Amikor a 70-es évek elején kidolgozták az IP-t (Internet Protokollt), az egyszerűségre és a robosztusságra törekedtek. A célt elérték, ma, 40 év elmúltával is megcímezhető vele az összes számítógép (esetleg hálózati nyomtató). Az, hogy ideje áttérni a még nagyobb IPv6-ra, egy olyan változásnak köszönhető, ami akkor még nem volt sejthető: ma szinte minden eszközünk (a telefon, a hűtő, a kenyérpirító) külön címet igényel.

Egy alapfokú számítástechnikai tanfolyamon is tanítják, hogy az interneten lévő gépek egyedi IP-címmel rendelkeznek: ez négy darab 0 és 255 közötti szám, ponttal elválasztva. Pontosabban ez az IPv4. Itt a négyes nem a négy darab számot jelöli, hanem, hogy ez a 4-es verzió.

Már a 90-es évek elején látható volt, hogy ez nem lesz mindig elég. Megpróbálok minél kevesebb matematikát vinni a cikkbe, de most egy kicsit számolnunk kell. Az IP-cím négy száma csak ’emberi fogyasztásra’ készült. A gépek egy 32 jegyű, 0-ból, és 1-ből álló számsorral dolgoznak. Ilyen számokból 232, vagyis 4.294.967.296 darab létezik. Ez annyira soknak tűnt az elején, hogy az egyes cégek sokkal nagyobb címtartományokat kaphattak, mint ahány gépük ténylegesen volt, vagyis a számok gyorsabban fogytak, mint ahogy a gépek szaporodtak. Ezek a tartományok A, B és C típusúak voltak. Mostanában elhagyták ezt a fajta kiosztást, és sokkal takarékosabban bánnak a kiadott számokkal.

A takarékosságot segíti az a módszer is, hogy a belső hálózatot csak belül használatos IP-címekkel jelölik, kifelé az egész hálózat egyetlen címet foglal. Így természetesen a belső címek akárhány lokális hálózatban felhasználhatók. Ezen módszereknek köszönhető, hogy még működik a jó öreg IPv4. Aki kíváncsi, hány szabad szám van még, a következő oldalon megnézheti: http://twitter.com/IPv4Countdown - nem sok. Nagyon úgy néz ki, hogy most már semmilyen más út nincs: át kell térnünk az IPv6-ra, legkésőbb jövőre, 2011-ben.

Mi az IPv6?

Nos, először is a 6 megint csak a verziószám. Volt 5-ös is, de végül már a tervezés időszakában túlléptek rajta. A tervezés egyébként 1993 és 1995 között zajlott. Mik voltak a megoldandó feladatok?
1.    Nagyon sok IP-cím kell.
2.    Alapból titkosítva legyen a hálózat, ne kelljen külön szoftver.
3.    Az alhálózatok különüljenek el, a belső csomagok ne terheljék a külső eszközöket.
4.    Támogassa a mobilitást, amit az IPv4 nem támogatott.
Nézzük részleteiben, hogy milyen megoldás született.

A címek:

Az IP-címek 128 bitesek lettek. Praktikusan nem 32, hanem 128 db 0-t és 1-t tartalmazó számsorok. Ezekkel 3,4x1038 darab eszköz címezhető meg. Ez olyan sok, hogy akár minden homokszem kaphat egyet. Már az IPv4-ben is probléma volt, hogy egy 32 jegyű számot nem lehet megjegyezni. Ezért bontották négy részre, és írták át 10-es számrendszerbe. Sőt, ezért dolgozták ki a nevek rendszerét, ahol egy IP-címhez nevet rendeltek. Pl.: www.freemail.hu.

Az új rendszerben a 128 jegyű kettes számrendszerbeli számokat 8 részre osztják, és minden részt 16-os számrendszerbeli számmá alakítanak. A cikk terjedelme nem engedi, hogy belemenjek a számrendszerek rejtelmeibe, de erre nincs is szükség. A címek a következő formátumúak lesznek: 2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7334. Ahogy az látszik, a számok nem ponttal, hanem kettősponttal vannak elválasztva. Ha a számban csupa 0 szám szerepel, azt nem kell kiírni, helyette írhatunk dupla kettőspontot. A localhost címe például ::1 lesz, ami azt jelenti, hogy az összes szám 0, csak az utolsó számjegy 1.

Az egyszerű felhasználóknak ennél többet nem is kell tudniuk az új címekről. A névhasználat nem változik, úgyhogy kedvenc weblapjaik eléréséhez ugyanazokat az internetcímeket kell beírni a böngészőbe.

Adatcsomagok:

Amint tudják, az egész internet csomagkapcsolt hálózat. Az IPv4-ben a csomagokat vagy a forrás, vagy a router állítja elő. Az IPv6-ban csak a küldő gép készít csomagokat, tehermentesítve ezzel a hálózati eszközöket.

Ideiglenes címek:

Az IPv6-ban is lehet ideiglenes címeket használni, hasonlóan az eddigi megoldáshoz. (Egy szolgáltató arra az időre ad egy címet egy gépnek, amíg felcsatlakozik. Utána ugyanazt a címet más gépnek is adhatja.)

Mobilitás:

Ma egy gép csak akkor rendelkezik több IP-címmel, ha több hálókártya van benne. Az IPv6 rendszerben akár egy kártya is kaphat több IP-címet. Kaphat egy globálisat, amely az egész világon egyedi, és egy lokálisat, amelyet csak a helyi hálózatban használ. Ezzel a belső csomagok lokálisan mozognak, nem terhelve a külső eszközöket.

Egy IP-cím az új rendszerben is két részből áll: az eleje a hálózatot, a vége a gépet azonosítja. Az új rendszerben azonban egy eszközhöz több cím is tartozhat. Ha egy eszköz más hálózatba kerül, ott kap egy helyi címet, a régi hálózata pedig átirányítja a neki szóló csomagokat az új címre.

Titkosítás:

Míg az IPv4-ben a titkosítás opcionális az SSH, vagy SSL segítségével, az IPv6-ban az IP protokoll szintjén lehet titkosítani az "IPsec" szolgáltatással.

Áttérés az új rendszerre:

Egyszerű felhasználóként természetesen még ennyire sem kell majd belemerülnünk az IPv6 rejtelmeibe, hiszen az internetszolgáltatók és a DNS rendszere mindent megold helyettünk - a nevek mindenütt ugyanazok maradnak, mindössze a mögöttük rejlő számok változnak. Az igazi feladat a szolgáltatókra, a vállalatokra, és természetesen a címeket kiosztó régiós szervezetekre vár.

A Google üdítő színfoltnak számít ezen a téren, hiszen a keresőcég saját belső hálózatának túlnyomó részét már alkalmassá tette az IPv6 használatára, illetve konferenciákat tartottak, tartanak egyéb vállalatoknak az átállás megkönnyítése érdekében (a Facebook szintén jól áll ezen a téren). Létezik egy olyan félelem a további kivárással kapcsolatban, hogy a késlekedés az IP-címek feketepiacának kialakulását hozhatja magával, amelyen majd horribilis árakon cserélhetnek gazdát a szabadon felhasználható számok, ami persze jókora hatalmat juttat a címeket kezükben tartó szervezetek és személyek kezébe.

Lehet, hogy a gépem máris IPv6-ot használ?

Lehet. Aki kíváncsi erre, látogasson el a következő webhelyre: http://www.sixxs.net/tools/ipv6calc/

Nincs sok időnk

Látható a vezeték nélküli elérést támogató eszközök számának gyors felfutása - az In-Stat elemzése szerint 2014-ig megnégyszereződhet a Wi-Fi technológiára támaszkodó megoldások száma, és eléri majd az 1,9 milliárdot; az elkövetkező években pedig a mobil eszközök mellett egyre több televízió, autó, Blu-ray asztali lejátszó, e-olvasó, valamint egyéb készüléktípusok tucatjai csatlakozhatnak majd fel a világhálóra.

Az átállás késése az IP-címet igénylő eszközök (pl.: 4G-s mobilok) kereskedelmének lassulását, leállását eredményezheti. Az IPv6 bevezetése viszont egy új növekedési szakasz kezdete lehet. Nincs más választásunk.