A Netscape

Közzétéve: 2009.12.20.

Érdekességek
KI-KICSODA az informatikában
Legendás IT cégek
A Bell Telephone Laboratories történeteA Commodore legendájaA Creative Labs (Sound Blaster) történeteA Google történelemA Kingston történeteA NetscapeA SiemensA YahooAlcatelAz ACERAz AdobeAz AMD (Advanced Micro Devices) történeteAz EpsonAz IBM történeteAz INTELAz LGAz SAP érdekességeiCisco SystemsHTC a feltörekvő mobil gyártóKibataro Oki, és az OKI vállalatLenovoLexmarkMotorolaPhilipsSamsungSkypeSony - EricssonTulip ComputersWestern Digital
Protokoll mindenkinek
A Netscape

Ez a cikk a Netscape Navigator böngészőt készítő cégről fog szólni. Hasonlóan a Commodore 64-hez leginkább azért, mert valaha legendás volt, mára viszont teljesen eltűnt. Bár lesz néhány kitekintés, ez a cikk nem foglalja össze a böngészők fejlődését, az egy külön cikk témája lesz. 1991. A Windows operációs rendszer rohamosan terjedt. Internet már volt, de szöveg alapú információk terjedtek rajta, és leginkább a tudományos világ életét könnyítette meg. Tim Berners Lee (a képen)

ekkor alkotta meg a World Wide Web-et a CERN-ben azzal a céllal, hogy a sokféle kultúrából odasereglett kutatógárda minél könnyebben megértse egymást, és megtalálja a keresett információkat.

Ekkor már létezett a Gopher (a képen), amelyet a Minnesotai Egyetem munkatársai készítettek, és amelynek segítségével fájlokat lehetett letöltögetni az Internetről. Nagyon népszerű volt az egyetemek körében, valamint a nagyobb vállalatoknál, ahol a dokumentumok központosított tárolására és kezelésére használták.

1993 több szempontból is fordulópontot jelentett. Egyrészt a Gopher készítői bejelentették, hogy licence díjat fognak kérni a program után, ezért sok felhasználó alternatívát keresett, másrészt április 13-án a CERN szabadon hozzáférhetővé tette a World Wide Web forráskódját, így bárki felhasználhatta és módosíthatta a kódot anélkül, hogy fizetnie kellett volna érte.

Később, még ugyanebben az évben az NCSA (National Center for Supercomputing Applications) kiadott egy alkalmazást, amely egy web-böngésző és egy Gopher kliens ötvözete volt, Mosaic névvel. Fejlesztője Marc Andreessen később a Netscape egyik alapítója lett. Eredetileg csak Unix gépeken volt elérhető és csak forráskód szinten, de 1993. decemberében a Mosaic új verziója már Apple Macintosh és Microsoft Windows telepítőkkel jelent meg. A Mosaic és vele együtt a web népszerűsége meredeken emelkedni kezdett.

Érdekességként idekívánkozik, hogy Tim Berners-Lee a World Wide Web feltalálója, nem csak megdöbbent, hanem hevesen tiltakozott, amikor Marc Andreesen Mosaic-ja lehetővé tette, hogy az általa "komoly információk keresésére" megálmodott világhálón keresztül - gyakran frivol - képeket küldjenek és töltsenek le. Hát igen. Nagyon gyakori, hogy a feltaláló tejesen mást akar készíteni, mint ami végül lesz belőle.

Nézzük, hol volt ekkor a másik alapító, Jim Clark? Ő nem sokkal ezelőtt a Stanfordon tanított computer grafikát. A felette levő emeleten dolgoztak azok, akik megalapították a Sun Microsystems-t. Ugyanennek az épületnek az alagsorában dolgoztak azok, akik megalapították a Cisco-t. 1981-ben Clark is követte ezt a klasszikus Szilikon-völgybeli utat, otthagyta az egyetemet és legjobb diákjainak egy csoportjával megalakította a Silicon Graphics-ot.

Valószínűleg ő volt az első ember, aki a konkrét megvalósítás szintjéig vitte azon elképzeléseit, amelyek nagyon közel álltak a mai értelemben vett digitális televíziózáshoz. Az ő ötlete volt a tele-computer. Cége azon fáradozott, hogy megépítsen egy olyan, a mai beltéri egységekhez (set-top box) hasonlatos, a televíziókészüléken elhelyezhető berendezést, melynek segítségével a készülék akár számítógépként is funkcionálhat.

A Netscape Navigator

Teljesen pontosan kétféle Mosaic született, a Mosaic Netscape, és a Spyglass Mosaic. Az elsőből lett a Netscape, a másodikból az Internet Explorer. 1994-ben Marc Andreesen, Jim Clark és Jim Barksdale (a képen) megalapították a céget. Böngészőjük, a Netscape Navigator nagyon gyorsan népszerű lett még úgy is, hogy a teljes verzió fizetős volt. 1995-ben 80%-ban ezt a böngészőt használták a netezők.

Mit nyújtott a Netscape, ami nem volt addig? Grafikus felületet, egyszerű kezelhetőséget, a web-fejlesztőknek pedig színes háttereket szöveg- és bekezdés-formázási lehetőségeket, táblázatokat, kereteket, beszúrt média elemeket, okosan kapcsolt szolgáltatásokat és ingyenesen elérhető Internetes segítségnyújtást. A Netscape-nek köszönhetjük tulajdonképpen a sütik használatának lehetőségét (cookie, Netscape 2-től), valamint a JavaScript is tőlük származik (Netscape 3-tól). Az évtized végére, annak ellenére, hogy népszerűsége rohamosan csökkent, kvázi a Netscape lett a szabvány. 1995-ben valóban legendássá vált a nagy N-betűs logó.

Az Internet Explorer

Ebben az évben (1995) született meg a nagy ellenlábas, az Internet Explorer a Microsofttól.

Érdekes, hogy az igazán nagy cégek, akik a fejlődés élvonalában vannak, néha mennyire nem veszik észre az új irányokat. Például az IBM vezetői meg voltak győződve arról, hogy a személyi számítógép üzleti kudarcra van ítélve, és mikor végre versenybe szálltak az Apple-el, akkor annyira sietniük kellett, hogy átengedték Bill Gatesnek az operációs rendszer kifejlesztését. Paradox módon a Microsoft majdnem elkövette ugyanezt a hibát, amikor a 90-es évek közepéig nem vett tudomást az Internetről és a Mosaicról.

Bill Gates-t eredetileg nehezen tudták meggyőzni munkatársai az Internet üzleti hasznosíthatóságáról. Végül talán az az érv győzte meg, hogy a konkurensek böngészőprogramjai esetleg fölfejlődhetnek, és operációs pótrendszerekké válhatnak. Ezzel pedig megszüntetik a Microsoft uralkodó helyzetét az operációs rendszerek terén.

A háború

Gates először tárgyalni próbált a Netscape-el. El akarta érni, hogy Windows alá ne fejlesszenek, de erre a cég nem volt hajlandó. Ekkor kezdődött az első böngésző háború. Így utólag nézve, ezt csak a Microsoft nyerhette meg, mivel ki tudta használni az operációs rendszerek terén meglévő hegemóniáját.

Visszatérve a történethez: a Microsoft azonnal ingyen kezdte terjeszteni az IE 3.0-ás verzióját, ami még messze elmaradt mind tudásban, mind sikerben a Netscape-től. Ekkor tette a Netscape nyílt forráskódúvá a saját böngészőjét. A Redmondiakra mindig is jellemző volt, hogy megpróbálják lehetetlen helyzetbe hozni a versenytársakat, így tettek most is. Azért el kell ismerni, hogy az IE 4.0, amivel előálltak, valóban jó böngésző volt, és a Netscape 4.0 kevesebb újdonsággal jelent meg, inkább csak javítgatásokat tartalmazott.

Az első és legfontosabb lépés az volt, hogy a Microsoft a Windows operációs rendszer részeként árulta a böngészőjét. Ez végzetes volt a Netscape-re nézve, hiszen így az összes Windows felhasználó megkapta az IE-t, minek telepített volna másik böngészőt. De ezen kívül a Microsoft mindent megtett a háború megnyerése érdekében.

• A számítógépgyártókkal kötött megállapodásban az Internet Explorert kötelezővé tette a Windows-zal szállított gépeken, míg a Netscape-et tiltotta.

• Az internetszolgáltatók számára lehetővé tette a böngésző minimális arculatváltoztatását a cégek népszerűsítésére, így sok helyen az előfizetés mellé a Microsoft alternatíváját adták.

• Megállapodott az AOL-lal (az USA és a világ legnagyobb internetszolgáltatója), hogy a cég az Internet Explorert részesítse előnyben a Netscape-pel szemben.

• A Microsoft FrontPage által generált oldalak csak Internet Explorerben voltak normálisan megtekinthetőek. (Ekkor jelentek meg a weblapokon az olyan feliratok, hogy ”Csak xy böngészőben jelenik meg helyesen.”)

• A LAYER kivételével minden lehetséges Netscape-hez köthető szabványt lehetőleg élvezhetően jelenített meg az IE 4.0.

• Saját megoldásokat és technológiákat integrált a böngészőbe, mint például a kezdetekben ActiveX alapú HTML szerkesztő, s ezek egy része a ráépülő fejlesztések kapcsán a böngészőhöz láncolta a felhasználókat.

A CSS szabvány felvétele magától értetődő volt, s talán az egyetlen olyan eszköz volt a harcban, melyet a Netscape-nek is követni kellett volna.

A háború perré változott. A Netscape árukapcsolással vádolta a Microsoftot, amire a válasz az volt, hogy már annyira természetes szükséglet az Internet, hogy ez már az operációs rendszer része kell, hogy legyen. (Tény, hogy a DOS, nevéhez hűen, valóban csak egy lemez-kezelő rendszer volt annak idején, 1996-ban viszont a Windows operációs rendszer egy komplett multimédiás, Internetes számítógép teljes kiszolgálását végezte.) Itt a Netscape-nek csak a bukás juthatott. A Microsoft minden téren nyert, és 2000-re már szinte teljesen kiszorította riválisát.

És a cég lassan megszűnik

1998-ban jelentették be az új böngésző motort (a Gekko-t), de csak 2000-re lett kész a 6.0, ami már ezzel működött. A Mozillának és a Firefoxnak ma is ez a lelke.

A Netscape koporsójába a második szöget az America Online (AOL) verte be, amely 1998-ban 4,2 milliárd dollárért megvásárolta a böngészőfejlesztő céget, ám igazából nem tudták, hogy miként szálljanak harcba az Internet Explorerrel. A Netscape Navigator böngészőre dicstelen sors várt. Elsőként a weboldalát egy híroldallá változtatták át, majd létrehozták a Mozilla Alapítványt egy nagyobb összeggel támogatva, ahová a régi programozó gárda átkerült. A Netscape végleg háttérbe szorult. 2002-ben az IE már elérte a 95%-ot.

Végezetül a Netscape fejlesztői 2007-ben bejelentették a szomorú hírt, amely szerint 2008. február elsején megszüntették alkalmazásaiknak a terméktámogatását (így az utolsó Navigator 9-ét is), ami a dicső Netscape Navigator végét jelentette. A fejlesztők ugyanakkor minden felhasználójukat a Mozilla Firefox használatára buzdították, amelyben a közös munka eredményeként a Navigator a mai napig velünk él.

Vissza a listára