Közösségi hálózatok II
Közzétéve: 2011.04.19.
Az óriások
Ahogy előző cikkem végén ígértem, a nagyobb közösségi hálózatokról külön cikkben írok.
A 70-es évektől létező hálózatok közül egy sem volt akkora hatással a világra, és tulajdonosai pénztárcájára, mint a Facebook. Jellemző, hogy az alapítókról megjelent könyv is (Véletlenül milliárdos), és film is (A közösségi háló), és Amerikát ismerve, még sokan remélnek bevételeket a sztoriból. Persze, Hollywood sohasem engedi, hogy az igazság egy jó sztori útjába álljon, így sem a film, sem a könyv nem hiteles a cég alapítója szerint. Én megpróbáltam a hiteles információkat összegyűjteni.
A Facebook: „Nyitottabbá akarom tenni a világot!”
Mark Elliot Zuckerberg 1984. május 14-én született. Középiskolában kezdett el programozgatni, főleg a játékok és a kommunikációs szoftverek érdekelték. Kezdeti szoftverei között volt egy alkalmazás, amely apja cégének kommunikációját segítette, de a Risk című játékból is készített egy saját átiratot, majd elkészítette a Synapse nevű zenelejátszót. Itt a középiskolában már volt egy Facebook szoftver, amelyre minden diák és tanár feltöltött egy fotót és néhány adatot.
2003. október 28-án, a Harvard hallgatójaként Mark megírta a „Facemash” nevű szoftver alapjait, ami egyfajta „Hot or Not” (Szexis vagy nem?) alkalmazás volt.
Az alapötlet Mark elmondása szerint így született: „ [...] Nagyon le voltam hangolva egy lány miatt, ezért valamivel el kellett terelnem a gondolataimat. A Kirkland Facebook volt nyitva a gépemen, és csodálkozva láttam, hogy néhány hallgatóról borzasztóan ronda fotó van feltéve arra gondoltam, hogy mivel néhány kép olyan előnytelen, [...] poén lenne, melléjük tenni egy állatos portrét, és a látogatók szavazhatnának, hogy melyik vonzóbb…”.
Az állatos ötletet végül Mark elvetette, mert nagyon durva lett volna, ellenben feltörte a Harvard nyilvántartó szerverét, és az egyetem kilenc közösségi házából szerzett fotókat a tagokról. A képeket aztán feltette a Facemash-ra, ahol társította őket, így két arcképet lehetett összehasonlítani, illetve eldönteni, hogy melyik a vonzóbb, esetleg csúnyább.
Első online órájában a Facemash 450 látogatót regisztrált, 22 200 oldalletöltéssel. Mark ekkor jött rá, hogy az embereket saját magukon kívül csak egy dolog érdekli még jobban: mit gondolnak róluk az ismerőseik. Ez volt az a plussz, ami később a Facebookot a többi közösségi oldal fölé emelte.
A Facemash-t néhány nap múlva a Harvard vezetése megszüntette, de az ötlet már megvolt, csak komolyabb formában kellett megvalósítani. 2004. február 4-én Mark és barátai, Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes, elkészítették az új szoftvert, és TheFacebook néven tették elérhetővé. Megvolt benne a képfeltöltés, az adatok közzététele, és benne volt a legnépszerűbb szolgáltatás is: az adatlapok alatt kommenteket hagyhattak az ismerősök, barátok, (rosszakarók).
Az első 300 látogatót reklám levéllel szerezték. Az első hónap végén a Harvard fele regisztrált, és az első év végén már a Stanford és a Yale is beszállt, és elindult a középiskolai verzió is.
Bírósági jegyzőkönyvek szerint mielőtt Zuckerberg kitalálta volna azt a weboldalt, amelyből később a Facebook kialakult, három harvardi diák kereste őt meg azzal az ajánlattal, hogy tervezzen meg az ő ötletük alapján egy elit harvardi közösségi hálót. Mark először igent mondott, de amikor továbbfejlesztette az ötletet, saját weboldalán kezdett el éjjel-nappal dolgozni. Igazából félrevezette a három másik diákot, amikor néhány hétig halogatta a Harvard Connection című hálózat beindítását, és csak amikor elindította a saját oldalát, mondott nekik végleg nemet.
A három megbízó, a Winklevoss testvérek és Divya Narendra később beperelte Zuckerberget, és bár Zuckerberg a mai napig azt állítja, hogy a Facebook saját ötletén alapult, a felperesekkel megegyezett és 65 millió dollárt fizetett nekik azért, hogy ne kerüljön bíróság elé az ügy.
2004-nél tartunk, amikor Marknak a továbbfejlesztésről kellett volna határoznia. Sokak szerint ekkor szerencséje volt, hogy Sean Parker (aki mellesleg a Napster társalapítója is volt, jobbra), látván a TheFacebook népszerűségét, kézbe vette a dolgokat. Nem lehet tudni, hogy alakult volna Mark és barátai sorsa különben, de Sean határozott irányításával óriási fejlődés kezdődött. Céget alapított, amit Palo Altóba költöztetett, megvette a Facebook.com domain nevet, és nyitott, először a nagyobb cégek felé, 2006-tól pedig minden 13 év feletti felhasználó felé. Az ő kapcsolatai kellettek ahhoz is, hogy néhány befektető fantáziát lásson a cégben: 2004-ben a Paypal alapítója, Peter Thiel félmillió dollárt adott, majd egy évvel később, az Accel Partners 13 millió dollárt, pár hónapra rá pedig a Greylock invesztált 27,5 millió dollárt a Facebookba.
Bár a vállalat 2009-ig csak veszteséget termelt, szinte folyamatosan alku tárgya volt. 2006-ban Mark egy 750 millió dolláros ajánlatot utasított el, majd később a Yahoo akarta felvásárolni a céget egymilliárd dollár értékben. 2007-ben a Microsoft már csak a Facebook öt százalékát akarta megvenni 700 millió dollárért, amire persze rögtön ugrott a nagy rivális Google is. Végül 2007 októberében a Microsoftnak sikerült egy szeletet hasítania a tortából: 1,6 %-ot vettek meg 240 millió dollárért, és ezzel jogot szereztek arra, hogy nemzetközi reklámokat helyezzenek el a Facebook oldalain. Közben a befektetők kedve sem hagyott alább. Li-Ka Shing kínai milliárdos (a világ tizedik leggazdagabb embere) 2007 októberében hatvan millió dollárt invesztált a hálózatba – a Facebook piaci értékét ekkor már valahol négy- és hatmilliárd dollár körül jegyezték. Maradjunk ennél az adatnál, és kísérjük figyelemmel a változásait: Tehát 2007: hatmilliárd, 2010: tizenöt milliárd, és 2011.01.03, azaz jelenleg: ötven milliárd dollár. Ezzel párhuzamosan Mark vagyona is jelentősen gyarapodott: a tavalyi 6,9 milliárd dollárnak éppen a duplája. Nem tudom, van-e a világon ennél jobb befektetés.
A növekedésnek persze a jó üzleti stratégián kívül hajtóereje az állandó fejlesztés is. Átlag három havonta változik valami az oldalon, amitől jobb, gyorsabb, egyszerűbb, barátságosabb lesz.
Na, ne csak a pénzről beszéljünk! A Facebook növekedését jelzi, hogy a Google-t is megelőzve 2010-ben a leglátogatottabb weboldallá vált az Egyesült Államokban. Itthon, Magyarországon is népszerű, az iWiW-et már lehagyta, és úgy néz ki, hogy a YouTube-ot, és a Google-t is lekörözi hónapokon belül.
A Facebookon naponta több mint száz „mini alkalmazás” jelenik meg, több mint tizennégymillió fotót töltenek fel magukról a felhasználók, megközelítőleg százezer új felhasználó regisztrál. Egy átlagos Facebook felhasználónak 130 barátja van bejelölve. Az oldal több mint száz nyelven elérhető, és a közösség maga állítja elő a fordításokat: a török verziót például 25 ezer önkéntes készítette alig három nap alatt. Irán és Szíria nemzetbiztonsági okokból nem engedi állampolgárainak a regisztrációt, Kínában pedig a cenzúra miatt nem elérhető.
A Facebook a mai napig „csak” ötszáz alkalmazottal üzemel, alapja PHP/MySQL – ezzel a világ második leglátogatottabb PHP alapú oldala. Szervereik Oregonban találhatók egy kilencezer négyzetméteres szerverfarmon (fent). A mára 26 éves fiatalember, aki egyébként ugyanúgy öltözik, mint egyetemista korában (szürke póló, farmer, tornacipő), egy birodalom vezetője. Barátnőjével egyszerű kis lakásban él, és amikor összeköltöztek, szétosztogatták azokat a konyhai eszközöket, amelyekből két darabjuk lett. Nincsenek hóbortjai. Mindennap munkába jár, és naponta több órát dolgozik saját programozóival új facebookos ötleteken. Megtanulta, hogy olyan embereket kell alkalmaznia cégében, akik jobb kommunikátorok, mint saját maga. A jelek szerint még mindig szereti, amit csinál - a Facebook még mindig a legfontosabb dolog az életében, de megértette a pozitív PR szerepét is: a róla negatív képet sugalló Közösségi háló című film premierjével egy időben százmillió dollárt ajándékozott egy New Jersey-i iskolai körzetnek.
A YouTube: „Broadcast yourself!”:
2005 februárjában három fiatalember, Steve Chen, Chad Hurley (balra) és Jawed Karim, a PayPal egykori alkalmazottai gondoltak egyet, s létrehoztak egy közösségi oldalt. Állításuk szerint azzal a céllal, hogy ismerőseik és barátaik feltölthessék és megoszthassák egymással saját készítésű videóikat. Klasszikus garázscégként működtek a kaliforniai San Mateóban, az első feltöltött videókon Chen macskája volt látható.
Nos, ez a YouTube nevű ingyenes videó letöltő (más néven videó megosztó) oldal, amelynek létrejöttét a Google egyik befektetője, a Sequoia Capital 11,5 millió dollárral támogatta, s amely egy év leforgása alatt olyan látogatottságot produkált, amely magasan lepipálta a MyScape-et, a Yahoo, az MSN és a Google hasonló oldalait. A hatalmas sikert látva – amely abban is megnyilvánult, hogy a Time magazin 2006-ban az év találmányának nyilvánította a YouTube-ot – a Google cselekedett, és 2006 októberében 16,5 milliárd dollárért megvásárolta a gazdák által féltve őrzött, eredetileg nem eladható weboldalt.
Hogy mi a hallatlan siker titka? A Time szerint az, hogy három forradalom találkozott a YouTube születésekor:
- az olcsó kamerák, a videó felvételre alkalmas mobiltelefonok
- a könnyen kezelhető videó szerkesztő szoftverek
- az internet adta új lehetőségek (Web 2.0).
Ehhez járult a médiával szembeni türelmetlenség: „Vége van a felülről lefelé szerveződő kultúrának, amelyben beszélő fejek kanállal töltik a passzív nézőkbe a világ történéseit leíró elméleteket. Az emberek cenzúrázatlan videókat akarnak Irakból, Libanonból és Darfurból, és nem az odaküldött újságíróktól, hanem a katonáktól, akik ott harcolnak, az emberektől, akik ott élnek és ott halnak meg” – olvasható a Time indoklásában.
A YouTube-ra egyszerű regisztráció után bárki felteheti saját készítésű videóját, különböző tévécsatornák felvett programjait, videó klipeket, interjúkat. Persze tisztázatlanok a szerzői jogi feltételek, a Google mégis nyugodt, a Viacom Media által nehezményezett 100 ezer videoklipet – ami miatt a Viacom 1 millió dollárra perelte a videó megosztó oldalt – a vita megoldásaként eltávolította a site-ról.
Megjelentek a reklámok, aminek a régi felhasználók nem nagyon örültek, de a Google vezetésnek hála, a YouTube fejlődik, megújul. Friss hír például, hogy áttérnek az IPv4 protokollról az IPv6-ra, ami a felhasználók számára semmi változást nem jelent, de jelzi, hogy a Google úttörő szerepet tölt be a fejlődésben. A YouTube jelenleg végzi az átállást a HTML5 webes szabványra. Kísérleti jelleggel elindították a videó megosztó szolgáltatás HTML5-ös változatát is. Az új szabvány tartalmaz egy video tag-et, így szükségtelenné válnak a video lejátszó programok.
Twitter: „Meg szeretnénk köszönni 140 vagy kevesebb karakterben. És meg is tettük!”
Ez egy ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak (formázatlan szövegként, maximum 140 karakter hosszúságban) SMS-ben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon, egyéb, a Twitter API-t használó programokon, vagy webes szolgáltatásokon keresztül. A Twitter rendszerét 2006 októberében a San Franciscói Obvious Corp. létesítette. A Twitter csapata nyerte meg a 2007-es South by Southwest Web díját, blog kategóriában. A díj átvételekor mondták a fent idézett szöveget.
A Twitter népszerűségét annak is betudhatjuk, hogy a fejlesztők idejében megnyitották a Twitter API-ját (ez azt jelenti, hogy bárki feltehet saját programokat is). Így rengeteg új fejlesztés jelent meg a felhasználók igényeinek megfelelően. Ilyen például a magyar felhasználókra, illetve magyarul írókra szűrő Turulcsirip vagy a magyar trendeket is megjelenítő Yamm.
iWiW: international who is who = nemzetközi ki kicsoda
Bár világszinten nem meghatározó, nekünk, magyaroknak fontos közösségi oldal az iWiW, ezért fontosnak tartom, hogy róla is írjak.
Az iWiW.hu őse, a WiW.hu az egyik legelső volt a közösségtérképező honlapok között a külföldi Ryze, a Friendster és az Everyonesconnected.com mellett. Várady Zsolt webfejlesztő 2002 márciusában készítette el a tesztváltozatot, és még az év április 14-én megkezdte a lap a működését (Várady Zsolt „e-Magyarország díjat” kapott a WiW, a legnagyobb magyar nyelvű közösségi weboldal fejlesztéséért). Szeretném kiemelni, hogy 2002-ben a fenti „nagyok” még tervben sem voltak!! A képen Várady Zsolt, és Szabó Márton kommunikációs igazgató.
2005. október 26-án a tulajdonos teljesen lecserélte a rendszert, olyannyira, hogy még a szolgáltatói szerződést is teljesen meg kellett változtatni. A fő okot valószínűleg már az olvasó is tudja: Reklámokat kellett elhelyezni az oldalon.
Az új rendszer mindjárt nagy mennyiségű reklámmal indult, majd újabb, kreatív reklámmegoldásokat is kipróbáltak (például reklám menüpontokat, vagy a rendszerbe beépített reklámszolgáltatásokat, mint például a keresési eredményekbe épített reklámtalálatokat).
Sok új funkciót építettek be, többek közt az alábbiakat:
- többnyelvűség (15 idegen nyelv)
- az ismerősök csoportosításának lehetősége
- apróhirdetési rendszer
- képfeltöltési lehetőség
- bővített adatlap és kapcsolati háló-megjelenítő (térkép), az adatok nyilvánosságának szabályozásával
- bármely tag ismerőseinek listázása
- városokba rendezés
- rendszerüzenetek és külső e-mailes értesítés
- üzenőfal és belső üzenetküldési rendszer
- nyílt fórum, lehetőség topik indítására
2007-ben non-profit szervezeteknek és üzleti vállalkozásoknak külön iWiW-es felületet nyitottak közösségek néven. Az üzleti közösségeknek egyszeri regisztrációs díjat, valamint ismerősönként 30 Ft-ot kellett fizetniük.
2008-ban az iWiW Kft. - a vállalatcsoporton belüli átalakítási folyamatok eredményeként - beolvadt az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.-be 2009 -ben új megjelenést kapott a portál, bevezették az Üzenőfalat felváltó Hírfolyamot, majd egy-két hónap múlva kiegészítették a megjegyzéshez írt hozzászólás és "tetszik nem tetszik" funkciókkal.
2010-ben megjelent az iWiW mobiltelefonra készült alkalmazása iPhone-ra és Androidra, valamint teljesen megújult a felhasználói felület. Sajnos, ebben az évben előzte meg itthon a Facebook.
Ezzel a közösségi hálózatok bemutatása véget ért. Amit talán észre lehet venni a sok hálózat történetében, hogy maga a hálózat a kor terméke, létrejötte következménye a 21. század fejlődésének. A kiemelkedően teljesítő Facebook és YouTube viszont hozzá tudott tenni valami egyénit ezekhez, ami a többiekből hiányzik. Ez lehetett a siker kulcsa.