Alcatel

Közzétéve: 2011.07.11.

Érdekességek
KI-KICSODA az informatikában
Legendás IT cégek
A Bell Telephone Laboratories történeteA Commodore legendájaA Creative Labs (Sound Blaster) történeteA Google történelemA Kingston történeteA NetscapeA SiemensA YahooAlcatelAz ACERAz AdobeAz AMD (Advanced Micro Devices) történeteAz EpsonAz IBM történeteAz INTELAz LGAz SAP érdekességeiCisco SystemsHTC a feltörekvő mobil gyártóKibataro Oki, és az OKI vállalatLenovoLexmarkMotorolaPhilipsSamsungSkypeSony - EricssonTulip ComputersWestern Digital
Protokoll mindenkinek
Alcatel

1881. augusztus10. és november 20. között Párizsban nemzetközi kiállítás nyílt, melynek témája a villamos energiavolt. „Egyszer az elektromos fény riválisa lehet a Napnak” mottóval. A kiállítás kétségtelenül nagy sikert hozott Thomas Edisonnak (a Menlo-parki varázslónak, ahogy nevezték). Egy gőzgép hajtotta dinamó táplált 1200 izzólámpát a bemutatón. A franciák azonban idegenkedtek a villamosság alkalmazásától. Ennek köszönhető, hogy Amerikához, Nagy Britanniához, vagy Németországhoz képest jelentősen elmaradt az új technika elterjedése. Ekkor még főiskolás volt Pierre Azaria, aki később megalapította az Alcatel elődjét.

Pierre Azaria (jobbra) Kairóban született 1865-ben egy ortodox örmény kereskedő családban. Apja nem sokkal születése előtt meghalt. Francia vallási iskolába járt. Fiatal mérnökként lett az Electricité de Rouen igazgatója. Ez egy törékeny kis cég volt, amely áramszolgáltatással foglalkozott Franciaországban. A felhasználók száma gyorsan nőtt: 305 – 1891-ben, 500 – 1892-ben, 1700 – 1899-ben.

Látva a cég megerősödését, befektetők is akadtak, és 1898. május 21-én 10 millió frank alaptőkével Párizsban megalakulhatott a Compagnie générale d'électricité, a CGE, ami a későbbi Alcatel elődje volt, és amely vállalatot a német Siemens-el, vagy az amerikai AT&T – vel szokás együtt emlegetni.

Azaria szervező zseniként irányította a céget. A stratégiát az igazgató tanács határozta meg, de a felsővezetés nem avatkozott a csoportok napi ügyeibe. A francia nagyvárosok villamosítása nagy ívű fejlődést hozott a kis cégnek, annyira, hogy még a 30-as évek válsága, a háborús időszak, majd az energiaszektor államosítása sem viselték meg. Azaria halálakor, 1953-ban már fel tudta venni a versenyt az amerikai és a német óriásokkal.

A CGE szinte minden műszaki területen jelen volt. Nevéhez fűződik a francia gyorsvasút, a TGV megvalósítása is. Ez önmaga is egy érdekes történet. Dióhéjban: Eredetileg (1970-ben) gázturbinával tervezték, de az energiaválság után villamos mozdonyt kapott. Az első összeköttetés Párizs és Lyon között jött létre 1981-ben. A maximális sebesség 574,8 km/óra volt, az átlagsebesség pedig 274,9 km/óra. Ez sínen gördülő kerekes (!) vonatoknál a legnagyobb sebesség. (Mágneses lebegtetéssel lehet nagyobb sebességet is elérni).

Az Alcatel elnevezés 1962-ből származik, eredete a következő: Alsace cable telephony, vagyis elzászi kábel és telefon. Ebből már látszik, hogy a cég a telekommunikációra helyezte a hangsúlyt. Akkor lett igazán nagy vállalat, amikor az amerikai ITT egész európai távközlési részlegét bevitte az Alcatelbe, 40%-os tulajdonrészt nyerve ezzel. Az 1990-es évek elején ezt kivásárolták, és megalakult az Alcatel-Alsthom cég. A 90-es évek második felétől profiltisztítás következett: az Alcatelé lett a távközlés, az Alstomé a szállítás (biztosan ismerős a név a budapesti metrókocsi tenderről), és a Nexansé a kábelgyártás. Az Alcatel fő tevékenysége az adatátvitel, kommunikációs és hálózati berendezések gyártása. Ezen belül bekapcsolódtak a mobiltelefon üzletbe is. Biztosan emlékszik az Olvasó a jellegzetes piskóta alakú telefonokra (jobbra). Ezekben a telefonokban a kimerült akkumulátort ceruza elemre is ki lehetett cserélni. Bár ezekről lett a cég közismert, a mobiltelefon részleg a vállalatnak csak egy egészen apró szeletét tette ki, és nem volt igazán sikeres. 2004-ben ki is szervezték, megalakítva a TCT Mobile-t, amely kínai székhelyű vállalat. Bár még ma is találkozhatunk új Alcatel telefonnal, az Kínából származik, ugyanis a márkanevet a kínaiak megtarthatták.

A vállalat őse a Western Electric Manufacturing Company, amelyet 1869-ben alapítottak Clevelend-ben. 1880-ra az USA legnagyobb villamosenergia gyártó cége lett.

1925-ben jött létre egy harmadik egység, a Bell Telephone Laboratories (külön cikk), amely a Western Electric, és az AT&T K+F részlegeiből alakult. Több tízezer szabadalommal rendelkezik, összesen 11 Nobel-díjat érdemeltek ki a tudósai, és olyan meghatározó fejlesztéseik voltak, mint a tranzisztor, a lézer, a napelem, a digitális jelfeldolgozó chip, a mobiltelefon rendszerek cellás hálózata, a UNIX operációs rendszer, vagy a C programnyelv.

Maga a Lucent Technologies 1996-ban született, amikor az AT&T leválasztotta magáról a Western Electric-et, és a Bell Labs-t. A Lucent a 90-es évek végén szárnyalt. A befektetők kedvelt célpontja volt, részvényeik ára gyorsan emelkedett. A 2000-es év fekete év volt. Rossz negyedéves jelentések, könyvelési hibák derültek ki, és 2001-ben a pénzügyi igazgató meg is vált a cégtől. A részvények ára a mélybe zuhant.

Az új vezetés profiltisztítást vitt végbe. Mindent eladtak, kivéve a telefonközpont, optikai, vezetékes, és vezeték nélküli adatátviteli rendszereket. Természetesen ez jelentős létszámcsökkentéssel is járt. A csúcson 165000 embert foglalkoztató cég az átalakítások végére 30500 fősre zsugorodott. Ekkora leépítés már a szakmai tapasztalatot is jelentősen megkurtítja, így a cég nem tudta kihasználni a 2003-ban indult növekedési lehetőségeket. A két vállalat 2001-ben már tervezte az egyesülést - akkor az Alcatel igazából a Lucent száloptikai tevékenységére vetett szemet -, azonban a tárgyalások eredménytelenül végződtek, mert a Lucent elutasította az eredeti elképzelést arról, hogy az egyesült csoportban csak 42 százalékos legyen a részesedése.

A tényleges egyesülést 2006 áprilisában jelentették be, és novembertől működött valóban egy vállalatként az Alcatel–Lucent. Így egy 21 milliárd eurós árbevételű cégcsoport jött létre, amely a 24 milliárd eurónak megfelelő forgalmú amerikai Cisco Systems után a világ második számú távközlési hálózatépítője lett. Az új vállalatban az Alcatelnek 60 százalékos, a Lucentnek 40 százalékos lett a részesedése. A szinergiahatások révén három év alatt adózás előtt 1,4 milliárd eurós megtakarítást vártak. Az egyesült cég távlati célja volt, hogy világelső legyen a távközlési hálózatépítésben, ebben több mint 26 ezer fős mérnöki és kutatógárdára építhetett.

Az egyesülés előtt a Lucent leszálló ágban volt, az Egyesült Államokban 7 százalékkal, külföldön 20 százalékkal csökkent a bevétele. Az Alcatel ellenben gyorsan tört előre, főleg mert 2005 második félévétől fordulat kezdődött a drótnélküli távközlés és az internetes megoldások piacán is, amit a cég új termékekkel is kihasznált, például az "egybecsomagolt" tévé-, telefon- és nagy sebességű internet szolgáltatást lehetővé tévő berendezésekkel. Nem csoda, hogy most már belement a rosszabb üzletbe is a Lucent.

A vezérigazgató Patricia Russo és az elnök Serge Tchuruk (balra) az egyesüléstől egyértelműen pozitív változást vártak. A megtakarítást rögtön el is kezdték 9000 fő leépítésével (ez a legkönnyebb). Nem teljesen úgy alakultak a dolgok, ahogy gondolták. Az Alcatel által megvásárolt Lucent eszközök jelentős része leírásra került, és nem jelentkeztek a várt szinergiák. Miután a 6. negyedéves jelentés is veszteségről számolt be, a két vezető távozott a cégtől.

Persze nem csak rossz dolgok történtek. Az Alcatel például eladta a műhold részlegét a Thales francia védelmi cégnek, nagy, és értékes tulajdonrészt szerezve ezzel a Thalesben, amit 2009-ben értékesített, jelentős bevételhez jutva.

2009-ben kampányt indított, hogy a széles-sávot biztosító cégek kapjanak bevételt a forgalom után. 2009. október 7-én, Budapesten, az innováció napján be is mutattak egy szoftvert, amellyel ez megvalósítható lenne.

A cég globális, négy régiója: Amerika, Európa, Közel-Kelet és Afrika, valamint Ázsia. A szervezet nem földrajzi felosztása három nagy egységet jelent: alkalmazások, hálózatok, szolgáltatások. Az alkalmazások csoport főként szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a hálózatok csoport fejleszti ki, és telepíti az ügyfelek igényeinek megfelelő eszközöket, a szolgáltatások csoport pedig teljes támogatást nyújt az ügyfelek hálózatain a teljes használati időre.

És persze még létezik a Bell Labs a cégen belül, amely az emberi történelem egyik legnagyobb fejlesztői műhelye volt. Bár az alapkutatások tematikája korlátozott, de a fejlesztések azért folynak tovább. Az Alcatel-Lucent 2,5 milliárd eurót költ K+F kutatásokra.

Az, hogy a cég valóban él, és fejlődik, a weblapjukon látszik leginkább. Érdemes ellátogatni a www.alcatel-lucent.com lapra, ahol mindig naprakész híreket, eseményeket lehet olvasni.

Vissza a listára