Kína
óriási ország. Területre is nagy, de 1,3 milliárdos lakosságával
hatalmas (talán helyesebb úgy mondani: megkerülhetetlenül nagy) piac.
Így aztán, amíg a többi szocialista országgal szemben állandóan
felhánytorgatják az emberi jogokat, és a demokráciát, Kínának szemet
hunytak a Tienanmen téri tüntetés véres elfojtása fölött, a jó
gazdasági kapcsolatok reményében.
Kínában nem egy üzleti zseni, vagy egy vállalat vezetése

az
igazán nagy irányító, hanem a központi bizottság, amelyik meghatározza
a gazdasági, és tudományos fejlődés irányát, és hatalmas pénzek fölött
rendelkezik.
Az ország fejlődését 1978 tól érdemes figyelemmel
kísérni. Ekkor kezdte a világot elárasztani a kínai cipő, és ruha. Ha
ekkortájt azt mondták valamire, hogy kínai, az egyet jelentett azzal,
hogy bóvli, gagyi, ócska.
A nyolcvanas évek végén azonban a
kommunista ideológia helyébe az új technológiák által katalizált
társadalmi és gazdasági fejlődésbe vetett töretlen hit lépett. Először
a külföldi vállalatok csak összeszerelő üzemeket létesítettek. A nagy
hozzáadott értékű alkatrészeket importálták, az olcsó munkaerő
összeszerelte, majd a kész terméket exportálták.
A 90-es évek óta
ez a trend megfordulni látszik és – az alacsony bérű munkaerőre épülő
termelés fenntartása mellett – megkezdődött az elmozdulás a magasabb
hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek felé.
1999 óta a Kínában kutatás-fejlesztésre fordított összegek évi több mint 20 százalékkal növekedtek.

Az
ország 2006-ban elfogadott Közép- és Hosszútávú Tudományos és
Technológiai Fejlesztési programja 2010-re a GDP 2, míg 2020-ra 2,5
százalékát irányozta elő K+F ráfordításokra. Ez abszolút számokban azt
jelenti, hogy a 2004-es 8,7 milliárd dollár kormányzati ráfordítást
2010-re 18 milliárdra kívánják növeli, miközben egyéb (elsősorban
vállalati) forrásokból 27 milliárdra számítanak. Talán még mond valamit
olvasóimnak „A vas, és acél országa” régi jelmondat. Kínában az új
jelmondat „A független innováció”. Pontosan látják, hogy a fejlődés
fenntartásához már nem elég az amerikai, vagy európai csúcstechnológia
beépítése. Saját csúcstechnológia kell.
Csak egy példa: Egy
másik nemzetközi kínai cég, a Huawei Technologies 24000 fős létszámából
csak 12% a gyártósorok mellett dolgozó munkások aránya. 48% a K+F-ben
dolgozik, és 80% egyetemet végzett. Árbevételének 10% -át forgatja
vissza kutatásokba.
Persze vannak olyan területek, ahol Kína is
bezárkózik, például a repülőgép gyártás, vagy az űrprogram, de minden
másban nyitva áll a gazdasága.
Még van egy jellegzetesen kínai
jelenség, az agy cirkuláció. Pl.: a Szilíciumvölgy jelenlegi mérnöki és
technológiai elitjét nagymértékben az emigránsok alkotják, akik közül
sok a kínai: 1985 és 2000 között közel 52 ezren telepedtek le itt. Ők
az „új argonauták”, olyan modern menedzsment ismeretekkel, vállalkozói
kultúrával rendelkező műszaki-tudományos elit, amely könnyedén képes
mozogni a különböző „világok között” a nyelvi, kulturális tudásuknak és
kontinenseket átívelő kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően. Ezek
visszaáramlása megindult, és ez is nagyot lendít a kínai fejlődésen.
Jelenleg
a külföldi vállalatok már K+F intézményeket hoznak létre Kínában, és a
régi hazai forgalmazó vállalatok is egyre inkább új, saját termékekkel
jelennek meg.
1984 Liu Chuanzhi
(a képen), a Lenovo alapító elnöke, 10 hasonló érdeklődésű
munkatársával együtt alig 200000 yüanos (kb. 5,2 millió forintos)
kezdőtőkével elindítja a New Technology Developer Inc. vállalatot (a
Legend Group elődjét).
A vállalkozás beindítását a Kínai Tudományos
Akadémia finanszírozza. Amint látható politikai rábólintás nélkül nem
lett volna cég sem.Még annyi tartozik ide, hogy már az
alapításkor szoros volt a cég kapcsolata az
IBM-mel, amely cég a
Legend-en keresztül kívánta megcélozni a kínai piacot.
1987
Sikeresen kiadja a Legend kínai karakterkártyát. (Aki látott már kínai
írást, és tudja, hogy az 10000 jelből áll, az értékelni tudja ezt a
fejlesztést!)
1988 A Legend kínai karakterkártyája
megkapja a tudományos és technológiai fejlesztésekért járó legrangosabb
kínai díjat. Megalakul a Legend hongkongi leányvállalata.
1990
A cég első személyi számítógépének piacra dobása. A Legend profilt
vált, és a számítógépes termékek import-nagykereskedelméről áttér a
saját márkanév alatt forgalmazott számítástechnikai eszközök gyártására
és értékesítésére. Személyi számítógépei sikeresen bekerülnek a China
Torch csúcstechnológiai programba. (Azért az IBM fontos partner marad!)
1993 A vállalat a „Pentium-korszakba” lép az első kínai 586-os PC

gyártásának megkezdésével. A Legend kiépíti gépei kiskereskedelmi forgalmazói hálózatát.
1994 Részvényeit bevezetik a hongkongi tőzsdére. Formálisan megalakul a Legend személyi számítógépes üzletága.
1995 Piacra dobja az első, Legend márkanév alatt forgalmazott szervert.
1996 Piacvezetővé válik Kínában. Megjelenik az első, Legend márkanév alatt forgalmazott laptop.
1997
A Legend aláírja a Szellemi tulajdonjogokra vonatkozó egyezményt a
Microsoft-al, ez a legértékesebb megállapodás amely abban az időben
Kínában született. Lényege, hogy a gépek meghatározott hányadán a
Microsoft szoftverei futnak. A Legend piacra dobja az első többfunkciós
lézer nyomtatót.
1998 Elkészül az egy milliomodik Legend
számítógép. Andy Grove, az
Intel elnöke is részt vesz az ez alkalomból
rendezett ünnepségen. Az egy milliomodik számítógép kiállítási
tárgyként az Intel számítástechnikai múzeumába kerül. Megnyitják az
első Legend Shop üzletet.
1999 A cég az
ázsiai–csendes-óceáni térség legnagyobb számítógépgyártójává válik, és
a kínai elektronikai vállalatok 100-as toplistáján is az élre ugrik.
2000
A Legend-részvények bekerülnek a hongkongi tőzsde Hang Seng indexét
meghatározó kosárba. A vállalatot beválasztják a világ 10 legjobban
szervezett PC-gyártója közé.
2001 Sikeresen oldják meg a
vállalatcsoport egyik tagjának kiválását: a Digital China Co. Ltd.
önálló vállalatként jelenik meg a Hongkongi Értéktőzsdén. Yuanqing Yang
lesz a Legend új elnök-vezérigazgatója. A Legend elsőként jelentkezik a
„digitális otthon” koncepciójával, és piacra dobja a különböző
eszközöket támogató személyi számítógépét.
2002
Megjelenik a Legend szuperszámítógépe, a DeepComp 1800. Ez az első
kínai szuperszámítógép 1000 gigaflop (lebegőpontos műveletek száma
másodpercenként) műveleti sebességgel. Ez egyben a leggyorsabb, polgári
célra használt számítógép is Kínában, amely az előkelő 43. helyet
foglalja el a világ 500 leggyorsabb számítógépe között.
2003 A Legend bemutatja az új „Lenovo” logót, amely a tengerentúli piaci terjeszkedést hivatott

támogatni.
A
cég által bevezetett „Technology Era” együttműködő alkalmazások
koncepciójára támaszkodva a Lenovo kezdeményezi az IGRS munkacsoport
megalapítását néhány jelentős iparági szereplővel, valamint a kínai
informatikai minisztériummal karöltve. A cél az iparági szabványok
kialakításának elősegítése. 2003 novemberében sikeresen megépítik a
DeepComp 6800 szuperszámítógépet. Ez a gép a 14. helyet szerzi meg a
leggyorsabb szuperszámítógépek rangsorában.
2004 A Lenovo
az Olimpiai Játékok hivatalos partnerévé válik. Ezzel egyben az első
olyan kínai vállalat is, amelyet a NOB partnernek választ a
számítástechnikai eszközök területén. Készítenek egy a kistelepüléseken
élő számítógép-felhasználók igényeinek kiszolgálására tervezett
„Yuanmeng” sorozatot.
A Lenovo és az IBM bejelenti azt a
megállapodást, amelynek értelmében a Lenovo megvásárolja az IBM
személyi számítógép üzletágát, vagyis az asztali számítógépekkel és
notebookokkal foglalkozó teljes globális üzletágat. Ezzel a
felvásárlással a Lenovo a világ harmadik legnagyobb
számítógépgyártójává válik.2005 A Lenovo bejelenti a
350 millió dolláros stratégiai befektetését három vezető
magánrészvényes vállalatba: Texas Pacific Group, General Atlantic LLC
és Newbridge Capital LLC. Új innovációs központot nyitnak az
észak-karolinai Research Triangle Parkban. Az új központ célja, hogy az
ügyfelek, az üzleti partnerek, a megoldásszállítók és független
szoftvervállalatok is közreműködhessenek az új személyi számítógépes
megoldások kialakításában.

A
Lenovo bemutatja a világ legvékonyabb, legkönnyebb és legbiztonságosabb
Tablet PC eszközét: ez a ThinkPad X41 Tablet. Elkészítik az első
szélesképernyős ThinkPad notebookot beépített vezeték nélküli WAN
hálózati funkcióval: ez a ThinkPad Z60, amely további újításként titán
kivitelben is kapható. A Lenovo a biometrikus személyi számítógépek
piacvezető szállítójává lép elő, legyártva egy milliomodik számítógépét
beépített ujjlenyomat-olvasóval.
William J. Amelio lesz az új elnök-vezérigazgató.
2006
A Lenovo bemutatja az első, kétmagos processzorral rendelkező ThinkPad
notebookját. Ez a készülék a megnövekedett teljesítmény mellett akár 11
órányi akkumulátoros üzemre is képes. A Lenovo technológiája hibátlanul
teljesít a 2006-os torinói téli olimpián. A cég összesen 5000 asztali
számítógépet, 350 szervert és 1000 notebookot biztosított az
Olaszországban zajló rangos sporteseményre. A Lenovo a sportolók és a
látogatók kiszolgálására sikeresen üzemeltetett 7 internetcsarnokot is
a helyszínen.
Kína után a világpiacon is megjelennek az első, Lenovo
márkanév alatt forgalmazott termékek. Kapható az új Lenovo 3000
termékcsalád. Az ebbe a termékcsaládba tartozó asztali számítógépek és
notebookok kifejlesztése során az elsődleges szempont az volt, hogy
gondmentes számítástechnikai megoldással szolgálják ki a kis- és
középvállalkozásokat.
2007 A Lenovo munkahelyeket
csoportosít át a fejlett országokból a fejlődőekbe (ide tartozik
Szlovákia, és Lengyelország is) az olcsóbb munkaerő miatt. Közben a
kormányhivatalok, akik az IBM stabil ügyfelei voltak, elpártoltak a
Lenovo-tól, mert attól tartottak, hogy a gépeit kémprogramokkal
szállítja.
A Microsoft és a Lenovo bejelentették, hogy közös
kutatólaboratóriumot hoznak létre Kínában, amely az első másik
vállalattal megosztott létesítmény lesz a szoftverkonszern
történetében. A tervezet jól illusztrálja, hogy a technológiai cégek,
és konkrétan a Microsoft is mennyire fontosnak tartják a dinamikusan
fejlődő kínai piacot.
2008 Az olimpia Pekingben! Óriási megrendelés, óriási kihívás, tökéletes kivitelezés.
2009 Az
egy évvel korábbi 140 millió dolláros profit után az idei első
negyedévet története legnagyobb, 264 millió dolláros adózott
veszteségével zárta a cég. Az alkalmazottak 11%-át elbocsájtják, de még
mindig biztosan őrzik a 3. helyet a PC eladásokban a HP, és a
Dell
mögött.
Lehet, hogy furcsa, de a cég vezetőiről alig esett szó.
Végig olvastam az első 10 vezető életrajzát, de „olyan egyformák, mint
két kínai”.Valószínűleg persze van súlya a döntéseiknek, de a nagy
fordulópontok mögött nem egyéniségek, hanem központi elhatározások
vannak.
Talán nem volt felesleges a hosszú bevezető, mert így a
fenti történet szélesebb összefüggési is látszanak. A cég a kínai
kormány hathatós támogatásával indult, és még ma is felügyelete alatt
áll. A kezdeti forgalmazói szerepet fölváltották a saját
fejlesztésekkel, majd felvásárlásokkal világcéggé léptek elő, amely a
„kézi munkát” kelet-európába, a kutató központokat Kínába telepíti.
Nagyon fontos következtetések adódnak ebből.
1. Itt nem egy vállalattal versenyeznek a világ PC gyártói, hanem a világ hatodát jelentő országgal!
2.
Ahhoz, hogy mi itt kelet-európában ne maradjunk le végérvényesen,
nekünk is ki kellene adni a jelszót: „Saját innovációt”, méghozzá
állami szinten támogatva.
Tekintse meg webáruházunk Lenovo kínálatát!