját, méretét (csak akkora lesz a képfájl mérete, amekkora feltétlenül szükséges), az írás irányát (a fektetett lapból is állóképet készít), hogy fekete-fehér vagy színes. A3-as papírt is elfogad félbehajtva, kétoldalasan beolvassa, majd a képet összeilleszti. Alapból pdf dokumentumot készít, de lehet Word, Excel, vagy PowerPoint fájlt is kérni tőle.

Nem tudok olyat kitalálni, amit ne tudna. Még egyszer, ez nem reklám. Csak elámulok a mérnöki és programozói tudás fejlettségén!

Tekintse meg scanner-einket webáruházunban!