Cisco Systems

A legnagyobb hálózati hardver gyártó: a Cisco

1984 Az IBM már PC-ket gyártott, melyeken DOS, vagy UNIX futott. Bill Gates egy éve mutatta be a Windows első változatát, és már pereskedett Steve Jobs-szal. Az ARPANET már működött, 1970 óta nem csak katonai céllal, hanem rácsatlakozhattak az egyetemek számítógépei is. Sok volt még a telefonvonalas összeköttetés. Internet még nem volt, és a gépek többsége egyedüliként működött. A UNIX-on kívül más operációs rendszer nem is támogatta a hálózatos üzemmódot, és a hálózatok előnyei sem voltak világosak még az egyetemek falain kívül. (A Novell ekkor már egy éve fejlesztette hálózati operációs rendszerét, de még ismeretlen volt.)

Len Bosack és Sandy Lerner (a fenti képen) házastársakként, és a Stanford egyetem kutatóiként azon dolgoztak, hogy az egyetem épületeiben külön-külön működő hálózatokat egyesítsék. Ez akkoriban elég nagy problémát jelentett. Nemcsak kábeleket, jelismétlőket, és útválasztókat kellett beépíteni, de meg kellett oldani a különböző protokollok (protokoll: a hálózati gépek közös „nyelve”, amin kommunikálnak egymással) közötti kapcsolatot is. Greg Satz és Kirk Lougheed segítségével megalkották a többprotokollos útválasztót.Így utólag nehéz megmondani, hogy sejtették-e a hálózatok későbbifejlődését, vagy csak pillanatnyi ötlet volt, de megalapították a Cisco Systems céget, nevét San Francisco városának nevéből származtatva. Tisztán családi vállalkozás volt, 2 fővel, és az első évben 0 dollár profittal.Megalkották az emblémájukat (a képen), a cég telephelye pedig lakóhelyük, Atherton lett.

Az első igazán profi termékük, egy útvonal kiszolgáló (AGS), külön rá fejlesztett szoftverrel (ebből fejlesztették ki a későbbi termékeik IOS operációs rendszerét) 1986 márciusában talált vevőre, és még ebben az évben júliusban sikerült egy nagyobb szállítmányt is eladniuk.

A sikerek kezdete

Az igazán dinamikus fejlődés 1988-ban indult, két okból is. Az egyik, hogy már egyértelműen látszott, hogy a hálózatok fejlődése egyre gyorsul, a másik, hogy John Morgridge (a képen) lett a cég elnök-vezérigazgatója. Morgridge 29 fővel vette át a céget, amely ugyan képes volt legyártani a világ legfejlettebb útválasztóját, de nem volt képes ebből sok pénzt csinálni. Egy év múlva a Cisco 3 terméket forgalmazott, 111 fővel dolgozott és 27 millió dollár árbevételt produkált. Még egy év múlva megjelentek a tőzsdén, a vállalat értéke 224 millió dollár volt, és fejlesztettek, fejlesztettek, fejlesztettek. A létszám évente duplázódott, hardveres munkatárs éppúgy kellett, mint programozó, mert a hálózati eszközeik egyre jobb szoftveres támogatással kerültek piacra.1990-ben megszületett az Internet, és Tim Berners-Lee megalkotta a világhálóra utaló "world wide web" kifejezést. A tőzsdére kerülés után két év sem telt el, és a cég értéke meghaladta az 1 milliárd dollárt. Azt hiszem, amit technikai fejlesztéssel és ennek üzleti menedzselésével el lehetett érni, azt Morgridge elérte.

Új stratégia

1991-ben John Chambers (a képen) lépett a Cisco nemzetközi értékesítési és üzemeltetési területének vezető alelnöki posztjára. Ő volt a következő növekedési periódus fő alakja. A fejlesztések persze folytatódtak, talán gyorsabban is, több emberrel, mint előtte, de ettől kezdve elkezdték szabadalommal védeni őket. Másrészt kihasználták, hogy a Cisco nagy volt, (az árbevétel 1994-ben lépte át az 1 milliárd dollárt), és maradt forrása cégvásárlásokra is.Az új stratégia tehát ez lett:

1. Kutatni a jövő igényeit (pl.: hálózati biztonság, hálózati szolgáltatások, IP telefónia, videó összeköttetés, stb.).

2. Felmérni a kisebb versenytársak közül azokat, amelyek ezekben az irányokban kimagaslót alkotnak.

3. Ha van ilyen, felvásárolni, és átvenni a terméket,

4. ha nincs ilyen, fejleszteni.

Ez a stratégia a 2008-as válságig hatalmas dinamizmust adott a cégnek. Az árbevétel már 1995-re (tehát egy év alatt) megduplázódott (meghaladta a 2 milliárd dollárt), és természetesen John Chambers lett a Cisco vezérigazgatója, az igazgatótanács elnökének pedig John Morgridge-et választották.

Meg kell említenünk, hogy ebben az évben 2 munkatárssal megalakult a Cisco Systems Magyarország Kft.

A kilencvenes évekből 1997 emelkedik ki. Nem a bevétel növekedésével (meghaladta a 6 milliárd dollárt), ezt akkoriban a vállalatnál természetesnek vették, hanem a cég átszervezése, és egy teljesen új kezdeményezés miatt.

Az átszervezés oka a dinamikus növekedés volt. Eben az évben lépett be a cég tízezredik dolgozója. Három részleget csináltak: a nagyvállalatit, a kis- és középvállalatit, és a szolgáltatót.Az új kezdeményezés pedig, hogy a Cisco elindította a középiskolás és főiskolás diákoknak szánt Hálózati Akadémia programját, ahol a tanulók négy szemeszter alatt elsajátíthatták a számítógépes hálózatok tervezésével, kiépítésével, illetve karbantartásával kapcsolatos tudásanyagot. A képzés 1997 októberében 64 oktatási intézményben indult. Természetesen a technikát a cég biztosította, és természetesen, aki itt végzett, az továbbra is a Cisco termékeivel akart dolgozni! Nagy ötlet!Ebben az évben a Cisco rákerült a Fortune 500 listájára, a 332. helyen.

1997-ben a cég megjelent néhány akkoriban teljesen újnak számító fejlesztéssel is:

1. Bejelenti az ágazatban akkoriban egyedülálló összvállalati szintű biztonsági kezdeményezést.

2. A Cisco és az Intel közös bemutatóján vállalati tűzfalon keresztül bonyolít internetes telefonhívásokat.

3. Bemutatja az IP alapú hang- és faxátviteli piacokat megcélzó első termékeit, és körvonalazza hang -, videó- és adatintegrációs stratégiájának első fázisát.

4. Forgalomba hozza koaxkábeles adatátviteli termékcsaládját.

Ma már ezek mindennapjaink részei, de akkor fantasztikus újítások voltak, és jelzik, hogy a vállalat jól mérte fel a jövőbeni fejlődés fő irányait.

Még egy fontos adalék: A cég ekkor célozza meg Kelet Ázsiát. Ez a korai nyitás volt az oka annak, hogy késleltetve és tompítva hatott a későbbi gazdasági válság a Cisco-ra.

2000

Nem fordulópont a vállalat történetében, de talán szimbolikus határ, ezért felsorolom a cég ez évi adatait.

Az árbevétel 18 928 millió $. Ebben az évben a Cisco a világ legértékesebb vállalata lett 569 milliárd dollárral. A vállalat szinte a teljes árbevételét cégvásárlásokra költötte. Ez 16,2 milliárd dollárnyi készpénzt jelentett, ehhez jöttek még a részvénycserés vásárlások. Kereken 20 céget vásárolt a Cisco, ezek közül is a legdrágább az Internetes switch-eket gyártó ArrowPoint volt 5,7 milliárd dollárért.

A benyújtott szabadalmak száma 751, a bejegyzett szabadalmak száma 150.

Különösen jó év volt ez abból a szempontból is, hogy két nagy versenytárs is kiszállt a hálózati eszközök gyártásából: az IBM és a 3Com. Ettől kezdve nem volt a Földön konkurenciája a Cisco-nak a saját súlycsoportjában.

A Internet robbanásszerű fejlődése folytatódott 72.000.000 host gép és 10.000.000 webhely volt elérhető ekkor.

Csak az ez évi fejlesztésekre egy külön cikket lehetne szánni. Teljesen szubjektív módon kiemelek néhányat:

• 2000. évi Pioneer technológiai díj: Catalyst 65XX többrétegű kapcsoló és a Toaster névvel illetett nagysebességű csomagfeldolgozó processzor.

• Olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel a hardveres titkosítási technológiát egy PCMCIA kártya méretére "zsugorítva" beépíthették a Cisco 1700 sorozatú útválasztó családba.

• Forgalomba hozták az Aironet® 340 sorozatú vezeték nélküli LAN-megoldást (a képen).

Persze a stratégia tovább él, és ehhez állandó felmérések, jövő kutatás kell. Ekkor például azt jósolták, hogy a nagy fejlődés az optikai eszközök és a városi hálózatok terjeszkedésében várható, tehát a kétezres évek elején erre helyezték a hangsúlyt.A Cisco Hálózati Akadémiák száma a világon 4901 volt ekkor.

A 21. század kezdete

A 2000-es évek nem hoztak olyan dinamikus fejlődést a vállalatnak, mint a 90-es évek, de az akkor elért méretet, árbevételt sikerült megtartani. Néhány hír ezekből az évekből:

A Cisco IOS névre hallgató router operációs rendszerének forráskódja idegen kezekbe került (később kiderült, egy svéd egyetemista volt a tolvaj). Ez érzékenyen érintette a vállalatot, mivel ezzel hamisíthatták a levédett termékeit.

„Jó hír” volt, hogy komoly sebezhetőséget találtak a TCP protokollban. A Cisco persze azonnal reagált, és levédette a hibalehetőség csökkentésére szolgáló megoldásokat.

2005: augusztus 10-én a hálózati technológiának köszönhetően a NASDAQ történetében először nem a Time Square-en lévő MarketSite stúdióban szólaltatták meg a kereskedési nap kezdetét jelző csengőt. A nevezetes napon John Chambers, a Cisco Systems vezérigazgatója és kétezer Cisco-alkalmazott 2500 mérföldes távolságból, a cég San Joséban található központjából nyitotta meg a tőzsdét (a képen).

Ekkoriban a Cisco részlegei közül a szolgáltatási növekedett leginkább. A cég volt az egyik úttörője annak a szolgáltatásnak, amelyben más cégeknek adatbázis szervereket nyújtottak. A távoli szerverek és a vállalat közötti kapcsolatot természetesen titkosították, akkor még úgy tűnt, megfelelően.

A British Airways a Ciscót és a Prime Business Solutionst bízta meg az Egyesült Királyságban található irodáiban és repülőterein dolgozó mintegy tizennégyezer alkalmazott kommunikációját szolgáló IP-telefóniás rendszerének kiépítésével.

Budapesten Technológiai Támogató Központot, Szombathelyen szervizközpontot nyitott a cég.

2007-ben a Cisco felvásárolta az IronPort vállalatot. Az üzenetkezelési és webes biztonsági megoldások piacvezetőjeként ismert IronPort kínálata tökéletesen illeszkedett a Cisco biztonsági portfoliójába. A felvásárlás célpontját azok a berendezések (tehát nem szoftver-, hanem hardvertermékek) jelentették, amelyek a vállalatok levelezését tisztítják meg a spamektől, vírusoktól, férgektől.Ugyanebben az évben vette meg a cég a BroadWare Technologies-t, amely vállalat az IP alapú videó megfigyelő rendszerek fejlesztőjeként volt ismert. A vásárlás oka egy korábbi felmérés volt, mely szerint a videó megfigyelési infrastruktúrák piacán azonnali és nagymértékű növekedési lehetőség valószínű.

Még egy vásárlás, a Navini Networks is terítékre került. Ennek a cégnek pedig a WIMAX alapú szélessávú vezeték nélküli termékei keltették fel a Cisco érdeklődését. Ezek ugyanis tökéletesen illeszkednek a vállalat „Behálózott élet” stratégiájába.

A válság

Elérkeztünk a jelzálogpiaci válsághoz, amelyet a Cisco először a banki vásárlások drasztikus csökkenésében érzett meg, de a vállalat egészét ez még alig érintette. A fejlődő piacok és a szolgáltatási szektor még dinamikusan fejlődtek.

Amikor a válság világméretűvé duzzadt (2008), akkor is növekedett a bevétel, mivel Kínában, Indiában, Mexikóban és Oroszországban a megrendelések kiemelkedően nagy értékűek voltak.2009 azonban már egyértelműen visszaesést hozott. A cég először létszám stopot rendelt el, de ez nem volt elég, új hír, hogy megválik 700 (lehet, hogy 2000) munkatársától. Ez egy 60000 főt foglalkoztató vállalatnál nem sok, de jelzi a meglévő problémákat. Ami azonban a legbiztosabb jele a problémáknak, az az, hogy az eddig nem versenytársnak számító óriásoknak (HP, IBM, Microsoft) is nekiesik a Cisco.A WebEx felvásárlásával a Cisco végleg új fejezetet nyitott, és deklarálta igényét az egységes kommunikációs piac iránt, amely számára integrált hardver-, és szoftvercsomagokat képes kínálni. A vállalat később egy olyan céget vásárolt fel, mely az Exchange helyére tud lépni. A WebEx portfólióba kerülő PostPath képes gyári telepítésű Outlook klienseket is kiszolgálni. Ez a Microsoft szemében szálka. A HP-nál akkor pattant el a húr, mikor a Cisco, melynek legnagyobb partnere, év elején (2009) közölte, hogy belép a szerverpiacra, hogy egységes számítástechnikai infrastruktúrát szállítson az adatközpontokba, így lényegében a valaha tiszta profillal rendelkező, széleskörű iparági támogatást élvező Cisco mára szinte minden nehézsúlyú szereplővel hadban áll, miközben hazai pályán is új kihívásokkal kell szembenéznie. A 3Com közölte, hogy ismét belép a nagyvállalati switch-ek globális piacára. Elfogyott a Föld? Nem csoda, ha a Microsoft és a HP összefogtak a közös ellenség ellen.

Végül egy kis csemege a kitartó olvasók számára. A Cisco legfrissebb felmérése a jövőről. Ha tényleg így lesz, nem lesz okuk panaszra.

Összesített nemzetközi IP forgalom

• A gazdasági válság összességében csak kismértékben befolyásolta a forgalomnövekedést: 2008 és 2013 között várhatóan az ötszörösére növekszik majd a nemzetközi IP forgalom.

• 2013-ra az éves nemzetközi IP forgalom a kétharmad zettabájtot (vagy 667 exabájtot) is elérheti (egy zettabájt egytrillió gigabájttal egyenlő).

• 2013-ban az IP-adatforgalom Észak-Amerikában havi 13 exabájt lesz, ami valamivel meghaladja a Nyugat-Európára prognosztizált 12,5 exabájtot, de jelentősen elmarad az ázsiai és a csendes-óceáni térség havi 21 exabájtos értékétől.

• Leggyorsabb ütemben a Közel-Kelet és Afrika fejlődik majd évi 51%-os növekedéssel, 2013-ra elérve a havi 1 exabájtos értéket.

A növekedés fő motorja a videó forgalom

• 2013-ra az összes videó forgalom (tévé, igény szerint letölthető videó anyagok - VoD, internetes videó és P2P - peer-to-peer) adja majd a világ teljes internetforgalmának több mint 90%-át.

• A videó kommunikációs forgalom (videó hívások, videós üzenetküldés) volumene 2008 és 2013 között várhatóan a tízszeresére növekszik.

Mobil széles sáv

• 2008 és 2013 között évente nagyjából meg fog duplázódni a mobil-adatforgalom, ami a teljes időszakra vetítve összesen 66-szoros növekedést jelent.

• 2013-ra a világ mobil-adatforgalmának közel 64%-át a videó letöltés fogja kitenni. (A Cisco VNI-n belül mértek közül a mobilvideó a leggyorsabban növekvő alkalmazás-kategória.)

A „hiperkonnektivitás" hatása a hálózatokra:

• Egyre nagyobb mértéket ölt a felhasználók körében a hiperkonnektivitás, ami alatt a tanulmány több internetes kommunikációs csatorna egyidejű, párhuzamos használatát érti.

• 2013-ra a párhuzamosan végzett aktív, netes kommunikáció (pl. online zenehallgatás közben végzett online munka vagy böngészés, illetve internetböngészés/chatelés és telefonálás egyszerre) naponta összeadva 6 további hálózaton töltött órát jelent.

• 2013-ra az úgynevezett passzív hálózati kapcsolatok (pl. digitális videófelvétel készítése más hálózaton keresztül használt program megtekintése közben, a háttérben végzett online biztonsági mentések, illetve külső videó források, pl. biztonsági vagy bébiszitter-kamerák) miatt további hat órával növekszik a hálózaton töltött órák száma.

• Jelenleg egy „hálózati nap" - a hálózaton párhuzamosan végzett tevékenységeket összesítve - 36 órából áll. 2013-ra ehelyett már 48 óráról fogunk beszélni.

A hálózati videó szolgáltatások globális hatása a képernyőméretre:

• A várakozások szerint tovább bővül a különféle digitális képernyőtípusok választéka is. Nem csupán a hálózatba csatlakoztatott készülékek száma többszöröződött meg, de a képernyővel rendelkező eszközök egyben nagyobb videó fogyasztást is eredményeznek. A nagyobb képernyőméret növeli a nagy felbontású videó tartalmak iránti igényt, és ennek megfelelően fokozza az egyes videó folyamokhoz szükséges internetforgalmat.

• 2013-ra a világ digitális képernyőinek felülete összesen közel 1 milliárd négyzetmétert tesz majd ki, amely mintegy 2 milliárd nagyképernyős tévékészüléknek felel meg. Egymás után rakva ezek a képernyők több mint 48-szor érnék körbe a Földet.

Tekintse meg Cicso termékeinket webáruházunkban!