Hogyan működik a nyomtató?

Közzétéve: 2008.10.16.

Érdekességek
25 éves a CD lemezA 3D filmA 3D TVA billentyűzet fejlődése, történeteA böngészők fejlődéseA DOS rövid történeteA GPS rendszerA GSM rendszer működéseA Holdraszállás informatikai háttereA Linux történeteA műholdak szerepe az infomatikábanA rádióA smiley születéseA szuper, és a nagy számítógépekA táblagépek történeteA TV-k új generációiA videózás történeteA világ első számítógépeiA vonalkód és az RFIDA Windows rövid történeteAz adattárolás fejlődéseAz adattovábbítás módszereiAz első digitális fényképezőgépAz első számítógépes játékAz érintőképernyő (Touch screen) működéseAz Internet történeteFilekezelők, CommanderekHogyan működik a monitor?Hogyan működik a nyomtató?Hogyan működik a projektor?Informatika a légiközlekedésbenInformatika a zenébenIntelligens épületekIP ma és holnapKorai számítógépes játékokKözösségi hálózatokKözösségi hálózatok IIMagyarország Internetes InfrastruktúrájaMerevlemez históriaMilyen nyelven ért a számítógép? - A programozási nyelvek történeteMobiltelefon generációkScanner-ek Varázsszavak: processzor, órajel…Zenei fájlformátumok
KI-KICSODA az informatikában
Legendás IT cégek
Protokoll mindenkinek
Hogyan működik a nyomtató?

Mátrix (tűs), tintasugaras, lézer – a nyomtatók működése

Az ember történetével azonos korú a festés és rajzolás, a gondolatok képi megjelenítése barlangrajzokban, kőtáblán, állatbőrön, papiruszon, papíron. Szépen rajzol és ír az ember, de lassú, és nem tud precízen másolni. A megoldás a könyvnyomtatás kidolgozása volt, így papírra került az információ. Ez így van ma is tart, de a szövegek és rajzok készítése, megjelenítése a számítástechnika segítségével történik. Maga a kor talán soha nem ér véget, legalábbis úgy tűnik, hogy a bizonyító erejű dolgokat az emberek ma is papíron szeretik látni, de egyre nagyobb az elektronikusan tárolt, és továbbított információ hányada. A mai megjelenítők pedig a nyomtatók.

Talán a nyomtatók működési elve előtt nem árt néhány szót ejteni az írógépekről is. Valamikor minden iroda legfőbb tartozéka volt. A befűzött papírt egy henger továbbította, a betűk fémből készültek, és nagy erővel csaptak a papírra egy festékszalagon keresztül. A nagy erő miatt indigóval egyszerre több példányt is lehetett készíteni, de ha egyszer valaki mellé ütött, …hát, akkor kezdhette elölről, mert javítófestékkel javítani csak a legfelső példányt lehetett.

Az első mátrix nyomtatót 1968-ban mutatták be. Működési elve egyszerű. A betűt festékszalagon keresztül a papírra üti, éppen úgy, ahogy az írógép, de egy fontos különbséggel: nincs minden betű előre elkészítve, hanem a fejből tűk ugranak ki, és ezek alakítják ki a betűket.

Minél több tűvel dolgozik a printer, annál szebb és bonyolultabb alakzatok rajzolhatók ki vele. Ez is képes indigóval dolgozni, de itt a melléütés kizárt, hiszen a szöveget a monitor előtt szerkesztjük, és csak akkor küldjük a nyomtatóra, ha már készen van. (Megjegyzem, a Windows és az Office megjelenése előtt a nyomtató szinte soha nem úgy adta vissza a dokumentumot, ahogy az a monitoron látszott. A legidegtépőbb és a legpapírpazarlóbb művelet mindig a nyomtatás volt).

Nézzük a jellemzőit:

  • A betűk apró, de jól látható pontokból állnak, ezért nem túl jó a nyomtatás minősége.

  • Nagyon zajos.

  • Egyszerre több példányt lehet nyomtatni.

  • Egy oldal költsége minimális.

  • Lehet leporellót használni.

Minőségi mutatók:

  • A sebesség, amelyet a másodpercenként kinyomtatott karakterek száma jelez (CPS). Ajánlott legalább 200-300 CPS.

  • Milyen papírral használható: csak leporelló, vagy A4 is?

  • A fejben elhelyezett tűk száma - ez általában 9-24 között van.

A fentiek láttán most azt várják, hogy ezt a fajta nyomtatót senkinek sem ajánlom majd. Tévednek. A számlák és bizonylatok nyomtatására ideális. Ott nem számít a külalak, a sebesség elfogadható, rögtön készíthető másodpéldány, és fajlagosan a legolcsóbb, ami egy nagy forgalmú üzletben nem utolsó szempont.

1984-ben a HP bemutatta a legendás Think Jet-et. Ez volt a legelső tintasugarasnyomtató. Ez a nyomtató fajta a legnépszerűbb manapság, pedig, mint majd látni fogják, nem biztos, hogy jó vásárt csinál, aki megveszi.

Működési elve egyszerű: A fejből nagyon vékony csövekből spriccel ki a tinta. A mai printerek szinte mind színesek, és 4 tintát használnak. A 3 alapszín, amiből mindent kikevernek itt a cián, a bíbor és a sárga. Ebből ki lehetne keverni a feketét is, de takarékossági okokból a feketéhez külön fekete tintát alkalmaznak. Aki már olvasott tőlem valamit, az megszokta, hogy kitérek az elmélet és a gyakorlat közötti különbségekre. Gondolkodjanak el azon, hogy milyennek kell lennie annak a tintának, amelyik olyan finom, hogy átfér a századmilliméteres csövön, de hosszabb ideig állva sem sűrűsödik be, néhány hét alatt sem szárad be a fejbe a tinta, de a papírra kerülve olyan gyorsan megszárad, hogy nem kenődik el. Ehhez a mechanikai-, az elektro- és a vegyészmérnöki tudományok összefogása kellett.

Tekintsük át a jellemző tulajdonságokat:

  • A kinyomtatott szöveg és kép nagyon jó minőségű (speciális papíron fotó minőségű is lehet)

  • Nagyon halk

  • Egyszerre csak egy példányt lehet vele nyomtatni.

  • Egy oldal költsége ennél a típusnál a legmagasabb.

  • Általában nem leporellót, hanem sima lapot használ.

Minőségi mutatók:

  • Sebesség, amit oldal/percben szoktak megadni, de ez csak átlagos érték, mert a teleírt lapot, vagy egész oldalas képet sokkal lassabban nyomtatja, mint egy néhány soros szöveget.

  • Felbontás, amit az egy inch (2,54 cm)-re elhelyezett képpontok számával adnak meg (pl.:300x300 DPI)

  • Színes-e, és, ha igen, 3 vagy 4 tintás?

  • A festékpatron élettartama. Ez is csak átlagos érték, hiszen a teli lapnál jobban fogy a tinta, mint a majdnem üresnél.

Kiknek ajánlom? Olyan embereknek otthonra (semmiképp sem cégnek), akik hetente-kéthetente nyomtatnak egy-egy oldalt. Aki nagyon keveset nyomtat, annak félő, hogy beszárad a tinta, aki meg sokat nyomtat, annak meg jobb a lézer. A költségekhez a saját tapasztalatomat írom le. Egy HP 656C nyomtatót vettünk kb. 5 éve. Az ára kb 15000 Ft volt. Csak az volt kijózanító, amikor tintapatront akartunk bele venni. A fekete 5000 Ft, a színes 10000 Ft körüli áron kapható, és ez kb. 300-400 lap nyomtatására elegendő. A tinta majdnem olyan drága, mint az új printer! Persze azt is le kell írnom, hogy azóta is nagyon jól és megbízhatóan működik, és létezik a kereskedelemben utángyártott tinta, aminek az ára fele az eredetiének. Lehet még olcsóbban utántöltetni, vagy utántöltő készletet venni, de ezek általában nagyon silány minőségű tintát tartalmaznak, és hibás lesz a nyomtatás.

A lézertechnika alkalmazásának gondolata a nyomtatásban az 1970-es évekből származik, sőt a magyar kutatások is már 1973-ban elindultak. A nagyközönség számára is elérhető lézernyomtatók a 90-es évek elején jelentek meg.

Nézzük a működési elvet. Egy szelén hengert kb.1000V feszültségre töltenek fel. Ahol erre lézersugárral rávilágítanak, ott elveszti a töltését. Ez a henger továbbfordul a toner felé, ahonnan (fekete-fehér nyomtatót feltételezve) a töltött részek magukhoz vonzzák a festéket. (Pontosan úgy, ahogy a megdörzsölt műanyag vonalzó magához vonzza a papírdarabot). A henger még tovább fordul, és a festéket rákeni a papírra. A papír ezután forró hengerek között halad el, ahol a festék ráég, a szelén hengert pedig megtisztítják és újra feltöltik, hogy kezdődhessen minden elölről. A technika megköveteli, hogy a nyomtatási információt előzőleg bitképpé alakítsuk, hiszen a lézer pontról pontra változtatja a henger töltését. Egy A4-es oldal így kb.: 1MB helyet, és elég sok számítási feladatot igényel. Ez az oka annak, hogy a jobb lézernyomtatók saját processzorral, és memóriával rendelkeznek. Ha olyat veszünk, aminek nincs processzora, vagy kicsi a memóriája, a saját számítógépünk kapacitását foglaljuk le nyomtatáskor, magyarul ilyenkor a gépünk lelassul.

Jellemzők:

  • A nyomtatási kép nagyon szép, szinte nyomdai minőségű.

  • Nagyon halk.

  • Egyszerre csak egy példányt nyomtat.

  • Ma már elérhető áron színes nyomtatásra is képes nyomtatót is beszerezhetünk.

  • Egy oldal nyomtatási költsége jóval a tintasugaras nyomtató alatt van.

  • Csak sima lapra nyomtat (leporellóra nem).

Minőségi mutatók:

  • Sebesség: a percenként kinyomtatható lapok számával adják meg, és ez fix, a nyomtatott információtól függetlenül. Egy tipikus érték: 16 lap / perc.

  • Felbontás: 600x600 DPI már elfogadható.

  • Papír méretek (A4, A3).

Kiknek ajánlom? A nagyfelhasználóknak. Ha nem ragaszkodunk a színes nyomtatáshoz, 50000 Ft körül beszerezhető egy printer. A toner (festékkazetta) 10000 Ft körül kapható, de ezzel 12000 oldal nyomtatható ki! Össze kell hasonlítani a tintasugarassal! Cégeknek, irodáknak mindenképpen ezt ajánlom. Sőt, ha több iroda működik együtt, akkor érdemes egy nagykapacitású, gyors (persze elég drága) nyomtatót venni, és hálózatba kötve használni. Olcsóbb és jobb megoldás, mint minden irodának külön venni egy-egy printert.

Végül meg kell említeni a terjedő multifunkcionális gépeket is. Általában a nyomtatót, a szkennert és a fénymásolót építik egybe (esetleg a faxot). Amikor először hallottam erről, egy régi előítélet jutott eszembe: „ami túl sokat tud, az semmit nem tud jól”. Egy fénymásoló szalonnak nem ajánlanám, azok vegyenek egy profi fénymásolót. Minden a kihasználtság függvénye. Aki ezt is, azt is csak keveset használja, annak jó, és sokkal kevesebbe kerül, mintha minden készüléket megvenne.

Tekintse meg webáruházunkban fekete-fehér lézer nyomtatóinkat, mátrix nyomtatóinkat, hordozható nyomtatóinkat, multifunkciós készülékeinket és toner választékunkat!

Vissza a listára