„Kis lépés
ez egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek!” mondta Armstrong, amikor
kiszállt a holdkompból a Holdra 1969-ben. Vajon hányan tudják, hogy a híres
mondatot Motorola készülékek közvetítették a Földre? Az alapítás 1928-ban
történt. Paul V. Galvin és testvére, Joseph E. Galvin megnyitották a Galvin
Manufacturing Corporationt, amely "elem kiváltót" gyártott: a termék
lehetővé tette, hogy az (addig csak) elemről működő rádiókat hálózati
elektromossággal is lehessen működtetni. (Funkciója szerint tulajdonképpen ez
volt az első sorozatban gyártott hálózati tápegység!) Az első gyár Chicago-ban,
a West Harrison Street 847. szám alatt volt.
A nagy
gazdasági válság idején sok ötlettel, és kevés ügyféllel rendelkeztek. 1930-ban
jó és olcsó autórádiókat kezdtek gyártani, amire nagy kereslet mutatkozott. A
Motorola név ennek a terméküknek volt a neve. Akkoriban ugyanis a hangsugárzók nevéhez
divat volt az –ola végződést tenni. Az autórádió neve így egyszerre utalt a
mozgásra, és a hangra.
A sikert látva úgy
döntöttek, kihasználják a vezeték nélküli távközlésben rejlő lehetőségeket.
1936-ban hordozható rendőrségi rádióvevőket dobtak piacra, 1937-ben az
otthonokba szánt rádiókat árulták, 1939-ben a rendőrségnek már adó-vevőket
szállítottak, ez volt a Handie-Talkie. Ekkor már minden második amerikai
háztartás az ő rádiójukat használta.
Az 1943-ra
kifejlesztett FM frekvenciás adó-vevő kifejezetten a hadsereg számára készült.
Bár 16kg –os súlya miatt egy hátizsákban kellett vinni, de nagy szolgálatot
tett 32 km-es hatótávolságával. A II. világháború egyik szimbolikus készülékévé
vált.
1947-ben a
továbbfejlesztett autórádió óriási sikere nyomán a cég felvette a Motorola
nevet. Ekkor jelent meg a piacon első televíziójuk
, a Golden View. Úgy alkották
meg, hogy 200 dollárnál alacsonyabb áron adhassák, így ez a termék is óriási
sikernek bizonyult: egy év alatt 100000 darabot adtak el belőle.
1949-ben a
Motorola szilárdtest fizikai kutatásokat kezdett. A kérdés az volt, hogyan
lehet félvezető eszközöket (diódát, tranzisztort) hatékonyan tömegesen
előállítani, és milyen eszközökben használhatóak ezek fel? A kutatások az 50-es
évek közepére értek be. Ekkortól kezdve egymás után jelentette meg a cég a
tranzisztoros kicsi, hordozható eszközöket. Személyhívó, autórádió,
kétcsatornás rádió, hordozható TV jelent meg a kínálatukban, és ezek az
eszközök mindent megváltoztattak. A kórházakban, gyárakban az embereket
egyénileg fel lehetett csengetni, a rendőrök akkor is beszélhettek a
rádiójukon, ha nem kapcsolták be az autó motorját, sőt a rádiójukat magukkal is
vihették. Ezek régebben ismeretlen új lehetőségek voltak.
Az 50-es, 60-as évek a
terjeszkedés ideje volt a cég számára. Gyárakat nyitottak Ausztráliában, az
Egyesült Királyságban, Franciaországban, Nyugat-Németországban, Olaszországban,
Kanadában, Mexikóban, Puerto Rico-ban, Hong-Kongban, Dél Koreában, Tajvanon, és
Japánban. 1955-ben készült el a cég M-betűs logója.
Amikor az amerikai
űrprogram nagyobb sebességre kapcsolt, a Motorolát választotta fő
beszállítójának, és ennek volt az eredménye a mottóban leírt esemény.
1968-ban a
Motorola kutatói új munkába kezdtek. Meg akarták alkotni az első celluláris
mobiltelefon rendszert. 1973-ban a kutatók egy DynaTAC (DYNamic Adaptive Total
Area Coverage) típusú hordozható rádiótelefont teszteltek, de a munka 15 év
után hozott eredményt, amikor 1983-ban a Motorola első celluláris rendszere
megkezdte kereskedelmi működését.
Persze a közbeeső időben
is jelentek meg új termékek. 1974-ben a Motorola egy teljesen új fejlesztéssel
állt elő: több ezer tranzisztort tettek egy bélyeg méretű szilícium lemezre,
létrehozva az első integrált áramkört. Ezt továbbfejlesztve jött létre a
mikroprocesszor. Az új fejlesztések az ipar új fejlődési korszakát hozták.
Mindenhova szenzorok, szabályzók kerültek, önműködő gépsorok, sőt gyáregységek
jöttek létre.
Az ő processzoraikat alkalmazták
többek között az Atari, a Commodore, az Amiga és az Apple számítógépeiben is.
Foglalkoztak műholdakkal, és telekommunikációs hálózatok építésével is. Kevesen
tudják, hogy az első igazán világméretű telekommunikációs hálózat is a Motorola
érdeme. Az Iridium projekt 66 darab műhold segítségével hozta létre a Föld
egészén elérhető mobilhálózatot. A Motorola annyira bízott a sikereiben, hogy
még önálló cég is alakult rá a 90-es évek végén, de érdeklődés hiányában végül
1999-ben csődöt jelentett.
A mobil kommunikáció korszaka
1983 az első
kereskedelmi mobiltelefon rendszer indításának időpontja. Bár 100 millió
dollárjába került a cégnek a fejlesztés, de ezzel egy új iparágat hozott létre.
A Motorola
mutatta be 1991-ben Hannoverben a GSM rendszert is, ami a mai szolgáltatás
alapja.
Az idősebbek
talán emlékeznek a kis csipogókra a 90-es évekből. 1995-ben itthon is kapható
volt a Motorola készüléke, amellyel üzeneteket nem csak fogadni, de küldeni is
lehetett.
Egyik leghíresebb
készülékét, a Motorola StarTAC-et 1996-ban mutatta be a cég. A kinyitható, és
kihúzható antennával rendelkező telefon még mai szemmel is szép, ráadásul akkor
a világ legkisebb és legkönnyebb modelljének számított. Ez olyannyira igaz,
hogy 88 grammos tömegét még a manapság kapható mobilok nagy része is
megirigyelhetné.
Az
ezredfordulót követően a Motorola mobil részlege folyamatos gyengélkedésbe
kezdett. Eleinte még olyan sikereket értek el, mint a világ első GPRS
adatátvitelű mobilhálózatának kiépítése (Cellnet szolgáltató - Egyesült
Királyság) és a hozzátartozó GPRS mobil, a Timeport P7389i gyártása. De szintén
nagy dolog volt a világ első Linux-alapú mobilja, az érintőképernyős Motorola
A760, mely egy teljes értékű PDA-t is jelentett.
Nos, itt mindenképpen
szót kell ejtenünk a cég vezetéséről is. A Motorola 2004-ig a Galvin család
vezetése alatt állt. A 2000-es fekete év után az akkori vezető Christopher
Galvin (az alapító unokája) egyszerre hozott takarékossági intézkedéseket,
szervezeti átalakulásokat, és új termékek fejlesztési irányait. A változások
lassúak voltak, bár szerintem az irány jó volt. Ennek az időszaknak volt az
eredménye például a MOTORAZR V3, amely mindössze 13,9 mm-es vékonyságával és
alumínium burkolatával tényleg kuriózumnak számított a maga idejében, és ennek
megfelelően világméretű sikereket hozott. A cég 42000 embert bocsájtott el, és
5 divízióba szerveződött.
A vállalatvezetés, és az
igazgató azonban 2003-ra annyira ellentétbe került egymással, hogy Christopher
lemondott. Előre persze nem lehetett látni, de utólag kiderült, őt kellett
volna meghagyni vezetőnek. A cég még 2008-ban sem állt föl teljesen ebből a
válságos időszakból, és állandó vezetőcserék tarkították az életét. Közben
mobilgyártóként és chipgyártóként is kikerült a világ élvonalából.
Az óriás
idén (2011) rázta meg magát, és tért magához ismét. A Motorola az év elején két
tőzsdén bejegyzett vállalatra vált szét. A Motorola Solutions olyan eszközök
kifejlesztésére összpontosít, mint az üzleti ügyfeleknek szánt
vonalkód-leolvasók és a híradástechnikai készülékek, a Motorola Mobility pedig
a fogyasztóknak készít mobil termékeket.
Most úgy
tűnik, a Motorola végre nem saját magával van elfoglalva, hanem a
fejlesztésekre koncentrál. Idén jelenik
meg az Atrix (jobbra), amely az utolsó nagy dobáshoz, a Razr-hez hasonló
sikerekre számíthat. A világ leggyorsabb készülékeként beharangozott
okostelefon 1 GHz-es ikermagos processzorral érkezik, ehhez 1 GB RAM, akár 48
GB-os tároló (ebből 16 GB belső kapacitásként, illetve 32 GB MicroSD kártyán
jelenhet meg), qHD-kijelző, elülső és hátoldali kamera, biometrikus
ujjlenyomat-olvasó, 802.11n WiFi, 4G támogatás, 1930 mAh-ás akkumulátor, két
mikrofon, valamint HD-videók rögzítése egészíti ki. A cégtől érkező speciális
kiegészítők révén a készüléket könnyedén csatlakoztathatjuk asztali és mobil
számítógépekhez, illetve televíziókhoz, a webtop interfész pedig gondoskodik a
nagyobb kijelző gondmentes kihasználásáról. Amennyiben tehát szükségünk van
például a laptopok által biztosított perifériákra, az Atrix gyorsan beépülhet a
mobil számítógépbe. A kijelzőn külön ablakban jeleníthetjük meg a különböző
Android alkalmazásokat, a folyamatban lévő hívások pedig a készülék
eltávolítása esetén sem szakadnak meg. Sokan máris úgy értelmezik az
okostelefon bemutatását, hogy egy új
termékkategóriát ismerhetünk meg.
Ugyancsak idén kerül a boltok polcaira az Xoom (balra), a Motorola
tábla PC-je. A 249,1x167,8x12,9 mm méretű és akkumulátorral együtt mindössze 730 gramm súlyú készülék
az Nvidia Tegra 2 SoC-chipjére épül, amelynek mind a két CPU-magja 1 GHz-en
működik. A termék kijelzője 10,1 colos és a maximális felbontása 1280 x 800 képpont.
Az eszköz hátoldalán egy 5 megapixeles kamera található, amelynek a
segítségével akár HD felbontású videók is rögzíthetők. A tábla PC elülső
oldalába pedig egy 2 megapixeles kamerát integráltak, amely kiválóan
használható például videotelefon-beszélgetésekhez.
A Tegra 2-be
épített kétmagos processzornak köszönhetően a Xoom számára nem okoz gondot az
1080p-s videók lejátszása. Az operációs rendszer az Android 3.0-s, Honeycomb
kódnevű verziója, emellett a gép támogatja a Flash videók lejátszását. A 3G/4G-s
modul mellett az eszközben található egy IEEE.80211b/g/n szabványú WLAN-adapter
és egy Bluetooth 2.1+EDR chip is. A beépített memória 1 gigabájt DDR2-es RAM,
ezt egészíti ki 32 gigabájt flash memória, ami szoftverfrissítés után tovább
bővíthető.
A Xoom
tartalmaz egy 3,5 mm-es csatlakozót, egy micro USB-portot, két beépített
hangszórót, egy giroszkópot, egy elektronikus iránytűt, egy gyorsulásérzékelőt
és egy barométert. Az akkumulátor teljes feltöltéssel akár 10 órányi videó
lejátszást is lehetővé tesz. A kiegészítők között megtalálható egy HD dokkoló
egység, amelynek a segítségével a nagy felbontású tartalmak közvetlenül a TV-re
küldhetők.
Az, hogy újra megfelelő
önbizalommal, és lendülettel fogott a fejlesztésekbe a vállalat, leginkább
abból látszik, hogy saját operációs
rendszer fejlesztésébe kezdett. A Motorola Mobility több olyan szakembert
foglalkoztat, akik korábban az Adobe vagy az Apple fejlesztői voltak. A
vállalat az ő segítségükkel készíti webes operációs rendszerét, ami a Google
Android alternatívája lehet. „Úgy gondolom, hogy a cég felismerte azt, hogy meg
kell különböztetnie magát a versenytársaitól. Emellett senki sem szeret
egyetlen beszállítóra támaszkodni" mondta a cég szóvivője.
Igen. Ez egy
igazi nagy cég, amelynek fontos, hogy saját arculata legyen. Ez újra a
Motorola.
Az önbizalom
jele az is, hogy a Motorola Mobility Európát is megcélozza, amely nagyon erős
mobilgyártókkal lefedett piac. Talán szimbolikus jelzés az is, hogy a vállalat
székhelyét a Szilícium-völgybe teszi át. Ezek után biztos vagyok benne, hogy
még sokat hallunk a Motoroláról!
