Lenovo

A Szilícium-völgy egyik szállóigéje, hogy „a legjobban amiatt a két kölyök miatt kell aggódnod, akik egy garázsban bütykölve teszik tönkre a céged” vagy „akik a kollégiumi szobában valami új terméket fejlesztenek, hogy könnyebben kommunikáljanak a barátaikkal”. Az Egyesült Államokban egyre inkább aggodalommal figyelik, hogy ez a két veszélyes kollégista srác éppen valahol Pekingben, Shanghaiban vagy éppen Shenzenben van.

A Lenovo története

A Lenovo ma a világ 3. legnagyobb PC szállítója, és talán kevesen tudják róla, hogy kínai. A HP-ról, vagy a Siemens-ről szóló cikkben a bevezető mindig az alapítók előtörténetéről, törekvéseiről szóltak. Most egész Kína előtörténetéről, és törekvéseiről kell szólnom, hogy világos legyen a Lenovo története.Kína szocialista ország, úgy mint Észak Korea, vagy Kuba. Akinek már nem mond semmit a szocializmus, annak elmondom, hogy ezekben az országokban a munkáspárt az egyetlen párt, amelynek vezetői az egész ország vezetői is egyben. Az európai, és a szovjet szocializmus bukása óta ezek az országok általában bezárkóztak, és elszigetelődtek, kivéve Kínát. Ez az ország ugyanis azon kívül, hogy a politikában szilárdan tartja az egypártrendszert, a gazdaságban az egyre nagyobb nyitást szorgalmazza. A 2. világháború után nagy volt a szegénység. Azután kizárólag a szocialista országokkal kereskedett. A 80-as évek óta viszont az egész világgal kapcsolatban áll.Kína óriási ország. Területre is nagy, de 1,3 milliárdos lakosságával hatalmas (talán helyesebb úgy mondani: megkerülhetetlenül nagy) piac. Így aztán, amíg a többi szocialista országgal szemben állandóan felhánytorgatják az emberi jogokat, és a demokráciát, Kínának szemet hunytak a Tienanmen téri tüntetés véres elfojtása fölött, a jó gazdasági kapcsolatok reményében.

Kínában nem egy üzleti zseni, vagy egy vállalat vezetése az igazán nagy irányító, hanem a központi bizottság, amelyik meghatározza a gazdasági, és tudományos fejlődés irányát, és hatalmas pénzek fölött rendelkezik.

Az ország fejlődését 1978 tól érdemes figyelemmel kísérni. Ekkor kezdte a világot elárasztani a kínai cipő, és ruha. Ha ekkortájt azt mondták valamire, hogy kínai, az egyet jelentett azzal, hogy bóvli, gagyi, ócska.

A nyolcvanas évek végén azonban a kommunista ideológia helyébe az új technológiák által katalizált társadalmi és gazdasági fejlődésbe vetett töretlen hit lépett. Először a külföldi vállalatok csak összeszerelő üzemeket létesítettek. A nagy hozzáadott értékű alkatrészeket importálták, az olcsó munkaerő összeszerelte, majd a kész terméket exportálták.

A 90-es évek óta ez a trend megfordulni látszik és – az alacsony bérű munkaerőre épülő termelés fenntartása mellett – megkezdődött az elmozdulás a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek felé.

1999 óta a Kínában kutatás-fejlesztésre fordított összegek évi több mint 20 százalékkal növekedtek.

Az ország 2006-ban elfogadott Közép- és Hosszútávú Tudományos és Technológiai Fejlesztési programja 2010-re a GDP 2, míg 2020-ra 2,5 százalékát irányozta elő K+F ráfordításokra. Ez abszolút számokban azt jelenti, hogy a 2004-es 8,7 milliárd dollár kormányzati ráfordítást 2010-re 18 milliárdra kívánják növeli, miközben egyéb (elsősorban vállalati) forrásokból 27 milliárdra számítanak. Talán még mond valamit olvasóimnak „A vas, és acél országa” régi jelmondat. Kínában az új jelmondat „A független innováció”. Pontosan látják, hogy a fejlődés fenntartásához már nem elég az amerikai, vagy európai csúcstechnológia beépítése. Saját csúcstechnológia kell.

Csak egy példa: Egy másik nemzetközi kínai cég, a Huawei Technologies 24000 fős létszámából csak 12% a gyártósorok mellett dolgozó munkások aránya. 48% a K+F-ben dolgozik, és 80% egyetemet végzett. Árbevételének 10% -át forgatja vissza kutatásokba.

Persze vannak olyan területek, ahol Kína is bezárkózik, például a repülőgép gyártás, vagy az űrprogram, de minden másban nyitva áll a gazdasága.

Még van egy jellegzetesen kínai jelenség, az agy cirkuláció. Pl.: a Szilíciumvölgy jelenlegi mérnöki és technológiai elitjét nagymértékben az emigránsok alkotják, akik közül sok a kínai: 1985 és 2000 között közel 52 ezren telepedtek le itt. Ők az „új argonauták”, olyan modern menedzsment ismeretekkel, vállalkozói kultúrával rendelkező műszaki-tudományos elit, amely könnyedén képes mozogni a különböző „világok között” a nyelvi, kulturális tudásuknak és kontinenseket átívelő kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően. Ezek visszaáramlása megindult, és ez is nagyot lendít a kínai fejlődésen.

Jelenleg a külföldi vállalatok már K+F intézményeket hoznak létre Kínában, és a régi hazai forgalmazó vállalatok is egyre inkább új, saját termékekkel jelennek meg.

1984Liu Chuanzhi (a képen), a Lenovo alapító elnöke, 10 hasonló érdeklődésű munkatársával együtt alig 200000 yüanos (kb. 5,2 millió forintos) kezdőtőkével elindítja a New Technology Developer Inc. vállalatot (a Legend Group elődjét). A vállalkozás beindítását a Kínai Tudományos Akadémia finanszírozza. Amint látható politikai rábólintás nélkül nem lett volna cég sem.

Még annyi tartozik ide, hogy már az alapításkor szoros volt a cég kapcsolata az IBM-mel, amely cég a Legend-en keresztül kívánta megcélozni a kínai piacot.

1987 Sikeresen kiadja a Legend kínai karakterkártyát. (Aki látott már kínai írást, és tudja, hogy az 10000 jelből áll, az értékelni tudja ezt a fejlesztést!)

1988 A Legend kínai karakterkártyája megkapja a tudományos és technológiai fejlesztésekért járó legrangosabb kínai díjat. Megalakul a Legend hongkongi leányvállalata.

1990 A cég első személyi számítógépének piacra dobása. A Legend profilt vált, és a számítógépes termékek import-nagykereskedelméről áttér a saját márkanév alatt forgalmazott számítástechnikai eszközök gyártására és értékesítésére. Személyi számítógépei sikeresen bekerülnek a China Torch csúcstechnológiai programba. (Azért az IBM fontos partner marad!)

1993 A vállalat a „Pentium-korszakba” lép az első kínai 586-os PC gyártásának megkezdésével. A Legend kiépíti gépei kiskereskedelmi forgalmazói hálózatát.

1994 Részvényeit bevezetik a hongkongi tőzsdére. Formálisan megalakul a Legend személyi számítógépes üzletága.

1995 Piacra dobja az első, Legend márkanév alatt forgalmazott szervert.

1996 Piacvezetővé válik Kínában. Megjelenik az első, Legend márkanév alatt forgalmazott laptop.

1997 A Legend aláírja a Szellemi tulajdonjogokra vonatkozó egyezményt a Microsoft-al, ez a legértékesebb megállapodás amely abban az időben Kínában született. Lényege, hogy a gépek meghatározott hányadán a Microsoft szoftverei futnak. A Legend piacra dobja az első többfunkciós lézer nyomtatót.

1998 Elkészül az egy milliomodik Legend számítógép. Andy Grove, az Intel elnöke is részt vesz az ez alkalomból rendezett ünnepségen. Az egy milliomodik számítógép kiállítási tárgyként az Intel számítástechnikai múzeumába kerül. Megnyitják az első Legend Shop üzletet.

1999 A cég az ázsiai–csendes-óceáni térség legnagyobb számítógépgyártójává válik, és a kínai elektronikai vállalatok 100-as toplistáján is az élre ugrik.

2000 A Legend-részvények bekerülnek a hongkongi tőzsde Hang Seng indexét meghatározó kosárba. A vállalatot beválasztják a világ 10 legjobban szervezett PC-gyártója közé.

2001 Sikeresen oldják meg a vállalatcsoport egyik tagjának kiválását: a Digital China Co. Ltd. önálló vállalatként jelenik meg a Hongkongi Értéktőzsdén. Yuanqing Yang lesz a Legend új elnök-vezérigazgatója. A Legend elsőként jelentkezik a „digitális otthon” koncepciójával, és piacra dobja a különböző eszközöket támogató személyi számítógépét.

2002 Megjelenik a Legend szuperszámítógépe, a DeepComp 1800. Ez az első kínai szuperszámítógép 1000 gigaflop (lebegőpontos műveletek száma másodpercenként) műveleti sebességgel. Ez egyben a leggyorsabb, polgári célra használt számítógép is Kínában, amely az előkelő 43. helyet foglalja el a világ 500 leggyorsabb számítógépe között.

2003 A Legend bemutatja az új „Lenovo” logót, amely a tengerentúli piaci terjeszkedést hivatott támogatni.

A cég által bevezetett „Technology Era” együttműködő alkalmazások koncepciójára támaszkodva a Lenovo kezdeményezi az IGRS munkacsoport megalapítását néhány jelentős iparági szereplővel, valamint a kínai informatikai minisztériummal karöltve. A cél az iparági szabványok kialakításának elősegítése. 2003 novemberében sikeresen megépítik a DeepComp 6800 szuperszámítógépet. Ez a gép a 14. helyet szerzi meg a leggyorsabb szuperszámítógépek rangsorában.

2004 A Lenovo az Olimpiai Játékok hivatalos partnerévé válik. Ezzel egyben az első olyan kínai vállalat is, amelyet a NOB partnernek választ a számítástechnikai eszközök területén. Készítenek egy a kistelepüléseken élő számítógép-felhasználók igényeinek kiszolgálására tervezett „Yuanmeng” sorozatot.

A Lenovo és az IBM bejelenti azt a megállapodást, amelynek értelmében a Lenovo megvásárolja az IBM személyi számítógép üzletágát, vagyis az asztali számítógépekkel és notebookokkal foglalkozó teljes globális üzletágat. Ezzel a felvásárlással a Lenovo a világ harmadik legnagyobb számítógépgyártójává válik.

2005 A Lenovo bejelenti a 350 millió dolláros stratégiai befektetését három vezető magánrészvényes vállalatba: Texas Pacific Group, General Atlantic LLC és Newbridge Capital LLC. Új innovációs központot nyitnak az észak-karolinai Research Triangle Parkban. Az új központ célja, hogy az ügyfelek, az üzleti partnerek, a megoldásszállítók és független szoftvervállalatok is közreműködhessenek az új személyi számítógépes megoldások kialakításában.

A Lenovo bemutatja a világ legvékonyabb, legkönnyebb és legbiztonságosabb Tablet PC eszközét: ez a ThinkPad X41 Tablet. Elkészítik az első szélesképernyős ThinkPad notebookot beépített vezeték nélküli WAN hálózati funkcióval: ez a ThinkPad Z60, amely további újításként titán kivitelben is kapható. A Lenovo a biometrikus személyi számítógépek piacvezető szállítójává lép elő, legyártva egy milliomodik számítógépét beépített ujjlenyomat-olvasóval. William J. Amelio lesz az új elnök-vezérigazgató.

2006 A Lenovo bemutatja az első, kétmagos processzorral rendelkező ThinkPad notebookját. Ez a készülék a megnövekedett teljesítmény mellett akár 11 órányi akkumulátoros üzemre is képes. A Lenovo technológiája hibátlanul teljesít a 2006-os torinói téli olimpián. A cég összesen 5000 asztali számítógépet, 350 szervert és 1000 notebookot biztosított az Olaszországban zajló rangos sporteseményre. A Lenovo a sportolók és a látogatók kiszolgálására sikeresen üzemeltetett 7 internetcsarnokot is a helyszínen.

Kína után a világpiacon is megjelennek az első, Lenovo márkanév alatt forgalmazott termékek. Kapható az új Lenovo 3000 termékcsalád. Az ebbe a termékcsaládba tartozó asztali számítógépek és notebookok kifejlesztése során az elsődleges szempont az volt, hogy gondmentes számítástechnikai megoldással szolgálják ki a kis- és középvállalkozásokat.

2007 A Lenovo munkahelyeket csoportosít át a fejlett országokból a fejlődőekbe (ide tartozik Szlovákia, és Lengyelország is) az olcsóbb munkaerő miatt. Közben a kormányhivatalok, akik az IBM stabil ügyfelei voltak, elpártoltak a Lenovo-tól, mert attól tartottak, hogy a gépeit kémprogramokkal szállítja.

A Microsoft és a Lenovo bejelentették, hogy közös kutatólaboratóriumot hoznak létre Kínában, amely az első másik vállalattal megosztott létesítmény lesz a szoftverkonszern történetében. A tervezet jól illusztrálja, hogy a technológiai cégek, és konkrétan a Microsoft is mennyire fontosnak tartják a dinamikusan fejlődő kínai piacot.

2008 Az olimpia Pekingben! Óriási megrendelés, óriási kihívás, tökéletes kivitelezés.

2009 Az egy évvel korábbi 140 millió dolláros profit után az idei első negyedévet története legnagyobb, 264 millió dolláros adózott veszteségével zárta a cég. Az alkalmazottak 11%-át elbocsájtják, de még mindig biztosan őrzik a 3. helyet a PC eladásokban a HP, és a Dell mögött.

Lehet, hogy furcsa, de a cég vezetőiről alig esett szó. Végig olvastam az első 10 vezető életrajzát, de „olyan egyformák, mint két kínai”.Valószínűleg persze van súlya a döntéseiknek, de a nagy fordulópontok mögött nem egyéniségek, hanem központi elhatározások vannak.

Talán nem volt felesleges a hosszú bevezető, mert így a fenti történet szélesebb összefüggési is látszanak. A cég a kínai kormány hathatós támogatásával indult, és még ma is felügyelete alatt áll. A kezdeti forgalmazói szerepet fölváltották a saját fejlesztésekkel, majd felvásárlásokkal világcéggé léptek elő, amely a „kézi munkát” kelet-európába, a kutató központokat Kínába telepíti.

Nagyon fontos következtetések adódnak ebből.

1. Itt nem egy vállalattal versenyeznek a világ PC gyártói, hanem a világ hatodát jelentő országgal!

2. Ahhoz, hogy mi itt kelet-európában ne maradjunk le végérvényesen, nekünk is ki kellene adni a jelszót: „Saját innovációt”, méghozzá állami szinten támogatva.

Tekintse meg webáruházunk Lenovo kínálatát!