Motorola

„Kis lépés ez egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek!” mondta Armstrong, amikor kiszállt a holdkompból a Holdra 1969-ben. Vajon hányan tudják, hogy a híres mondatot Motorola készülékek közvetítették a Földre? Az alapítás 1928-ban történt. Paul V. Galvin és testvére, Joseph E. Galvin megnyitották a Galvin Manufacturing Corporationt, amely "elem kiváltót" gyártott: a termék lehetővé tette, hogy az (addig csak) elemről működő rádiókat hálózati elektromossággal is lehessen működtetni. (Funkciója szerint tulajdonképpen ez volt az első sorozatban gyártott hálózati tápegység!) Az első gyár Chicago-ban, a West Harrison Street 847. szám alatt volt.

A nagy gazdasági válság idején sok ötlettel, és kevés ügyféllel rendelkeztek. 1930-ban jó és olcsó autórádiókat kezdtek gyártani, amire nagy kereslet mutatkozott. A Motorola név ennek a terméküknek volt a neve. Akkoriban ugyanis a hangsugárzók nevéhez divat volt az –ola végződést tenni. Az autórádió neve így egyszerre utalt a mozgásra, és a hangra.

A sikert látva úgy döntöttek, kihasználják a vezeték nélküli távközlésben rejlő lehetőségeket. 1936-ban hordozható rendőrségi rádióvevőket dobtak piacra, 1937-ben az otthonokba szánt rádiókat árulták, 1939-ben a rendőrségnek már adó-vevőket szállítottak, ez volt a Handie-Talkie. Ekkor már minden második amerikai háztartás az ő rádiójukat használta.

Az 1943-ra kifejlesztett FM frekvenciás adó-vevő kifejezetten a hadsereg számára készült. Bár 16kg –os súlya miatt egy hátizsákban kellett vinni, de nagy szolgálatot tett 32 km-es hatótávolságával. A II. világháború egyik szimbolikus készülékévé vált.

1947-ben a továbbfejlesztett autórádió óriási sikere nyomán a cég felvette a Motorola nevet. Ekkor jelent meg a piacon első televíziójuk, a Golden View. Úgy alkották meg, hogy 200 dollárnál alacsonyabb áron adhassák, így ez a termék is óriási sikernek bizonyult: egy év alatt 100000 darabot adtak el belőle.

1949-ben a Motorola szilárdtest fizikai kutatásokat kezdett. A kérdés az volt, hogyan lehet félvezető eszközöket (diódát, tranzisztort) hatékonyan tömegesen előállítani, és milyen eszközökben használhatóak ezek fel? A kutatások az 50-es évek közepére értek be. Ekkortól kezdve egymás után jelentette meg a cég a tranzisztoros kicsi, hordozható eszközöket. Személyhívó, autórádió, kétcsatornás rádió, hordozható TV jelent meg a kínálatukban, és ezek az eszközök mindent megváltoztattak. A kórházakban, gyárakban az embereket egyénileg fel lehetett csengetni, a rendőrök akkor is beszélhettek a rádiójukon, ha nem kapcsolták be az autó motorját, sőt a rádiójukat magukkal is vihették. Ezek régebben ismeretlen új lehetőségek voltak.

Az 50-es, 60-as évek a terjeszkedés ideje volt a cég számára. Gyárakat nyitottak Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Nyugat-Németországban, Olaszországban, Kanadában, Mexikóban, Puerto Rico-ban, Hong-Kongban, Dél Koreában, Tajvanon, és Japánban. 1955-ben készült el a cég M-betűs logója.

Amikor az amerikai űrprogram nagyobb sebességre kapcsolt, a Motorolát választotta fő beszállítójának, és ennek volt az eredménye a mottóban leírt esemény.

1968-ban a Motorola kutatói új munkába kezdtek. Meg akarták alkotni az első celluláris mobiltelefon rendszert. 1973-ban a kutatók egy DynaTAC (DYNamic Adaptive Total Area Coverage) típusú hordozható rádiótelefont teszteltek, de a munka 15 év után hozott eredményt, amikor 1983-ban a Motorola első celluláris rendszere megkezdte kereskedelmi működését.

Persze a közbeeső időben is jelentek meg új termékek. 1974-ben a Motorola egy teljesen új fejlesztéssel állt elő: több ezer tranzisztort tettek egy bélyeg méretű szilícium lemezre, létrehozva az első integrált áramkört. Ezt továbbfejlesztve jött létre a mikroprocesszor. Az új fejlesztések az ipar új fejlődési korszakát hozták. Mindenhova szenzorok, szabályzók kerültek, önműködő gépsorok, sőt gyáregységek jöttek létre.

Az ő processzoraikat alkalmazták többek között az Atari, a Commodore, az Amiga és az Apple számítógépeiben is. Foglalkoztak műholdakkal, és telekommunikációs hálózatok építésével is. Kevesen tudják, hogy az első igazán világméretű telekommunikációs hálózat is a Motorola érdeme. Az Iridium projekt 66 darab műhold segítségével hozta létre a Föld egészén elérhető mobilhálózatot. A Motorola annyira bízott a sikereiben, hogy még önálló cég is alakult rá a 90-es évek végén, de érdeklődés hiányában végül 1999-ben csődöt jelentett.

A mobil kommunikáció korszaka

1983 az első kereskedelmi mobiltelefon rendszer indításának időpontja. Bár 100 millió dollárjába került a cégnek a fejlesztés, de ezzel egy új iparágat hozott létre.

A Motorola mutatta be 1991-ben Hannoverben a GSM rendszert is, ami a mai szolgáltatás alapja.

Az idősebbek talán emlékeznek a kis csipogókra a 90-es évekből. 1995-ben itthon is kapható volt a Motorola készüléke, amellyel üzeneteket nem csak fogadni, de küldeni is lehetett.

Egyik leghíresebb készülékét, a Motorola StarTAC-et 1996-ban mutatta be a cég. A kinyitható, és kihúzható antennával rendelkező telefon még mai szemmel is szép, ráadásul akkor a világ legkisebb és legkönnyebb modelljének számított. Ez olyannyira igaz, hogy 88 grammos tömegét még a manapság kapható mobilok nagy része is megirigyelhetné.

Az ezredfordulót követően a Motorola mobil részlege folyamatos gyengélkedésbe kezdett. Eleinte még olyan sikereket értek el, mint a világ első GPRS adatátvitelű mobilhálózatának kiépítése (Cellnet szolgáltató - Egyesült Királyság) és a hozzátartozó GPRS mobil, a Timeport P7389i gyártása. De szintén nagy dolog volt a világ első Linux-alapú mobilja, az érintőképernyős Motorola A760, mely egy teljes értékű PDA-t is jelentett.

Nos, itt mindenképpen szót kell ejtenünk a cég vezetéséről is. A Motorola 2004-ig a Galvin család vezetése alatt állt. A 2000-es fekete év után az akkori vezető Christopher Galvin (az alapító unokája) egyszerre hozott takarékossági intézkedéseket, szervezeti átalakulásokat, és új termékek fejlesztési irányait. A változások lassúak voltak, bár szerintem az irány jó volt. Ennek az időszaknak volt az eredménye például a MOTORAZR V3, amely mindössze 13,9 mm-es vékonyságával és alumínium burkolatával tényleg kuriózumnak számított a maga idejében, és ennek megfelelően világméretű sikereket hozott. A cég 42000 embert bocsájtott el, és 5 divízióba szerveződött.

A vállalatvezetés, és az igazgató azonban 2003-ra annyira ellentétbe került egymással, hogy Christopher lemondott. Előre persze nem lehetett látni, de utólag kiderült, őt kellett volna meghagyni vezetőnek. A cég még 2008-ban sem állt föl teljesen ebből a válságos időszakból, és állandó vezetőcserék tarkították az életét. Közben mobilgyártóként és chipgyártóként is kikerült a világ élvonalából.

Az óriás idén (2011) rázta meg magát, és tért magához ismét. A Motorola az év elején két tőzsdén bejegyzett vállalatra vált szét. A Motorola Solutions olyan eszközök kifejlesztésére összpontosít, mint az üzleti ügyfeleknek szánt vonalkód-leolvasók és a híradástechnikai készülékek, a Motorola Mobility pedig a fogyasztóknak készít mobil termékeket.

Most úgy tűnik, a Motorola végre nem saját magával van elfoglalva, hanem a fejlesztésekre koncentrál. Idén jelenik meg az Atrix (jobbra), amely az utolsó nagy dobáshoz, a Razr-hez hasonló sikerekre számíthat. A világ leggyorsabb készülékeként beharangozott okostelefon 1 GHz-es ikermagos processzorral érkezik, ehhez 1 GB RAM, akár 48 GB-os tároló (ebből 16 GB belső kapacitásként, illetve 32 GB MicroSD kártyán jelenhet meg), qHD-kijelző, elülső és hátoldali kamera, biometrikus ujjlenyomat-olvasó, 802.11n WiFi, 4G támogatás, 1930 mAh-ás akkumulátor, két mikrofon, valamint HD-videók rögzítése egészíti ki. A cégtől érkező speciális kiegészítők révén a készüléket könnyedén csatlakoztathatjuk asztali és mobil számítógépekhez, illetve televíziókhoz, a webtop interfész pedig gondoskodik a nagyobb kijelző gondmentes kihasználásáról. Amennyiben tehát szükségünk van például a laptopok által biztosított perifériákra, az Atrix gyorsan beépülhet a mobil számítógépbe. A kijelzőn külön ablakban jeleníthetjük meg a különböző Android alkalmazásokat, a folyamatban lévő hívások pedig a készülék eltávolítása esetén sem szakadnak meg. Sokan máris úgy értelmezik az okostelefon bemutatását, hogy egy új termékkategóriát ismerhetünk meg.

Ugyancsak idén kerül a boltok polcaira az Xoom (balra), a Motorola tábla PC-je. A 249,1x167,8x12,9 mm méretű és akkumulátorral együtt mindössze 730 gramm súlyú készülék az Nvidia Tegra 2 SoC-chipjére épül, amelynek mind a két CPU-magja 1 GHz-en működik. A termék kijelzője 10,1 colos és a maximális felbontása 1280 x 800 képpont. Az eszköz hátoldalán egy 5 megapixeles kamera található, amelynek a segítségével akár HD felbontású videók is rögzíthetők. A tábla PC elülső oldalába pedig egy 2 megapixeles kamerát integráltak, amely kiválóan használható például videotelefon-beszélgetésekhez.

A Tegra 2-be épített kétmagos processzornak köszönhetően a Xoom számára nem okoz gondot az 1080p-s videók lejátszása. Az operációs rendszer az Android 3.0-s, Honeycomb kódnevű verziója, emellett a gép támogatja a Flash videók lejátszását. A 3G/4G-s modul mellett az eszközben található egy IEEE.80211b/g/n szabványú WLAN-adapter és egy Bluetooth 2.1+EDR chip is. A beépített memória 1 gigabájt DDR2-es RAM, ezt egészíti ki 32 gigabájt flash memória, ami szoftverfrissítés után tovább bővíthető.

A Xoom tartalmaz egy 3,5 mm-es csatlakozót, egy micro USB-portot, két beépített hangszórót, egy giroszkópot, egy elektronikus iránytűt, egy gyorsulásérzékelőt és egy barométert. Az akkumulátor teljes feltöltéssel akár 10 órányi videó lejátszást is lehetővé tesz. A kiegészítők között megtalálható egy HD dokkoló egység, amelynek a segítségével a nagy felbontású tartalmak közvetlenül a TV-re küldhetők.

Az, hogy újra megfelelő önbizalommal, és lendülettel fogott a fejlesztésekbe a vállalat, leginkább abból látszik, hogy saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett. A Motorola Mobility több olyan szakembert foglalkoztat, akik korábban az Adobe vagy az Apple fejlesztői voltak. A vállalat az ő segítségükkel készíti webes operációs rendszerét, ami a Google Android alternatívája lehet. „Úgy gondolom, hogy a cég felismerte azt, hogy meg kell különböztetnie magát a versenytársaitól. Emellett senki sem szeret egyetlen beszállítóra támaszkodni" mondta a cég szóvivője.

Igen. Ez egy igazi nagy cég, amelynek fontos, hogy saját arculata legyen. Ez újra a Motorola.

Az önbizalom jele az is, hogy a Motorola Mobility Európát is megcélozza, amely nagyon erős mobilgyártókkal lefedett piac. Talán szimbolikus jelzés az is, hogy a vállalat székhelyét a Szilícium-völgybe teszi át. Ezek után biztos vagyok benne, hogy még sokat hallunk a Motoroláról!