A legnagyobb hálózati hardver gyártó: a Cisco
1984 Az
IBM már PC-ket gyártott, melyeken DOS, vagy UNIX futott. Bill Gates egy
éve mutatta be a Windows első változatát, és már pereskedett Steve
Jobs-szal. Az ARPANET már működött, 1970 óta nem csak katonai céllal,
hanem rácsatlakozhattak az egyetemek számítógépei is. Sok volt még a
telefonvonalas összeköttetés. Internet még nem volt, és a gépek
többsége egyedüliként működött. A UNIX-on kívül más operációs rendszer
nem is támogatta a hálózatos üzemmódot, és a hálózatok előnyei sem
voltak világosak még az egyetemek falain kívül. (A Novell ekkor már egy
éve fejlesztette hálózati operációs rendszerét, de még ismeretlen volt.)Len
Bosack és Sandy Lerner (a fenti képen) házastársakként, és a Stanford
egyetem kutatóiként azon dolgoztak, hogy az egyetem épületeiben
külön-külön működő hálózatokat egyesítsék. Ez akkoriban elég nagy
problémát jelentett. Nemcsak kábeleket, jelismétlőket, és útválasztókat
kellett beépíteni, de meg kellett oldani a különböző protokollok
(protokoll: a hálózati gépek közös „nyelve”, amin kommunikálnak
egymással) közötti kapcsolatot is. Greg Satz és Kirk Lougheed
segítségével megalkották a többprotokollos útválasztót.
Így utólag nehéz megmondani, hogy sejtették-e a hálózatok későbbi
f

ejlődését,
vagy csak pillanatnyi ötlet volt, de megalapították a Cisco Systems
céget, nevét San Francisco városának nevéből származtatva. Tisztán
családi vállalkozás volt, 2 fővel, és az első évben 0 dollár profittal.
Megalkották az emblémájukat (a képen), a cég telephelye pedig lakóhelyük, Atherton lett.
Az
első igazán profi termékük, egy útvonal kiszolgáló (AGS), külön rá
fejlesztett szoftverrel (ebből fejlesztették ki a későbbi termékeik IOS
operációs rendszerét) 1986 márciusában talált vevőre, és még ebben az
évben júliusban sikerült egy nagyobb szállítmányt is eladniuk.
A sikerek kezdete

Az
igazán dinamikus fejlődés 1988-ban indult, két okból is. Az egyik, hogy
már egyértelműen látszott, hogy a hálózatok fejlődése egyre gyorsul, a
másik, hogy
John Morgridge (
a képen) lett a cég
elnök-vezérigazgatója. Morgridge 29 fővel vette át a céget, amely ugyan
képes volt legyártani a világ legfejlettebb útválasztóját, de nem volt
képes ebből sok pénzt csinálni. Egy év múlva a Cisco 3 terméket
forgalmazott, 111 fővel dolgozott és 27 millió dollár árbevételt
produkált. Még egy év múlva megjelentek a tőzsdén, a vállalat értéke
224 millió dollár volt, és fejlesztettek, fejlesztettek, fejlesztettek.
A létszám évente duplázódott, hardveres munkatárs éppúgy kellett, mint
programozó, mert a hálózati eszközeik egyre jobb szoftveres
támogatással kerültek piacra.
1990-ben megszületett az
Internet, és Tim Berners-Lee megalkotta a világhálóra utaló "world wide
web" kifejezést. A tőzsdére kerülés után két év sem telt el, és a cég
értéke meghaladta az 1 milliárd dollárt. Azt hiszem, amit technikai
fejlesztéssel és ennek üzleti menedzselésével el lehetett érni, azt
Morgridge elérte.
Új stratégia
1991-ben
John Chambers (
a képen) lépett a Cisco nemzetközi értékesítési

és üzemeltetési területének vezető alelnöki posztjára. Ő volt a
következő növekedési periódus fő alakja. A fejlesztések persze
folytatódtak, talán gyorsabban is, több emberrel, mint előtte, de ettől
kezdve elkezdték szabadalommal védeni őket. Másrészt kihasználták, hogy
a Cisco nagy volt, (az árbevétel 1994-ben lépte át az 1 milliárd
dollárt), és maradt forrása cégvásárlásokra is.
Az új stratégia tehát ez lett:
1. Kutatni a jövő igényeit (pl.: hálózati biztonság, hálózati szolgáltatások, IP telefónia, videó összeköttetés, stb.).
2. Felmérni a kisebb versenytársak közül azokat, amelyek ezekben az irányokban kimagaslót alkotnak.
3. Ha van ilyen, felvásárolni, és átvenni a terméket,
4. ha nincs ilyen, fejleszteni.
Ez
a stratégia a 2008-as válságig hatalmas dinamizmust adott a cégnek. Az
árbevétel már 1995-re (tehát egy év alatt) megduplázódott (meghaladta a
2 milliárd dollárt), és természetesen John Chambers lett a Cisco
vezérigazgatója, az igazgatótanács elnökének pedig John Morgridge-et
választották.
Meg kell említenünk, hogy ebben az évben 2 munkatárssal megalakult a Cisco Systems Magyarország Kft.
A
kilencvenes évekből 1997 emelkedik ki. Nem a bevétel növekedésével
(meghaladta a 6 milliárd dollárt), ezt akkoriban a vállalatnál
természetesnek vették, hanem a cég átszervezése, és egy teljesen új
kezdeményezés miatt.
Az átszervezés oka a
dinamikus növekedés volt. Eben az évben lépett be a cég tízezredik
dolgozója. Három részleget csináltak: a nagyvállalatit, a kis- és
középvállalatit, és a szolgáltatót.
Az új kezdeményezés pedig, hogy a Cisco elindította a középiskolás és

főiskolás diákoknak szánt Hálózati Akadémia programját, ahol a tanulók
négy szemeszter alatt elsajátíthatták a számítógépes hálózatok
tervezésével, kiépítésével, illetve karbantartásával kapcsolatos
tudásanyagot. A képzés 1997 októberében 64 oktatási intézményben
indult. Természetesen a technikát a cég biztosította, és természetesen,
aki itt végzett, az továbbra is a Cisco termékeivel akart dolgozni!
Nagy ötlet!
Ebben az évben a Cisco rákerült a Fortune 500 listájára, a 332. helyen.
1997-ben a cég megjelent néhány akkoriban teljesen újnak számító fejlesztéssel is:
1. Bejelenti az ágazatban akkoriban egyedülálló összvállalati szintű biztonsági kezdeményezést.
2. A Cisco és az Intel közös bemutatóján vállalati tűzfalon keresztül bonyolít internetes telefonhívásokat.
3.
Bemutatja az IP alapú hang- és faxátviteli piacokat megcélzó első
termékeit, és körvonalazza hang -, videó- és adatintegrációs
stratégiájának első fázisát.
4. Forgalomba hozza koaxkábeles adatátviteli termékcsaládját.
Ma
már ezek mindennapjaink részei, de akkor fantasztikus újítások voltak,
és jelzik, hogy a vállalat jól mérte fel a jövőbeni fejlődés fő
irányait.
Még egy fontos adalék: A cég ekkor célozza meg Kelet
Ázsiát. Ez a korai nyitás volt az oka annak, hogy késleltetve és
tompítva hatott a későbbi gazdasági válság a Cisco-ra.
2000
Nem fordulópont a vállalat történetében, de talán szimbolikus határ, ezért felsorolom a cég ez évi adatait.
Az
árbevétel 18 928 millió $. Ebben az évben a Cisco a világ legértékesebb
vállalata lett 569 milliárd dollárral. A vállalat szinte a teljes
árbevételét cégvásárlásokra költötte. Ez 16,2 milliárd dollárnyi
készpénzt jelentett, ehhez jöttek még a részvénycserés vásárlások.
Kereken 20 céget vásárolt a Cisco, ezek közül is a legdrágább az
Internetes switch-eket gyártó ArrowPoint volt 5,7 milliárd dollárért.
A benyújtott szabadalmak száma 751, a bejegyzett szabadalmak száma 150.
Különösen
jó év volt ez abból a szempontból is, hogy két nagy versenytárs is
kiszállt a hálózati eszközök gyártásából: az IBM és a 3Com. Ettől
kezdve nem volt a Földön konkurenciája a Cisco-nak a saját
súlycsoportjában.
A Internet robbanásszerű fejlődése folytatódott 72.000.000 host gép és 10.000.000 webhely volt elérhető ekkor.
Csak az ez évi fejlesztésekre egy külön cikket lehetne szánni. Teljesen szubjektív módon kiemelek néhányat:
•
2000. évi Pioneer technológiai díj: Catalyst 65XX többrétegű kapcsoló
és a Toaster névvel illetett nagysebességű csomagfeldolgozó processzor.
•
Olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel a hardveres titkosítási
technológiát egy PCMCIA kártya méretére "zsugorítva" beépíthették a
Cisco 1700 sorozatú útválasztó családba.
• Forgalomba hozták az Aironet® 340 sorozatú vezeték nélküli
LAN-megoldást (a képen).
Persze
a stratégia tovább él, és ehhez állandó felmérések, jövő kutatás kell.
Ekkor például azt jósolták, hogy a nagy fejlődés az optikai eszközök és
a városi hálózatok terjeszkedésében várható, tehát a kétezres évek
elején erre helyezték a hangsúlyt.
A Cisco Hálózati Akadémiák száma a világon 4901 volt ekkor.
A 21. század kezdete
A
2000-es évek nem hoztak olyan dinamikus fejlődést a vállalatnak, mint a
90-es évek, de az akkor elért méretet, árbevételt sikerült megtartani.
Néhány hír ezekből az évekből:
A Cisco IOS névre hallgató router
operációs rendszerének forráskódja idegen kezekbe került (később
kiderült, egy svéd egyetemista volt a tolvaj). Ez érzékenyen érintette
a vállalatot, mivel ezzel hamisíthatták a levédett termékeit.
„Jó
hír” volt, hogy komoly sebezhetőséget találtak a TCP protokollban. A
Cisco persze azonnal reagált, és levédette a hibalehetőség
csökkentésére szolgáló megoldásokat.
2005: augusztus 10-én a hálózati technológiának köszönhetően a NASDAQ történetében először

nem
a Time Square-en lévő MarketSite stúdióban szólaltatták meg a
kereskedési nap kezdetét jelző csengőt. A nevezetes napon John
Chambers, a Cisco Systems vezérigazgatója és kétezer Cisco-alkalmazott
2500 mérföldes távolságból, a cég San Joséban található központjából
nyitotta meg a tőzsdét (a képen).
Ekkoriban a Cisco részlegei közül
a szolgáltatási növekedett leginkább. A cég volt az egyik úttörője
annak a szolgáltatásnak, amelyben más cégeknek adatbázis szervereket
nyújtottak. A távoli szerverek és a vállalat közötti kapcsolatot
természetesen titkosították, akkor még úgy tűnt, megfelelően.
A
British Airways a Ciscót és a Prime Business Solutionst bízta meg az
Egyesült Királyságban található irodáiban és repülőterein dolgozó
mintegy tizennégyezer alkalmazott kommunikációját szolgáló
IP-telefóniás rendszerének kiépítésével.
Budapesten Technológiai Támogató Központot, Szombathelyen szervizközpontot nyitott a cég.
2007-ben a Cisco felvásárolta az IronPort vállalatot. Az üzenetkezelési és

webes biztonsági megoldások piacvezetőjeként ismert IronPort kínálata
tökéletesen illeszkedett a Cisco biztonsági portfoliójába. A
felvásárlás célpontját azok a berendezések (tehát nem szoftver-, hanem
hardvertermékek) jelentették, amelyek a vállalatok levelezését
tisztítják meg a spamektől, vírusoktól, férgektől.
Ugyanebben az
évben vette meg a cég a BroadWare Technologies-t, amely vállalat az IP
alapú videó megfigyelő rendszerek fejlesztőjeként volt ismert. A
vásárlás oka egy korábbi felmérés volt, mely szerint a videó
megfigyelési infrastruktúrák piacán azonnali és nagymértékű növekedési
lehetőség valószínű.
Még egy vásárlás, a Navini Networks is
terítékre került. Ennek a cégnek pedig a WIMAX alapú szélessávú vezeték
nélküli termékei keltették fel a Cisco érdeklődését. Ezek ugyanis
tökéletesen illeszkednek a vállalat „Behálózott élet” stratégiájába.
A válság
Elérkeztünk
a jelzálogpiaci válsághoz, amelyet a Cisco először a banki vásárlások
drasztikus csökkenésében érzett meg, de a vállalat egészét ez még alig
érintette. A fejlődő piacok és a szolgáltatási szektor még dinamikusan
fejlődtek.
Amikor a válság világméretűvé duzzadt (2008), akkor is

növekedett a bevétel, mivel Kínában, Indiában, Mexikóban és Oroszországban a megrendelések kiemelkedően nagy értékűek voltak.
2009 azonban már egyértelműen visszaesést hozott.
A cég először létszám stopot rendelt el, de ez nem volt elég, új hír,
hogy megválik 700 (lehet, hogy 2000) munkatársától. Ez egy 60000 főt
foglalkoztató vállalatnál nem sok, de jelzi a meglévő problémákat. Ami
azonban a legbiztosabb jele a problémáknak, az az, hogy az eddig nem
versenytársnak számító óriásoknak (
HP,
IBM,
Microsoft) is nekiesik a
Cisco.
A WebEx felvásárlásával a Cisco végleg új fejezetet nyitott, és
deklarálta igényét az egységes kommunikációs piac iránt, amely számára
integrált hardver-, és szoftvercsomagokat képes kínálni. A vállalat
később egy olyan céget vásárolt fel, mely az Exchange helyére tud
lépni. A WebEx portfólióba kerülő PostPath képes gyári telepítésű
Outlook klienseket is kiszolgálni. Ez a Microsoft szemében szálka. A
HP-nál akkor pattant el a húr, mikor a Cisco, melynek legnagyobb
partnere, év elején (2009) közölte, hogy belép a szerverpiacra, hogy
egységes számítástechnikai infrastruktúrát szállítson az
adatközpontokba, így lényegében a valaha tiszta profillal rendelkező,
széleskörű iparági támogatást élvező Cisco mára szinte minden
nehézsúlyú szereplővel hadban áll, miközben hazai pályán is új
kihívásokkal kell szembenéznie. A 3Com közölte, hogy ismét belép a
nagyvállalati switch-ek globális piacára. Elfogyott a Föld? Nem csoda,
ha a Microsoft és a HP összefogtak a közös ellenség ellen.
Végül
egy kis csemege a kitartó olvasók számára. A Cisco legfrissebb
felmérése a jövőről. Ha tényleg így lesz, nem lesz okuk panaszra.
Összesített nemzetközi IP forgalom
•
A gazdasági válság összességében csak kismértékben befolyásolta a
forgalomnövekedést: 2008 és 2013 között várhatóan az ötszörösére
növekszik majd a nemzetközi IP forgalom.
• 2013-ra az éves
nemzetközi IP forgalom a kétharmad zettabájtot (vagy 667 exabájtot) is
elérheti (egy zettabájt egytrillió gigabájttal egyenlő).
•
2013-ban az IP-adatforgalom Észak-Amerikában havi 13 exabájt lesz, ami
valamivel meghaladja a Nyugat-Európára prognosztizált 12,5 exabájtot,
de jelentősen elmarad az ázsiai és a csendes-óceáni térség havi 21
exabájtos értékétől.
• Leggyorsabb ütemben a Közel-Kelet és
Afrika fejlődik majd évi 51%-os növekedéssel, 2013-ra elérve a havi 1
exabájtos értéket.
A növekedés fő motorja a videó forgalom
•
2013-ra az összes videó forgalom (tévé, igény szerint letölthető videó
anyagok - VoD, internetes videó és P2P - peer-to-peer) adja majd a
világ teljes internetforgalmának több mint 90%-át.
• A videó
kommunikációs forgalom (videó hívások, videós üzenetküldés) volumene
2008 és 2013 között várhatóan a tízszeresére növekszik.
Mobil széles sáv
•
2008 és 2013 között évente nagyjából meg fog duplázódni a
mobil-adatforgalom, ami a teljes időszakra vetítve összesen 66-szoros
növekedést jelent.
• 2013-ra a világ mobil-adatforgalmának közel
64%-át a videó letöltés fogja kitenni. (A Cisco VNI-n belül mértek
közül a mobilvideó a leggyorsabban növekvő alkalmazás-kategória.)
A „hiperkonnektivitás" hatása a hálózatokra:
•
Egyre nagyobb mértéket ölt a felhasználók körében a
hiperkonnektivitás, ami alatt a tanulmány több internetes kommunikációs
csatorna egyidejű, párhuzamos használatát érti.
• 2013-ra a
párhuzamosan végzett aktív, netes kommunikáció (pl. online
zenehallgatás közben végzett online munka vagy böngészés, illetve
internetböngészés/chatelés és telefonálás egyszerre) naponta összeadva
6 további hálózaton töltött órát jelent.
• 2013-ra az úgynevezett
passzív hálózati kapcsolatok (pl. digitális videófelvétel készítése más
hálózaton keresztül használt program megtekintése közben, a háttérben
végzett online biztonsági mentések, illetve külső videó források, pl.
biztonsági vagy bébiszitter-kamerák) miatt további hat órával növekszik
a hálózaton töltött órák száma.
• Jelenleg egy „hálózati nap" - a
hálózaton párhuzamosan végzett tevékenységeket összesítve - 36 órából
áll. 2013-ra ehelyett már 48 óráról fogunk beszélni.
A hálózati videó szolgáltatások globális hatása a képernyőméretre:
•
A várakozások szerint tovább bővül a különféle digitális
képernyőtípusok választéka is. Nem csupán a hálózatba csatlakoztatott
készülékek száma többszöröződött meg, de a képernyővel rendelkező
eszközök egyben nagyobb videó fogyasztást is eredményeznek. A nagyobb
képernyőméret növeli a nagy felbontású videó tartalmak iránti igényt,
és ennek megfelelően fokozza az egyes videó folyamokhoz szükséges
internetforgalmat.
• 2013-ra a világ digitális képernyőinek
felülete összesen közel 1 milliárd négyzetmétert tesz majd ki, amely
mintegy 2 milliárd nagyképernyős tévékészüléknek felel meg. Egymás után
rakva ezek a képernyők több mint 48-szor érnék körbe a Földet.
Tekintse meg Cicso termékeinket webáruházunkban!
Válasszon a következő webes olvasók közül: