Samsung

Közzétéve: 2010.03.16.

Érdekességek
KI-KICSODA az informatikában
Legendás IT cégek
A Bell Telephone Laboratories történeteA Commodore legendájaA Creative Labs (Sound Blaster) történeteA Google történelemA Kingston történeteA NetscapeA SiemensA YahooAlcatelAz ACERAz AdobeAz AMD (Advanced Micro Devices) történeteAz EpsonAz IBM történeteAz INTELAz LGAz SAP érdekességeiCisco SystemsHTC a feltörekvő mobil gyártóKibataro Oki, és az OKI vállalatLenovoLexmarkMotorolaPhilipsSamsungSkypeSony - EricssonTulip ComputersWestern Digital
Protokoll mindenkinek
Samsung

„Az üzleti világ teljesen átalakult. Egyre nehezebb el

őre látni, mely ágazatok fognak prosperálni, hol jelentkeznek új lehetőségek a jövőben. De ha megfizeted a legjobbakat, és a legokosabbakat, akkor képes leszel minden felmerülő kérdést megoldani.” Kun-Hee Lee a Samsung második elnöke.

Dél-Korea és a Samsung története

1938. március 1-én az alapító elnök, Byung-Chull Lee 30.000 wonból vállalkozást indított a koreai Taeguban. A név három csillagot jelent. Ma ez a vállalat több bevételt termel, mint egész Argentína. A vállalat történetének megértéséhez azonban Dél-Korea utolsó néhány évtizedének történetét is ismerni kell.

Korea a második világháború után

Korea (és Japán is) a kínai civilizációt vette át, ez meghatározta a kultúrát, a magatartást, a szokásokat. A japán gyarmatosítás (1905-1945) vetette meg a közlekedés, az élelmiszer- és a textilipar, a kohászat és az energetika alapjait, ekkor épült ki a vasúthálózat is – a gyarmati Korea katonai-gazdasági stratégiai szerepet játszott a japán politikában. Koreában sokan tudnak japánul, emiatt Japán mintául is szolgált a koreai fejlődésnek.

Koreát a japán uralom alól az ország északi felén a szovjet, a déli felén az amerikai hadsereg szabadította fel, így 1945-ben az ország kettészakadt. Északon kommunista, délen kapitalista berendezkedés valósult meg. A kettészakított ország nagyon nehéz időszakot élt át ekkor. Az erőművek nagyrészt északon voltak, és tartozásra hivatkozva észak 1947-ben beszüntette az áramszolgáltatást, de egész Korea (sőt Japán) éléskamrája a dél-nyugat-koreai síkvidéken volt. A bajokat tetézte a koreai háború 1950-1953-ig. A 60-as évek elejéig mindkét Korea szinte teljesen segélyekből élt, általános volt a korrupció, mindenféle termelés visszaesett, a munkanélküliség 24%-os volt, és még dél is élelmiszer-segélyekre szorult.

A katonai puccs

1961. május 16-án a hatalmat a Katonai Forradalmi Bizottság vette át, és az egész országban rendkívüli állapotot vezetett be. A nemzetgyűlést feloszlatták, a politikai tevékenységet, a pártokat, tüntetéseket betiltották, bevezették a sajtócenzúrát (több mint 830 újságot, hírügynökséget, kiadót tiltottak be). A Bizottságot pár nap múlva a Nemzeti Újjáépítés Legfelsőbb Tanácsa (NULT) váltotta fel, mely kizárólag katonatisztekből állt s a törvényhozói és végrehajtó hatalmat gyakorolta. Elnöke július 2-tól Pak Csong-Hi lett.

A jellegzetesen koreai fejlődés

Statáriumot vezettek be, különleges katonai bíróságokat állítottak fel az államapparátus, a hadsereg, a kormányzat és általában a politikai élet „megtisztítására” a junta által nem kívánatosnak tartott politikusoktól és korrupt elemektől. Letartóztatásokkal, bírósági ítéletekkel, kényszer lemondtatásokkal több ezer politikust és tisztségviselőt távolítottak el a közéletből, helyüket zömmel a katonatisztek ifjabb nemzedéke foglalta el. 1961-1963-ban, a nyílt katonai diktatúra első éveiben a minisztériumok élén katonatisztek álltak, a kormányszintű hivatalok dolgozóinak több mint 55%-a, (később egyharmaduk), a miniszterhelyettesi rangúak 39%-a korábban katonatiszt volt. A puritanizmus jelszavával a junta kezdetben harcot hirdetett a korrupció, a luxusfogyasztás ellen is, bezáratta a bárokat, tánctermeket, betiltotta a prostitúciót.

Kiterjedt hírszerző és megfigyelő hálózatot hoztak létre bel- és külföldön. A kofuciánus, és buddhista tanokon nevelkedett emberek nem léptek föl ezek ellen az intézkedések ellen, de a vezetők tudták, hogy mindezeket a lépéseket csak egy sikeres gazdaságpolitika igazolhatja. Ekkor ugyanis Dél Korea költségvetésének 50%-át, katonai kiadásainak 70%-át az USA segélyek fedezték. (A Szovjetunió és Kína közelsége annyira fontossá tette az országot, hogy mindezek a segélyek vissza nem térítendőek voltak, így mindenféle adósság nélkül vészelték át ezt az időszakot.)

1962-ben indult az első ötéves terv

Igen, igen, jól látták, az USA által támogatott kapitalista Koreában egy diktatúra tervhivatalt hozott létre, és egymás után hat ötéves tervet hajtottak végre. És mi itthon azt hittük, hogy a diktatúra és az ötéves terv a szocializmus terméke! Persze az ő ötéves terveik a nyitást, az export-orientáltságot szolgálták, és azt, hogy a koreai vállalatok integrálódjanak a világgazdaságba. De ezt is okosan. Addig, amíg a hazai vállalatok gyengék voltak, protekcionista volt a gazdaság (a hazai drágább előállítás miatt a mezőgazdasági termékeket még ma is védik).

A katonai kormányzat megőrizte a szabad vállalkozás, a piacgazdálkodás rendszerét, de ellenőrzése alá vonta a kulcsiparágakat, a külkereskedelmet, a bankokat, a legfontosabb projekteket. Az elkövetkező évtizedekben maradéktalanul érvényesült az állam szabályozó, koordináló szerepe az erőforrások, a tartalékok, a gazdasági, pénzügyi eszközök mozgósításában, a külföldi segélyek, hitelek elosztásában, és az árpolitika alakításában a központilag meghatározott célkitűzések érdekében. Ezzel az állam, a politikai hatalom vált a gazdasági modernizáció, a gazdaságfejlesztés döntő tényezőjévé Dél-Koreában, a „kis tigris” felnevelésében. A katonai kormányzat, ha kellett, kemény kézzel, drasztikus eszközökkel is biztosította a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi- politikai „nyugalmat”, stabilitást. Ezt a külföld, a külföldi beruházók is értékelték.

A csebolok, mint a Samsung

A gazdaság modernizálásában, szerkezeti átalakításában ugyancsak domináns szerepet játszottak a dél-koreai pénzügyi-ipari konglomerátumok, monopóliumok, közismert nevükön a csebolok (chaebolok) is, melyek kezdetben családi vállalatok formájában főként a külkereskedelemben jelentek meg. A későbbiekben a mintegy 50 csebol érdekeltségét kiterjesztette más termelési ágazatokra, s máig ellenőrzi az ipari termelés szinte valamennyi területét. Többségük napjainkban jelentős világgazdasági befolyással bír, az egyik legnagyobb ilyen a Samsung. A kormányzat nagymértékben reájuk ruházta gazdasági programjának, konkrét célkitűzéseinek megvalósítását, és ehhez folyamatos sokoldalú támogatást nyújtott.

A katonai üzlet

Amellett, hogy a katonai fejlesztések az USA pénzén, de a csebolok által történtek, nagy bevételt hozott a vietnámi háború is, amelyben Dél-Korea 1965-től 1973-ig vett részt.

William Porter, az USA akkori szöuli nagykövete szenátusi meghallgatásán elmondta, hogy míg egy amerikai katona a Kincstárnak 13 ezer dollárjába kerül, addig egy Fülöp-szigeti csak 7 ezerbe, egy dél-koreai katona pedig csupán 5 ezer dollárjába. A konfliktusba való bekapcsolódás maga igen nagy jelentőségű volt a gazdasági fejlődés számára is. Több váltásban kb. 300 ezer katona, a dél-koreai hadsereg elitalakulatai vettek részt az indokínai háborúban – felszerelésüket, szállításukat, ellátásukat, zsoldjukat Washington fedezte, egyúttal pótlólagos gazdasági és katonai segélyeket nyújtott Szöulnak, és erősítette a hadsereg modernizálását. A vietnami háborúval kapcsolatos amerikai költségvetési kiadások egy részét is Dél-Koreában realizálták, melynek vállalatai részt vettek az amerikai csapatok ellátásában, az ottani amerikai építkezéseken (szakemberekkel is). 1966-ban Dél-Korea külföldi bevételeinek már 40 százaléka származott a vietnami háborúból.

A dél-koreai óriásvállalatok Vietnamban szerezték első külföldi beruházási-vállalkozási tapasztalataikat, amelyeket hamarosan, az olajárrobbanást követően, az arab országokban, mint nagyberuházók, kivitelezők hasznosítottak.

A másik meghatározó: Japán

A kezdetet az 1965. évi megállapodás jelentette a két ország kapcsolatainak normalizálásáról, amelynek értelmében Japán mintegy egymilliárd dolláros jóvátételt, kártérítést fizetett Dél-Koreának. Ez után (nem kis mértékben a nyelvtudás miatt is) Japán lett a koreai áruk legnagyobb felvevő piaca, és Korea is jelentős piac Japán számára.

Kínával 1992-ben rendeződtek a kapcsolatok, ami ismét jelentősen élénkítette a koreai gazdaságot.

Csak érdekességképpen leírom, mit valósítottak meg az egyes ötéves tervek. Az első a pénz reformja volt: 1 dollár 130 vont ért (ma 1100 az átváltási arány). A másodikban az élelmiszer- önellátás és a szakképzés fejlesztése volt a fő cél, a harmadikban a nehézipart és a vegyipart fejlesztették, a negyedikben a tudományos, műszaki fejlődés, különös tekintettel az elektronikára volt a fontos. Az ötödik ötéves terv az ország elmaradottabb területeinek felzárkóztatását szolgálta, a hatodikban a tudomány városát hozták létre, és ezzel szimbolizálták is a fő célt, a tudományos, műszaki kutatások felgyorsítását.

Azóta természetesen már nincs diktatúra, ötéves tervek sincsenek, a „kis tigris” megszületett, és szépen fejlődik.

A Samsung története

Az első két évtized

Byung-Chull Lee a japán megszállás alatt alapította a vállalatot. A vállalat eleinte elsősorban külkereskedelemmel foglalkozott, koreai szárított halat, zöldséget és gyümölcsöt szállított Mandzsúriába és Pekingbe. Sajnos Taegu városa a kommunista megszállás áldozatává vált, ezért a céget át kellett költöztetni Szöulba. Byung-Chull Lee számomra William Hewlett koreai megfelelője. A kezdeti időkben ő is mindennel foglalkozott, amiből csak pénzt tudott csinálni. 1950-re saját malma és cukrászgépe volt. 1958-ban felvásárlásokba kezdett. Megvette az Ankuk Fire & Marine Insurance biztosítótársaságot, beszállt más pénzügyi, médiavállalkozásokba, vegyi anyag kereskedelembe, hajóépítésbe. 1969-ben jön létre a Samsung-Sanyo Electronics, amely később talán a leghíresebb üzletág lesz a Samsungon belül.

A 70-es évek

1970-ben kezdik meg a fekete-fehér TV készülékek gyártását. A fent említett olajüzletből a Samsung sem maradt ki, megalakul a Samsung Petrochemical, meglovagolva az olajárrobbanást.

Ebben az időszakban a vállalat a világ textiliparában is növelni szerette volna versenyképességét, így integrálta a nyersanyagtól a végtermékig tartó gyártási folyamatokat. Mindezek következtében számos új cég alakult, többek között a Samsung Heavy Industries Company 1974-ben, valamint a Samsung Shipbuilding Company és a Samsung Precision Company (ma Samsung Techwin) 1977-ben.

A Samsung hatalmas növekedést ért el a kibontakozóban lévő háztartási elektronika üzletágában is. Első termékeik hűtőgépek, mosógépek, és mikrohullámú sütők voltak. A Samsung Electronics, amely a koreai piacon már jelentős vállalatnak számított, ebben az időszakban kezdte meg termékeinek exportját. Emellett szintén jelentős fejlődést eredményezett az, hogy a Samsung 50%-os részesedést szerzett a Korea Semiconductor vállalatban, és ezzel tovább erősítette a Samsung Electronics vezető helyét a félvezető-gyártásban. Visszautalnék arra, hogy ekkor zajlott a 4. ötéves terv, amely az elektronikai ipart és a tudományos fejlődést állította középpontba. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb csebok, a Samsung is ebben az irányban fejlődött.

A 80-as évek…

… nagy fordulatot hoztak a Samsung életében. 1987-ben meghalt az alapító, és helyét harmadik fia, Kun-Hee Lee vette át. Amellett, hogy megtartotta a nagy nyereséget hozó petrolkémiai vállalatot, a Samsung fejlődésének új irányát határozta meg. A Samsung Data Systems (ma Samsung SDS) megalakulásával a Samsung megjelent a rendszerfejlesztésben, és azóta is vezető szerepet tölt be az információs technológiai szolgáltatások terén, beleértve a rendszerintegrációt, a rendszerüzemeltetést, a hálózati szolgáltatásokat és a tanácsadást.

A K+F feladatok végrehajtására létrejött a Samsung Advanced Institute of Technology. Főbb kutatási területeik a félvezetők, a nagy polimerek, az elektronika és a géntechnológia, az optikai távközlés, valamint a repülés és az űrhajózás terén, továbbá a nanotechnológiától a fejlett hálózatarchitektúráig terjedtek. (Mikor is indult? A 6. ötéves tervben, amikor a tudomány városát alapították! Nem kevés segítséget tudott ehhez igénybe venni!)

Az ifjú vállalatvezető nem titkolt célja volt, hogy a Samsung bekerüljön a világ öt legnagyobb elektronikai vállalata közé. 1986-ban fejlesztették ki a világ legkisebb és legkönnyebb, 4mm-es szalagos videó felvevőjét.

1987. februárjában alakult meg a ma már Techwin nevet viselő Samsung Aerospace Industries vállalat, amely azóta is példátlan ütemben fejlődik a repüléssel és űrhajózással kapcsolatos iparágakban.

Ebben az időszakban a vállalat nemzetközi szinten is terjeszkedett, az USA-ban, Angliában, és Németországban.

A 90-es évek: kegyetlen verseny

Kun-Hee Lee Két fontos döntést hozott: egyrészt a számítástechnikai iparra helyezte a hangsúlyt, másrészt úgy döntött, hogy a sportmenedzselést választja „reklámfelületnek”. Se szeri, se száma az új fejlesztéseknek: mobiltelefon, 64 MB-os DRAM, ipari robotok, 250 MB-os merevlemez (1992), a világ első DVD rögzítője, stb.

Mindemellett Kun-Hee Lee-t, a vállalat elnökét 1996. júliusában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjává választották. Egyébként valószínűleg az olvasó is találkozott már a nálunk is hagyományos Samsung futóversennyel. A Samsung szerződésben vállalata az elkövetkezendő olimpiák támogatását, a most zajló vancouverit is beleértve 2016-ig.

A fejlődés 1997-ig töretlen volt, és itt nemcsak pénzügyi növekedésről van szó, hanem olyan fejlesztésekről, amelyek egyértelműen a világ élvonalába helyezték a Samsungot:

  • a világ első 4-szeres zoommal rendelkező fényképezőgépe,
  • a világ első, duplaképernyős, 84 cm-es TV-je,
  • a világ első, valós idejű MPEG-3-technológiája,
  • a világ leggyorsabb processzora (CPU), az Alpha Chip,
  • 1 GB-os DRAM (1996).

Az ázsiai válság 1997:

A pénzügyi válság a Samsungot is érintette: leányvállalatainak számát 45-re csökkentette, közel 50 000 alkalmazottat elbocsátott és pénzügyi struktúráját is megreformálta. Bár jól kommunikálták, nagyon mély nyomot hagyott a vállalaton.

Két dologból nem engedtek: a K+F tevékenységből, és a sport támogatásából. Fejlesztéseik a válság közepette is folytatódtak, hiszen Lee jól látta, hogy ez a cég jövőjének az alapja. A naganói téli játékok hivatalos olimpiai partnere a Samsung volt.

A 90-es évek végén jelentek meg a digitális TV-k, kifejlesztették a világ első 3 dimenziós TFT-LCD monitorát. A Samsung Aerospace (ma Samsung Techwin), a Daewoo Heavy Industries és a Hyundai Space and Aircraft közös vállalatot hozott létre Korea Aerospace Industries néven.

A 21. században

Az új fejlesztések gőzerővel folynak. A Samsung a mobiltelefonok piacán a Nokiát akarja megelőzni és a TFT-LCD képernyők és kijelzők területén is világelső akar lenni. Az új termékek listája egy külön cikket érdemelne. Itt csak néhány termék és eredmény felsorolására vállalkozom.

2000: 512 MB-os DRAM; Samsung Olympic Games Phone a Sydney olimpiára; Szövetség a Yahoo-val.

2001: 102 cm-es TFT-LCD; megkezdődik az 512 MB-os flash memóriák tömegtermelése.

2002: 137 cm-es TFT-LCD kijelző, amely a világ legnagyobb digitális TV-tuneres monitora.

2003: az első HD DVD kombó.

2004: kifejleszti a harmadik generációs optikai Blu-Ray-felvevőt; az első helyre kerül az oroszországi mobiltelefon-értékesítési rangsorban; kifejlesztik a világ első 60 nm-es, 8 GB-os NAND Flash™ memóriachipjét; gyártani kezdik a világ első gyűrődésmentes, gőzpermetező mosógépét.

2005: kifejlesztik a világ első hangfelismerő telefonját; a világ első 7 megapixeles kameratelefonját; a világ legnagyobb hajlékony LCD-paneljét.

2006: bemutatkozik a „Stealth Vacuum”, a világ leghalkabb porszívója; a világ első Blu-Ray-lejátszója; a világ első 50 nm-es, 1GB-os DRAM-ja; a világ első kétoldalas LCD-je.

2007: a televíziók piacán egymást követő 7 negyedévben a Samsung rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel; a világ első 30 nm-es, 64 GB-os NAND Flash™ memóriája.

2008:. a Samsung megszerzi az első helyet az USA mobiltelefon-piacán; az első 50 NANO 2 Gb DRAM kifejlesztése

A fentiek jól mutatják az elvégzett munka nagyságát, de keveset mondanak a vállalat jellegéről. A Samsung a General Electric mögött a világ második legnagyobb vállalatbirodalma, összesen 59 cég tartozik az érdekeltségébe. Köztük van a világ legnagyobb elektronikai vállalata, a Samsung Electronics, de a cégcsoport szinte minden iparágban érdekelt, beleértve többek között a nehézipart, hajógyártást, vegyipart, textilipart, az építőipart, pénzügyi szolgáltatásokat vagy az idegenforgalmat is. A Samsung-csoport éves forgalma a 150 milliárd dollárt közelíti, ezzel Dél-Korea bruttó nemzeti össztermékének 15 százalékát adja.

Dél-Koreában a Samsung helyzete különleges: a vállalat az egész lakosság körében ismert és elismert, a dolgozók már-már japán módra hűségesek. A koreai gyerekek, diákok (főképp a mérnökhallgatók) számára a Samsung a legvonzóbb munkahelyek egyike, a vállalat egyébként saját magánegyetemet is alapított.

Nos, 2008-nál azért is meg kellett állnunk, mert ekkor a vállalat vezetője, Kun-hee Lee adócsalási ügybe keveredett és lemondott, magával rántva a cég két alelnökét is. Részesedését megtartotta, így továbbra is ő a Samsung legnagyobb egyéni befektetője.

A válságos évek

2009 és az idei év az egész világon végigsöprő gazdasági válság ideje volt. Bármilyen furcsán hangzik is, a Samsung ezalatt megerősödött, pedig Kun-hee Lee lemondása után még hatalmi vákuum is sújtotta a céget. Úgy tűnik, hogy a Samsung továbbra is a Lee család vezetése alatt marad. A válság alatt pedig a kínai piac állandósága, a nemzeti valuta gyengülése, és a kijelzők piacán jelentkező kereslet megerősítette a vállalatot. A Nokiát darabszámban ugyan még nem előzték meg, de a mobiltelefonok jövedelemtermelő képességében már előttük vannak.

Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de nekem a Távol-Kelet idáig valahogy egységesnek tűnt. Most, hogy már három cikk is foglalkozott vele (Lenovo: Kína, Epson: Japán, és most a Samsung), differenciáltabbnak tűnik ez a térség. Annyi általánosítást mindenképpen lehet tenni, hogy a felvirágzás előtt mindhárom országban erős állami irányítás alatt volt a gazdaság. Lehet, hogy ez a fellendülés keleti receptje?

Tekintse meg Samsung termékeinket webáruházunkban!

Vissza a listára